Jablonowsky

lengyel nemesi család. Nevezetesebb tagjai; 1. J. Szaniszló, szül. 1634., megh. 1702. Részt vett a Mihály király elleni konfederációban, ennek halála után pedig Szobjeszki pártjára állt. Különösen a törökök elleni hadjáratban tüntette ki magát. Mint a lengyel hadak egyik vezérét a törökök elleni hadjáratban Lipót császár őt Bécs előtt német birodalmi hercegi rangra emelte s ebben később VII. Károly is megerősítette. Lembergben szobrot emeltek neki. - 2. József Nádor Prusz, jablonovi herceg, szül. 1712 febr. 4., megh. Lipcsében 1777 márc. 1. Novgorodi vojvoda volt s 1743. német birodalmi hercegi rangot kapott; 1743. elhagyta hazáját s Lipcsében telepedett le. Szerette a tudományokat, szép könyv-, érem- stb. gyüjteménye volt s több lengyel, latin és francia nyelvü könyvet irt s Lipcsében a jelenleg is létező tudományos célu J.-társaságot alapította, nagy pénzösszegeket áldozván arra, melynek kamataiból lengyel történeti, fizikai és matematikai tárgyu munkákat jutalmaznak. V. ö. Acta Societatis Jablonoviae (Lipcse 1772-73., 6 köt.); Nova Acta S. J. (u. o. 1802-45); Presischriften (u. o. 1847-85). A J. család még most is virágzik Oroszországban és Ausztriában. A család feje jelenleg Szaniszló herceg (szül. 1846 jan. 19.), aki Krakóban lakik.

Jablunka

(Jablunkau, Jablenków), város Teschen sziléziai kerületi kapitányságban, az Olsa és Lomna összefolyásánál, vasut mellett, 386 m. magasban, (1890) 3478 nagyobbára lengyel lak., vászonszövéssel és nagy marhavásárokkal. Az Olsa völgyéből itt vezet át az ut a J.-i szoroson.

Jablunkai szoros

a Kárpátok Ény-i határláncolatának legnevezetesebb szorosa, mely a Kisuca völgyéből Osztrák-Sziléziába, a Skava völgyébe s onnan a Visztula mellékére vezet. E szoroson keresztül vezet az állami ut Csácáról Mostyba és Oderberg felé s a kassa-oderbergi vasut is erre veszi utját. Az országut legmagasabb pontja 551 méter, a vasut ezt alaguttal furja át. A szorostól nem messze fekszik a jablunkai sánc is, melyet 1541. építettek a magyarok ellen s melyet 1625. Mansfeld csapatai, 1645. Königsmark svéd tábornok s az első sziléziai háboruban Nagy Frigyes elfoglalt. L. Almási sáncok.

Jabneel

filiszteus város, l. Jamnia.

Jabok

l. Jabbok.

Jaborlandi-levelek

l. Pilocarpus.

Jabot

(franc., ejtsd: zsabó), az ing mellső részének szipkézett, hullámosra vasalt fodra, mely főként a XIV. és XV. Lajos korabeli francia férfidivatban volt használatos.

Jabuka

kisközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 1198 oláh lakossal.

Jabukovac

község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vármegye petrinjai j.-ban, (1891) 528 (mint politikai község 4553) horvát-szerb lakossal.

Jacaranda

Juss, (növ., jakarandafa), a bignoniaceáknak D.-amerikai és Ny.-indiai csinos fája (30 faj). Levele kétszer, ritkábban egyszer szárnyalt, átellenes; virága a levél tövében kékes, bogas; tokja kerekded, lapátolt, magva zászlós. A J. Brasiliana Pers. v. Bignonia Brasiliana Lam. levélkéjének visszája molyhos. Ezt a fát tartják a braziliai cukorfenyőfának, sukkadornak, paliszandra v. polixandrafának, ibolyafának v. kék ébenfának, de még nem egészen bizonyos, hogy ez-e. Kemény, súlyos, nehezen hasad, sajátságos csokoládé-barna, lilaszinbe játszó, sötét-feketével erezett v. lángozott. Ezért a legfinomabb mű-fák közé számítják és butorfedésnek (fournir) nagyon kedvelik. A J. procera Spr. vagy Cybistax antisiphilitica Mart. braziliai fa, keserü összehuzó levelét karoba-levél (folia carobae) nevén Braziliából és Guianából mint izzasztó, vértisztító és szifilis ellen való szert küldik hozzánk; l. Amarantfa.


Kezdőlap

˙