Jegenyepálma

(növ.), a Phoenix sylvestris Roxb. neve; l. Datolyapálma.

Jegér

l. Jégmadárfélék.

Jegesgyalom

a jég alatti halászatnál használt gyalom.

Jegeshó

v. oromhó, firn, l. Glecser.

Jegeskacsa

l. Harelda.

Jegeskávé

l. Kávé.

Jegesmedve

(Ursus maritimus L.), a ragadozó emlősök rendjének medvefélék családjába tartozó emlősállat; feje és arcorra megnyult, szakító foga gyengén fejlett, fülei rövidek, szemei kicsinyek, bundája tiszta vagy sárgásfehér, karmai erősek; az északi sarkvidékeket lakja, igen ügyes uszó, de veszedelmes ragadozó, nagy pusztítója a fókáknak, egyuttal ellensége az embernek is. Bundáját takaróknak készítik ki.

Jégeső

a légköri csapadék szilárd neme, mely jégszemekben ér a földre. Az egyes szemek többé-kevésbé kemény, koncentrikus jégrétegekből állanak, átlátszatlanok és eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk különböző, van borsó-, mogyoró-, sőt galambtojás nagyságu is. A J. hirdető előjelei körülbelül ugyanazok, mint a zivataré, valamint az egész jelenség leginkább zivatar kiséretében szokott beállani. Rendesen tikkasztó meleg előzi meg, mire az égen cirrusok (l. Felhőalakok) mutatkoznak, melyek Cirro-Stratus, majd Nimbusba mennek át, a felhőzet sajátos szürkeséget ölt magára és forrongásban látszik lenni, aztán erős villámlás és dörgés következik, az eső nagy cseppekben hull alá és végül különös pattogó zajjal időközönkint megered a J. Csak néhány percig szokott tartani, de sokszor az is elegendő, hogy tekintélyes jégréteggel borítsa a földet és a vetéseket elpusztítsa. A biztoító társulatok statisztikája tanusítja, hogy bizonyos tájak jobban vannak kitéve a J.-nek, amiből ezen jelenség lokális természetére lehet következtetni. Erdőkben J. nem szokott mutatkozni. Nálunk nyáron leggyakoribb és pedig a nappali órákban. A mérsékelt övben sürübben fordul elő, mint magas földrajzi szélességben vagy a tropusokban, azonkivül a tengerszin fölötti magassággal is mindinkább gyérül. Képződésének okai még nincsenek teljesen kiderítve és az ide vonatkozó elméletek a légköri elektromosságból, vagy a párolgás okozta hidegből, a cseppek tulhütöttségéből, ujabban pedig dinamikai okokból igyekeznek megmagyarázni a J. jelenségét. A J.-től megkülönböztetendő a dara, mely nem jég-, hanem hógömböcsökben jelentkezik és minden évszakban előfordul, főképen tavasszal és ősszel.

Jeges-tenger

az a két tenger, mely a két sarkvidéken terül el. Az Északi Jeges-tenger-t csaknem egészen körülfogják az északi szárazföldek. A Csendes-oceánnal csak a keskeny Bering-szoros kapcsolja össze, az Atlanti-oceánnal pedig több tágas tengerág. Területe körülbelül 15 millió km2. Mélysége sem nagy az oceánokéhoz képest. Csak Grönland két oldalán találtak mostanig néhány ezer méternyi mélységeket. Nagyobb részét örökös jég borítja, mely a nyári félévben az Atlanti-oceánhoz és a szárazföldekhez közelebb eső részeken zajlani szokott. Az Atlanti-oceánból jövő meleg tengeráramlat a Spitzberg-szigetek és Novaja-Zemlya nyugati oldalán messzire beléje nyomul és eloszlatja a téli jeget. Viszont a sarkvidéki tengeráramlatokkal a jéghegyek messzire elmennek délfelé és még az Európából New-Yorkba járó hajók is elégszer találkoznak a J. ezen hirvivőivel. Legnagyobbszerü a jégzajlás Grönland keleti partján, melyhez mindeddig kevés hajó mert közeledni. Ázsia és Észak-Amerika partjainál a délről jövő nagy folyamok langyos vize oszlatja el nyaranként a jeget, de nem nagy távolságra. Az északi J.-en a halászok hajóin kivül csak a tudományos expediciók hajói járnak és évenként egy-két kereskedelmi hajó, mely Grönlandot, a Hudson-öbölt és ujabban az Ob folyó torkolatát látogatja. A Déli J. és a három nagy oceán között csak mesterséges határt lehet vonni. Nagyobb része még ismeretlen, mert sokkal nagyobbak jégtömegei, mint az Északi J.-éi. Jéghegyei szintén messzire elusznak a melegebb tengerekre, melyek langyos vize viszont Patagonia, Uj-Zéland és a Kerguelen sziget felől messzire behatol a Déli J.-be. V. ö. Simonyi Jenő, A sarkvidéki fölfedezések története. L. Sarkvidéki utazások.

Jegestó

a Magyas Tátra egyik tengerszeme, a Mengusfalvi omladékvölgy végében, 1940 m. magasságban, a Vaskapu alat. Területe 1,40 ha. A J.-t az év legnagyobb részében jég borítja.


Kezdőlap

˙