Jegyzőkönyv

(Protocollum), valamely tárgyalásnak, nyilatkozatnak kikérdezett személyek, tanuk, vádlottak vallomásainak, szakértők véleményének, tanács vagy tanácskozó testület határozatainak leirása. A leirás kell hogy arra rendelt hivatalos személy (biró, közigazgatási tisztviselő, közjegyző, végrehajtó stb.) által történjék; magánjellegü feljegyzések csak névleg J.-ek. A J. lényeges kellékei: hogy a tárgyalás, kihallgatás, eljárás vagy határozathozatal lefolyását, a hely s az idő előadásával és a jelenvolt személyek megnevezésével teljeen és összefüggőleg feltüntesse. A némely hivatalos cselekményről (p. sommás tárgyalás, végrehajtás) felveendő J. kellékeit a törvény tüzetesen szabályozza. A J.-et rendszerint azonnal felveszik, a megjelenteknek felolvassák és azok által aláiratják. Az eljáró hatóság vagy hivatalos közeg aláirása feltétlenül szükséges. A szabályszerüen felvett J. közokirat és mint ilyen teljes bizonyító erővel bir. A tartalom helytelenségének bizonyítása nincs ugyan kizárva, de a bizonyítás nem történik a hivatalnoknak meghagyott esküvel, mivel a J. a hivatali eskü alatt van felvéve.

Jégzajlás

az a jelenség, midőn valamely folyóviz uszó jégdarabokat visz magával. A jégképződés a sekélyebb helyeken és a partszéleken szokott leghamarább megkezdődni, hol a folyás sebessége legkisebb. Állandó hideg mellett az érintkező jégtáblák összefagynak, mig végre a jég valahol (leginkább kanyarodásokban, szigeteknél, hidak fölött stb.) megáll. Minthogy az ily módon, néha élivel fölfelé fordult táblákból keletkezett jégburok igen erős surlódást okoz: ez a vizfolyást annyira meglassítja, hogy a vizállás több méterrel is fölemelkedik. Néha a föláradt viz a jég tetején folytatja utját, amkor egy második jégpáncél is képződhetik a folyón. Gyakoribb eset azonban, hogy a megállt jégtáblák fölött lévőeket az áradó viz egymás hátára tolja vagy élivel fölforgatja s ily módon maga elé egy folyton növekvő torlaszt készít. Az ilyen jégtorlódások következése rendesen kártékony árviz szokott lenni; mignem a növekvő viznyomás keresztül töri v. fölemeli a torlaszt s igy maga-magának csinál utat. Ha azonban a torlasz nem enged, a viz kénytelen két oldalt a partokon keresztül venni utját. Ilyenkor megtörténik az is, hogy a folyó egész uj medret váj magának. Leginkább a közepes esésü folyóknál lép föl kártékonyan; a csekély esésüeknél, mint p. a Tisza, nincs semmi jelentősége.

Jehova

l. Adonáj.

Jehova-virág

(növ.), a pettyegetett kőrontófű (Saxifraga punctata L.) neve. Szirma fehér, de pirossal pettyegetett. E pettyek zsidó betü képére folynak össze, s belőle a Jehova héber betüit akarják kibetüzni; a Pyrenei-hegyekben, nálunk kertekben diszlik.

Jéhu

1. Jórám királynak egyik vezére, akit Elizeus próféta királlyá kenetett fel, s ki azután Jórámot megölte és a Omridák uralkodóházát kiirtotta. A Baal-kultuszt ugyan megszüntette, de egyéb pogányságokat meghagyatott. Uralkodása alatt (Kr. e. a IX. sz. közepe táján) kezdett az arameusok hatalma Izrael rovására növekedni. - 2. J., Chanáni fia, próféta Izraelországban.

Jehúdáh

1. há-Kóhen, az 1028 táján meghalt Gersom ben Jehúdáh rabbi tanítványa, Franciaországból vándorolt Mainzba, hol 1070 táján mint rabbi halt meg. Birák könyve c. munkáját, mely döntvényeket tartalmaz, a középkor zsidó tudósai gyakran idézték. Ebben néhány döntvény magyarországi vonatkozásu; kitünik belőlük, hogy Anasztázia, I. András felesége, meghagyta a pénzverők főnökének, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen; hogy Magyarország és Mainz közt a kereskedést zsidók közvetítették, s hogy a Magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárukért Mainzban többet adtak, mint otthon. V. ö. Kohn, Héber kútforrások (Tört. Tár. 1880, 98-101.) - 2. J. Leone, l. Abravanel.

Jeitteles

Ignác, zeneművész, szül. Budapesten 1834-ben. Zenészeti kiképzését Prágában Kistltől nyerte, hol a zongoraművészetben Dreyschocknak is tanítványa volt. A 40-es években sokat működött nyilvánosan s sikeres körutat is tett a vidéken. Irt zenét népszinműhöz s több magyar dalt. Ezek közül az általánosan ismert Kerekes András kezdetüvel vonta magára a figyelmet.

Jeja

235 km. hosszu folyó D-.Oroszországban; Sztavropol kormányzóságban ered, a doni és kubani kozákok területe közt határul szolgál és Jejszk mellett széles limanban az Azovi-tengerbe torkollik.

Jejszk

az ugyanily nevü járás székhelye Kuban orosz területen a J.-i liman és az Azovi-tenger közt elnyuló homokos földnyelven, (1889) 27 915 lak., bőr-, téglagyártással és gyapjuszövéssel; gyapju-, gabona- és lenmag-exporttal. Taganroggal és Mariupollal rendes gőzhajójáratok kötik össze. 1848. alapították Trifonov tengerész terve alapján.

Jejunium

(lat.), a római egyházban a teljes v. szigoru bőjt, ellentétben a nem teljes bőjttel (abstinentia), mely utóbbi csak a hősétkektől való tartózkodásban áll. L. Bőjt.


Kezdőlap

˙