Ivánkovits

János, apát, min. osztálytanácsos, született Szegeden 1846 dec. 24. Gimn. tanulmányait Szegeden, a teologiát Temesvárt végezte. Pappá szentelték 1870. Segédlelkész volt Törökbecsén, 1873. Szeged-Belvárosban, u. o. 1877. hittanár, 1885. szeged-rókusi plébános, 1887. orsz. képviselő a szegedi II. vál. kerületben, mint ilyen a közoktatásügyi bizottságnak tagja. 1888. kerületi esperes, 1891. Sz. Lambertről nevezett vásárhelyi cimzetes apát. 1893 jan. 1. óta osztálytanácsos a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. Irodalmi munkássága: Számos kisebb dolgozaton, egyházi és alkalmi beszéden kivül: Kat. szertartástan (5. kiadás); Egyháztörténelem; A szeged-alsóvárosi Mátyástemplom története; Imakönyv (a középiskolai ifjuság számára); Kat. erkölcstan stb.

Ivankovo

község Horvát-Szlavonországban, Szerém vmegye vinkovcei j.-ban, (1891) 2679 (mint politikai községnek 5365) horvát-szerb, német és magyar lakossal; van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Ivannitza

l. Imre király.

Ivanovi vásár

1859. szervezett oroszországi vásár a permi kormányzóság sadrini kerületébne, Maszlianszk közelében. A vásárt aug. 24-szept. 5. közt szabad mezőn tartják egy kápolna mellett, melyhez ilyenkor igen sűrü a bucsujárás. A vásár forgalma körülbelül 4 millió rubel. Főbb kereskedelmi cikkek: vászon, szövetek, bundanemüek, bőr, tea, cukor és vas-áruk.

Ivanovo polje

(Johannesdorf), Daruvárhoz tartozó telep, Pozsega horvát-szlavon vmegye daruvári j.-ban; üveggyára van.

Ivanovo-Voznjeszenszk

város Vladimir orosz kormányzóságban, 36 km.-nyire Sujától, az Uvod mindkét partján, vasut mellett, (1888) 20 910 lak., jelentékeny pamutiparral (évenkint 10 millió rubel értékü árutermeléssel), gép- és kémiai gyárral.

Ivanscsica

a Dráva-Száva közti Alpok egyik tagja, Varasd vármegyében. A hegység a Krapina és Benja forrásvidékétől a Lonja forrásig terül el s Ny-K-i irányban huzódó főgerincből áll, melyet egy mély horpadás két szakaszra oszt, a Ny-i (Krapina fölött) 847 m. magas, a K-i (az Ivanscsica Ivanec felett) 1061 m. Az I. hallstadti mészből és felső triászképletekből épült fel, melyeket helyenkint trachit tör át. É-felé mediterrán és szarmátrétegek lépnek fel. A hegységben jelentékeny barnaszén- és horganyérctelepek vannak s a bányászat jelentékeny.

Ivanska

község Horvát-Szlavonországban, Belovár vmegye belovári j.-ban, (1891) 1005 (mint politikai községnek 7297) horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Iványi

(Ivánka), kisközség Pozsony vármegyében, 712 lak., vasuti megállóhellyel, postával és postatakarékpénztárral. A szép kastély és kert az Obrenovics szerb királyi család birtoka.

Iványi

Ödön, iró és hirlapiró, szül. Nagyváradon 1855., megh. u. o. 1893 okt. 18. Papi pályára készült, de ujságiró lett. Először a Bihar c. nagyváradi lap dolgozótársa volt, majd évek soráig az Arad és Vidéke felelős szerkesztője. 1886. az aradi Alföld főmunkatársa lett, 1890-től haláláig a Nagyvárad c. lapot szerkesztette. Mint elbeszélő iró szép jövővel biztatott, de teljes érvényesülésének utját állta súlyos tüdőbaja, mely fiatalon sirba vitte. Elbeszéléseinek első kötete Egy könyv cimmel 1883. jelent meg és feltünést keltett. Tárcák c. második kötetét, mely a betegszoba, kórház és klimatikus gyógyítóhelyek világából meríti közvetlenséggel megirt rajzok és elbeszélések tárgyát, 1890. A püspök atyafisága c. kétkötetes regénye követte, mely az utolsó tiz év egyik legjobb társadalmi regénye s az akadémia Péczely-pályázatán is dicséretet aratott. Kevéssel halála előtt még egy elbeszéléskötet jelent meg tőle.


Kezdőlap

˙