Kács

kisközség Borsod vármegye egri j.-ban, (1891) 542 magyar lak., hozzátartozik Kács-Tapolca kis fürdő, melynek 23-5 C. foku tiszta langyos hévvizét fürdésre használják. A fürdővendégek részére 28 vendégszoba áll rendelkezésre. Apátságát 1248 óta említik. A XVII. sz.-ban még a daróci Tiboldok voltak kegyurai. K.-on 1317 táján a pálosoknak is volt kolostoruk.

Kacsa

l. Kacsafélék. - Hirlapi kacsa (l. o.).

Kacsacsőrü

l. Csőrös.

Kacsafarku lepke

(Macroglossa stellatorum L.), a nagy lepkék csoportjába, a szenderfélék család-jába tartozó lepkefaj. Nevét onnan kapta, mert szőrös potrohának vége a kacsa farkára emlékeztet. Csápjai tövükön vékonyak, végük felé vastagodók. Mellső szárnyai szürkésbarnák, hullámos fekete harántsávokkal, hátsók rozsdasárgák. Nagyon hosszu pörge szipókája van. Május-augusztusig nappal röpül és akkor igen gyakran láthatni, amint a virágok fölött lebeg és szipókájával azok nedvét szívja. Megfogva egész teste sajátszerüen remeg. Hossza 3 cm.; szárnyainak terjedelme 5 cm. Hernyója sárgászöld; különböző Galium-félék leveleit pusztítja; földben bábozza be magát. Hazánkban közönséges.

Kacsafélék

(Anatidae, l. a mellékelt színes képet), a lemezescsőrü úszó madarak egyik családja. A csőr majdnem oly hosszu, mint a fej, tövénél szélesebb, mint magas, a csőr szélei harántul álló lemezekkel, de fogak nélkül. Az előre álló ujjak teljes úszóhártyával vannak összekötve, a hátulsó ujj lelógó bőrlebeny nélkül; a csüd a középső ujjnál rövidebb és hátul harántul álló pajzsokkal. A himet kácsérnak hívják, mely tél végén és tavaszkor pompás nászruhát ölt. Ilyenkor nemcsak farktövén rendesen két tolla felfelé kunkorodik, hanem még kitünteti őt az elsőrendü evezők fedőtollainak a szine is, amennyiben középrészükön különböző szinü, fekete vagy fehér szalaggal szegélyezett u.n. «tükör» látható ilyenkor. A tojót a kácsértól még hangja is megkülönbözteti, a nőstény hápog, a him ellenben sápog. Vizben keresi apró rovarokból, növényekből, ritkán kisebb halakból álló eledelét. Táplálékát szürcsölve keresi, amidőn a csőr káváinak belső felületén levő szarulemezeken, mint valami rostélyon, melyen a víz keresztül folyhat, a bekerült állatkák visszamaradnak. Többnyire költözködő, fészekhagyó madarak. Ízletes húsuk, tojásaik és pehelytollaik által hasznosak. Körülbelül 50 fajta ismeretes. Ide tartozik a Hyonetta Boie, melynek egy fajta (H. [cairina] moschata Flemm.) Braziliában és Paraguayban él. Ez feketebarna, háta zöldes, fedőtollai fehérek. 80 cm. nagy. A him farkmirigye váladékának tavasszal sajátszerü mosusz-szerü szaga van, amiért még mosuszkacsának is nevezik. Hazánkban 9 fajta él, u.m. a pézsma- v. török kacsa (Cairina moschata Flemm.), melynek arca csupasz, homloka húsos dudorodással. A him farktőmirigyének váladéka tavasszal pézsmaszagu. Hazája Brazilia és Paraguay. Nálunk itt-ott mint házi állatot tartják. A kanalas kacsa (Spatula clypeata Boie), melynek csőre még egyszer oly hosszu, mint a töve; sipoló v. fütyülő kacsa (Mareca penelope L.); a telelő kacsa (Querquecedula circia L.); a nyilfarku kacsa (Dafila acuta L.); a kendermagos kacsa (Chaulelasmus streperus L.); a tőkés kacsa (A. boschas L.), melytől származik a mindenütt közönséges és házi állatként tartott házi kacsa (A. domestica); a csörgő kacsa (Querquedula crecca L.) és a sarló-kacsa (Querquedula falcata Pall.); ez utóbbi fajok megegyeznek abban, hogy csőrük mellső része nem széllesebb, mint a töve, első és a második evezőtoll a leghosszabb és a 14-16 kormánytollas fark hegyes.

[ÁBRA] Hullámkacsa (Tandorna vulpanser).1/4,

[ÁBRA] Tőkés kacsa (Anas boschas). 1/8,

[ÁBRA] Rókakacsa (Casarca rutila). 1/4,

[ÁBRA] Özvegykacsa (Dendrocygna viduata). 1/4,

[ÁBRA] Dunnalúd (Somateria mollissima). 1/4,

[ÁBRA] Menyasszonykacsa (Aix sponsa). 1/4.

Tenyésztése. A kacsa párzása után márciusban kezd tojni és 15-20-at tojván, kotlani kezd, mely esetben 18 tojást raknak alája. Miután mint kotló meg nem bizható, tojásait vagy tyúkkal (12-15-öt) vagy pulykával (20-22-t), vagy mesterségesen költetik ki. Ha a kotlást elnyomjuk 60, sőt ennél is több tojást rak, melyek átlagos nagysága 63 és 43-5 mm., átlagos súlyuk 58-64 g. A héj súlya 5,5-6,5 g. A kacsa 28-32 nap alatt költi ki tojásait. Az első napon a fiatal kacsák anyjuk alatt maradnak, másodnapjától mint a csibéket etetjük, 10-14 nap mulva vizre bocsáthatók, hol élelmüket bőven találják, miért is a K. tenyésztése, bár víz nélkül is felnevelhető, igazán csak a vizen van helyén. Hízlalása oly módon történik, mint a lúdé (l. o.), 2-3 hétig tart. A hízlalt kacsa hússúlya 70-75%-a élő súlyának.

Kacsaközi

Vida József iró és költőnek álneve (kisebb prózai dolgozatai alatt); a Kacsaköz utca Egerben, hol Vida egy ideig lakott.

Kacsaláb

(Huhnepot). Tengerészek nyelvén valamely tárgynak két kötéllel olyképen megkötése, vagy a hajóknak kikötése, hogy a kötélágak egymástól kacsaláb-alakban elálljanak.

Kacsalinszkája Sztanica

falu az orosz doni-kozák területnek második doni járásában, vasút mellett, (1893) 4319 lak., gőzhajóállomással.

Kacsar

(Catchar), Asszámnak a DK-i szögletében, Manipur és Birma közt fekvő kerülete. É-on a Barail, K-en a Manipur és D-en a Lusaisz-hegyek fogják körül. A hajózható Barak 200 km.-nyi hosszuságban K-ről Ny-ra átfolyik rajta. Területe 9712 km2, lakóinak száma 313,858, akik közt mintegy 50,000 a hegyek közt, egészen civilizálatlan állapotban él. A hegyek lejtőit sűrü erdők fedik, amelyekben pompás épület-és kaucsukfák vannak; a dombokon teaültetvények, a völgyek fenekén pedig terjedelmes rizsföldek vannak. A főváros a Barak partján Szicsar, 7523 lak.

Kacsari

India őslakóinak egyik törzse, mely Bengáliának Szilhit nevü tartományát lakja.


Kezdőlap

˙