Ivar

v. ivarszerv, a nemző szervek (him, nő) közös neve. - I.-érettségen a női, illetve a férfiui ivarszervek oly foku fejlettségét értjük, amelyben azok már a fogamzásra, illetve nemzésre képesek. Nőknél az ivarérettség biztos jelét egy teljesen kifejlődött pete eltávozása, azaz az első havi tisztulás képezi; férfiaknál teljesen kifejlődött ondószálcsák megjelenése az ondóban, esetleg az első magömlések. Az ivarérettség beálltával rendesen egyéb feltünő jelenségek is mutatkoznak mindkét nemnél, amelyek szintén elég biztos jeleknek tekinthetők. Igy a nőknél a fan- és hónaljszőrök növése, a külső és belső nemzőszervek nagyobbodása, az emlők hirtelen fejlődése, a csipő, combok és lábszárak bőralatti kötőszövete zsirdusabb, az idomok kerekdedebbek lesznek. Férfiaknál hasonlóképen fan- és hónaljszőrök, esetleg a szakáll és bajusz növése, aztán a hangnak hirtelen mélyebbé változása, ami a gége nagyobbodásának következménye, s az ivarszervek hirtelen fejlődése jelzik az ivarérettség beköszöntét. Az ivarérettség nem minden embernél áll be ugyanazon korban. Befolyással birnak e tekintetben az életmód, az éghajlat és a népfaj. Rendesen előbb lesz nemileg éretté az, aki kevés, vagy semmi munka mellett jól táplálkozik (vagyonosak), mint aki rossz táplálkozási viszonyok mellett is erős testi munkát kénytelen végezni (munkás-osztály). Városiaknál is, kiknél a nemi ösztön felébresztésére több alkalom kinálkozik, hamarabb ál az be. A meleg éghajlat, de még inkább az ily vidékek lakóinak velükszületett tunyasága, szintén siettetik az ivarérettség beálltát, mig az északi népeknél későbben áll be. Nálunk a nő rendesen 14-17. életévében, a férfi 15-18. évében lesz nemileg éretté, az olasz nők 12-15 éves korukban, az amerikai indián nők 9-10 éves korukban, a férfiak 1-2 évvel később. A faj befolyását az mutatja, hogy az amerikai benszülött nőnél jóval előbb áll be a hószám, mint p. a vele egy viszonyok közt élő néger nőnél.

Ivarcséklye

(növ., Gynandrophorum), a himeket meg a termőt felemelő láb, tulajdonképen pedig a szirmok meg a himtáj között megnyuló része a virágnak; l. Cséklye.

Ivarcsere

(növ., heterogamia), olyan eltérő eset, midőn az egyivaru virág szokott ivarszerve helyén az ellenkező ivar képződik ki. A kukorica szártetőző bokrétája, p. a himvirágok csoportosodása; de néha-néha itt kukorica-szemek is fejlődnek, tehát a termékenyítő himvirágok helyén magvazó virág lett. Nem ritkán a fűzfán meg a nyárfán is látni. Igy lesz a különben kétlaki tiszafa egylaki. L. Androginusz.

Ivartalan szaporodás

(növ., asexualis, agamusi reproductio asexualis), azon mód, midőn az uj növény ugyanegy sejtből ered, ez a sejt külön képződik s azon tulajdonsága van, hogy minden más sejtnek ráhatása, illetőleg fogantatása nélkül lesz belőle az uj ivadék. Az I. azonban ivarszerves szaporodással is párosulhat; l. Szaporodás.

Ivarvesztés

(növ., gör. apogamia), némely páfránynak (Pteris cretica, Aspidium Filix mas var. cristata és A. falcatum) az a sajátsága, hogy az előtelepen, termékenyítés nélkül vegetativ sarjakat hoz létre; az uj, fiatal páfrány ebből növekszik fel. Ilyenkor tehát a nemi működés egészen elmarad. Az ivartalan sarjak a telepen ott keletkeznek, ahol máskor a nőivarszerv szokott lenni.

Ívás

(állat), l. Halívás és Halászat.

Ivasincov

Miklós, orosz ellentengernagy, szül. 1819 máj. 1., megh. Szt.-Pétervárott 1871 jan. 25-én. 15 éven át foglalkozott a Kaspi-tenger kikutatása (oroszul jelent meg 1866 és 1869., 2 kötet).

Ive

Antal, olasz irodalomtörténetiró, szül. Rovignóban (Istria) 1851. Bécsben filologiát és irodalomtörténetet tanult. Ő fedezte fel (Páris 1879) Fioravante kéziratát. Művei: Canti popolari istriani raccolti a Rovigno e annotati (torino 1877); Novelline popolari rovignesi (Bécs 1877); Fiabe popolari rovignesi (u. o. 1878); Raccolta di proverbi istriani (u. o. 1881) stb.

Ivernia

l. Hibernia.

Íves állvány

a. m. boltozó állvány (l. o.).


Kezdőlap

˙