Józsefháza

kisközség Szatmár vmegye szatmári j.-ban, (1891) 1345 magyar, oláh és német lakossal.

József-házasság

(matrimonium virgineum a. m. szüzi házasság), ama házassági frigynek neve, melyben a házasfelek kölcsönösen elhatározzák, hogy szüzies tisztaságukat házasságukban is megőrzik. A név szent Józsefnek szüz Máriával való házasságából ered.

József Kelemen

bajor herceg, Köln választófejedelme, szül. 1671., megh. 1723. Már 13 éves korában freisingi s egy évvel utóbb regensburgi püspök volt. 1688-ban a francia jelölttel szemben Köln püspökévé tolta föl magát. Ez a választás és XIV. Lajosnak Pfalz iránt támasztott igényei idézték elő az 1688-tól 1697-ig tartó háborut Franciaországgal. A spanyol örökösödési háboru alatt J. fivérével, Emanuel Miksa bajor választó-fejedelemmel együtt XIV. Lajos pártján állott. Roppant hiu ember volt, aki örökös pénzzavarban szenvedett s akitől alattvalóinak sokat kellett szenvedniök.

Józsefkönnye

(növ.), l. Jóbkönnye.

József-műegyetem

l. Műegyetem.

József sírja

l. Nabulus.

József-ut

Horvát-Szlavonország legjelesb országutjainak egyike, mely Károlyvárostól Zengg felé vezet; 1774. épült.

Jöcher

Keresztély Gottlieb, német tudós, szül. Lipcsében 1694 jul. 20., megh. u. o. 1758 máj. 10. Előbb orvosi, majd teologiai előadásokat hallgatott. 1714. egyetemi magán-, 1730. rendes tanár lett Lipcsében; 1732. a történelem tanára, 1742. egyetemi könyvtáros lett. Főműve az Allgemeine Gelehrtenlexicon (1750-51, 4 negyedrét kötetben; ujból kiadta Adelung 1784-87, 2 köt., majd Rotermund 1810-22, 6 köt.). Ezenkivül szerkesztette a lipcsei Acta eruditorumot. Mint bölcseskedő a Wolf irányának hive volt; előadó képességét kortársai különösen magasztalják.

Jönköping

(ejtsd: jöncsöping), l. län, vagyis kerület D-i Svédországban Skaraborg, Östergötland, Kalmar, Kronoberg, Halland és Elfsborg közt, 11500 km2 (amiből 900 esik a tavakra) területtel, (1892) 193389, 1 km2 16,8 lak. A sík vidék legnagyobb magaslata a Taberg (336 m). A Nissa, Laga és Em a folyói. Éghajlata aránylag igen kedvező. A föld 10% szántó, 15% rét és 20% erdő. Vas- és rézércek bőven vannak. Fővárosa J. - 2. J., az ugyanily nevü län fővárosa, a Wetter-tó D-i végében, vasut mellett, (1892) 19902 lak., virágzó iparral; vászon-, posztószövéssel, bőrgyártással; K-en a Husquvarnai-vizeséseknél nagy vasművekkel, puska-, gép- és szerszámgyárakkal; DK-re vaskohókkal; D-en a Munksjön partján világhirü gyufagyárral, amely évenként közel 4 millió svéd-korona értékü árut termel. A belkereskedelemnek is kiváló középpontja. 1892. 877 gőzös érkezett a város alá 53,118 t. és 493 evezős 18,735 t. tartalommal.

Jörd

(a. m. föld), Fjörgyn, Hlódyn, az északi mitologiában az anyaföld személyesítője.


Kezdőlap

˙