Járulékos gyökér

v. mellékgyökér (növ., radix adventitia), az olyan, mely nem gyökérből, hanem a növénynek más részéből lesz. Ritkábban a levél tövéből (Pirola, Cardamine amara stb.), az átellenes és örves levelü növényeknek pedig a levél közeiből is ered, sőt nagy ritkán magából a levélből is, kivált ha dugványnak elültetjük és járulékos rügyet hajtott.

Járulékos rügy

(növ., gemma adventitia), melyből a járulékos sarj v. vad hajtás (proles adventitia) lesz, az olyan, melynek tenyésző kúpja nem a szárnak tovább növekedő csúcsa alatt keletkezik, hanem az öregebb részeken, a szártenyésző kúpjától távolabb: határozott helyzete nincs, hanem később mint járulékos rész lép fel. A J. tehát nem rendesen meglevő szerv, sok növénynek általában nincs. Leggyakoribb a J. a fák törzsén és derekán, kivált az alján, gyakran a kéreg sebe környékén, a csonkított törzs és ágak tuskóin. Minthogy a J. keletkezésének főkelléke a fa elevenje vagyis a kambium, azért a J. meglehetős független a szerv morfologiai karakterétől, tehát nemcsak a szárból, hanem a gyökérből, sőt a levélből is keletkezhetik. Ezért a növénynek különböző részéből lehet uj növény, mert a J.-ből sarjadzó hajtás többnyire könnyen meggyökeresedik. A gyökér J.-éből lesz a gyöksarj vagy gyökhajtás. Az u. n. harmatgyökér (radix horizontalis) a fáknak, olyan oldalgyökere, mely a föld felszínéhez közel, meglehetős vizszintesen és jó vastagra megnő.

Járvány

(epidémia). Ugyanazon betegségnek sokszoros, egyidejü fellépése, bizonyos, kisebb-nagyobb terület lakói között. A járványos betegségeket egy, a szervezetbe kivülről behatoló ok hozza létre, azért mind a fertőző betegségek közé tartoznak (l. Fertőzés). A fertőző és időnkint járványossá váló betegségek megelőzése a közegészségügyi közigazgatás egyik legfontosabb feladata. A halálozásoknak átlag mintegy 10%-a járványos betegségek folytán történik és habár ma már a művelt világrészekben olyan pusztító járványok nem fordulnak elő, mint az ó- és középkorban (fekete halál, mirigyes pestis, angol izzadás), amikor azok nagy területeket tettek néptelenekké, időnkint az emberek nagy számát ragadják el. Igy az 1872-iki kolera Magyarországon mintegy 200 000 halált okozott. A járványok megelőzése a különböző betegségek szerint különböző intézkedéseket tesz szükségessé. Elhurcolható betegségeknél a fertőzött területekkeli közlekedés lehetőleg megszorítandó, az onnét egészséges vidékre kerülő és a csirák elhurcolására alkalmas tárgyak fertőtlenítendők (l. Fertőztelenítés). Minden fertőző betegség elleni védekezésben nagy fontossággal bir az egyéni dispozició csökkentése. Erre a leghathatósabb mód az egészségügy rendezése, fejlesztése. Jó tálálkozás, jó lakásviszonyok, tisztaság, kellő ruházkodás az ember ellenállását a fertőző csirákkal szemben jelentékenyen növelik. Az egészségügy fejlődésének tulajdonítható, hogy a középkorban lefolyt járványokhoz képest az ujkoriak annyival enyhébbeknek mutatkoznak. - A J. fogalmát a hivatalból jelentendő ragadós állati betegségekre (l. Állatjárványok) vonatkozólag az 1888. VII. t.-c. részint a megbetegedések, részint a fertőzött udvarok száma szerint állapítja meg aképen, hogy ha valamely betegség egyidejüleg 20 állaton, vagy egyszerre 3 udvarban lép fel, akkor annak J.-áról van szó. Kivétel a takonykór, mely, ha egyszerre 10 lovon tör ki, már J.-osnak tekintendő. A J. kimondása szélesebb körü és behatóbb óvó- és elfojtó intézkedéseket von maga után, mintha az illető betegség csak szórványosan lépett volna fel; a főbbek közülük: a községi, illetőleg határzár, a marhalevelek kiállításának beszüntetése, esetleg az állatok istállóztatása és az állatvásárok betiltása.

Járványgombák

(növ.), a feslőgombáknak azon fajai, amelyek az ember v. más állat testén gyuladást v. ragadós betegséget okoznak. L. Fertőzés és Baktérium.

Järvi

(finn), a. m. tenger.

Jasalmir

a. m. Dsaiszalmir (l. o.).

Jásd

kisközség Veszprém vmegye zirci j.-ban, (1891) 1279 magyar, tót és német lakossal. Hajdan Jásztnak nevezték s Szt. György vértanuról cimzett bencés apátsága volt, melyet 1164. Ujlaky Lőrinc herceg alapított. Az apátság most csak cim gyanánt adományoztatik, a régi templomnak és kolostornak csak kevés romja maradt. A Szentkút melletti kápolna látogatott bucsujáróhely.

Jasenovac

község Horvát-Szlavonországban, Pozsega vmegye novskai j.-ban, az Unának a Szávába való ömlésénél, (1891) 2410 horvát-szerb lakossal: van vasuti- és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, kir. erdőhivatala. Mint politikai községnek 5661 lakosa van. Élénk kereskedést üz. J.-ben a XVI. sz.-ban kastély állott fenn, melyet a törökök 1538. elfoglaltak, de Nádasdy ismét visszahódította.

Jaska

(Jastrebarsko), politikai község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye J.-i járásában, (1891) 1518 horvát lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke; van járásbirósága és adóhivatala, vasuti állomása, posta- és táviró-hivatala és postatakarékpénztára. IV. Béla király J.-t már 1251. privilegiumokkal ruházta fel. Ma a J.-i uradalom ifj. Erdődy István tulajdona, kinek (a XIV. sz-ból eredő) kastélyában becses régi kép-, fegyver- és régiséggyüjtemények vannak.

Jasło

(ejtsd: jaszhjo), az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányságnak székhelye, a Kárpátok É-i lejtőjén, a Wisloka és vasut mellett, (1890) 4527 lengyel lak., egykori karmelita-kolostorral; ennek kápolnájában egy kut van, amelynél állítólag Szt. Adalbert áldást osztogatott.


Kezdőlap

˙