Jus devolutionis

l. Devolutio.

Jus humanum

(lat.) a. m. emberi jog, ellentétben az isteni joggal.

Jus imaginum

l. Imagines.

Jus ligatum

(lat.) a. m. lekötött jog. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1594 aug. 28-án több erdélyi főurat hűtlenség gyanujából elfogatott, birói itélet nélkül kivégeztetett, s jószágait elkobozta. A gyulafehérvári 1595 ápr. 16-iki országgyülés ezt helybenhagyta és megerősítette, s az örökösöket törvényes igényeik érvényesítési jogától megfosztotta. Ez a J. Az 1608. évi országgyülés elismerte, hogy ugy a kivégzetteken, mint családjaikon igazságtalanság történt, de a béke kedvéért az örökösöknek örökségök keresésének jogát vissza nem adta. De egyuttal elrendelte, hogy jövőre J.-nak hely nem adható.

Juss.

természetrajzi nevek mellett Jussieu Antal L. nevének rövidítése (l. o.).

Jussieu

(ejtsd: zsüsziő), több francia botanikus atyafisága. 1. J. Adrien Lőrinc, J. Antal Lőrinc fia, szül. Párisban 1797 dec. 23., megh. u. o. 1853 junius 29-én. Tanár 1826 óta a párisi füvészkertben, az akadémia tagja s a természettörténeti muzeum igazgatója. Számos növénycsaládról irt monográfiát (Euphorbiaceae, Páris 1824; Rutaceae, 1825; Meliaceae, u. o. 1830; Malpighiaceae, u. o. 1843); Botanique vagy Cours élémentaire de la botanique c. munkáját (Páris 1842; 10. kiad. 1875, 12. kiad. 1884) Schmidt, Göbel és Pfund (Prága 1844) és Kiszling Stuttgart 1848) németre is lefordította. - 2. J. Antal, szül. Lyonban 1686 jul. 6., megh. Párisban 1758 ápr. 22.; 1716-tól a párisi növénykert igazgatója és tanára, Tournefort tanítványa és utóda. Nevezetesebb munkái: Traité des vertus des plantes (Nancy 1771) és Discours sur les progres de la botanique (Páris 1718); kiadta ujra Tournefort, Institutiones botanicae (u. o. 1719) c. munkáját is. - 3. Unokaöccse J. Antal Lőrinc, szül. Lyonban 1748 április 12-én, megh. Párisban 1836 szept. 17. 1770-1785. a párisi növénykertben a botanika tanára, a császári egyetem cimzetes tanácsosa, azután az orvosi karon az orvosságtan s a természettudományi muzeumban a botanika tanára volt. Nagybátyja Bernát rendszerét tovább tökéletesbítette s nagyobb elismerést vivott ki részére. A Genera plantarum secundum ordines naturales disposita (Páris 1789) és Principes de la méthode naturelle des végétaux cimü munkájával. Több családot monográfiailag ismertetett (u. o. 1824). - 4. Nagybátyja J. Bernát, szül. Lyonban, 1699 aug. 17., megh. 1776 nov. 6., mint 1758-tól a trianoni kert felügyelője. Ezt a kertet saját természetes növényrendszere szerint rendezte be, azért ezt trianoni rendszernek is szokás nevezni. Jelentékenyen bővítve adta ki Tournefort Histoire des plantes qui naissent dans les environs de Paris c. munkáját másodízben (Páris 1725, 2 köt.), mire az akadémia tagjává választották. - Ennek testvére 5. J. József, szül. Lyonban 1704 szeptember 3., megh. Párisban 1779 ápr. 11. Mint füvész csatlakozott 1735. a Quitóba indult fokmérő expedicióhoz. - 6. J. Lőrinc Péter, Antoine Lőrinc unokaöccse, szül. Villeurbanneban Lyon mellett 1792 febr. 7., megh. Passyban 1866 febr. 23. A kölcsönös oktatás életbeléptetésével szerzett érdemeket, a Simon de Nantua, ou le marchand forain hires népkönyv (1818) szerzője, mely mű több kiadást ért és több nyelvre lefordították.

Jussieu rendszere

(növ.), a növények csirájának szerkezetén, a sziklevelek számán, avagy hiányán alapul. A sziktelenek, egysziküek és kétsziküek megkülönböztetése s az utóbbiak körében a sziromtalanok, egyszirmuak, sokszirmuak és a különéltü csoportoknak nem ritkán emlegetett distinkciója J.-ből ered.

Jussio

(lat.) a. m. parancs; jussu, parancsra.

Jusszuf

(arab) a. m. József.

Jusszuf bej

francia tábornok, szül. Elba szigetén 1805., megh. Cannesban 1866 márc. 16. Gyermekkorában tengeri rablók kezébe került, kik őt a tunisi bejnek eladták. A bej megszerette a szép fiut s a mohammedán hitben felnevelvén, testőrei közé sorozta. 1830. a bej leányával szerelmi viszonyba keveredett, minek folytán kénytelen volt Algeriába menekülni, hol mint katona kiváló szolgálatokat tett a franciáknak s Abd-el-Kader fölött is fényes győzelmet aratott. Ez érdemeiért - miután Párisban áttért a keresztény hitre - az algeriai csapatok parancsnokává nevezték ki. 1854. részt vett a krimi hadjáratban, mint az általa szervezett csapatok vezére. 1865. hadosztály parancsnok lett Montpellierben. Irt egy Sur la guerre en Afrique c. munkát is (1850).


Kezdőlap

˙