Kadu

l. Kedu.

Kadytis

Herodotosnál Gaza (l. o.) neve.

Kadzariah

a. m. mingréliai.

Kaedmon

l. Caedmon.

Kaegi

Adolf, svájci filologus, szül. Baumában 1849 szept. 30. Keleti és klasszikai filologiát tanult Zürichben, Lipcsében és Tübingában, majd Zürichben gimnáziumi (1877) és később (1883) u. o. egyetemi tanár lett. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki; főbb művei: Kritische Geschichte des Spartanischen Staates von 500 bis 431 v. Chr. (Lipcse 1873); Siebenzig Lieder d. Rigveda übersetzt (Geldner K. és Roth R. közremködésével, Tübinga 1875); Der Rigveda, die älteste Litteratur der Inder (2. kiad. Lipcse 1881): Alter und Herkunft d. german. Gottesurtheils (Zürich 1877); Die Neunzahl bei den Ostariern (u. o. 1891). Tankönyvei közül a Griech. Schulgrammatik (3. kiad. Berlin 1892) és Griech. Übungsbuch in 2 Theilen (2. kiad. u. o. 1893) a legjobbak közé tartoznak.

Kaehler

Márton, német prot, hittanár, szül. Neuhausenben Königsberg mellett 1835 jan. 6. Előbb jogi tanulmányokkal foglalkozott a königsbergi egyetemen, 1854 után ugyanitt, majd Heidelberg, Halle és tübingában teologiát hallgatott, 1860. a hallei egyetemen tanári képesítést nyert, 1864. Bonnban, 1867. Halleben rendkivüli, 1879. ez tuóbbi helyen rendes teologiai tanár lett. Művei közül kiválóbbak: Das Gewissen. Ethische Untersuchung (Halle 1878, 1 köt.); Die Wissenschaft der christlichen Lehre (Erlangen 1881, 2 füz.); Neutestamentliche Schriften in genauer Wiedergabe ihres Gedankenganges dargestellt (Halle 1884).

Káf

a mohammedán legenda szerint egy égbe érő hegyláncolat, mely a világot körülveszi és mely a dsinnek (l. o.) és démonok tanyája. A K. hegység smaragdkőből áll; az égboltozat kék szine a K. hegység visszasugárzásából ered. K.-nak szokták nevezni a Kaukázust is.

Kafarnaum

máskép Kapernaum is, ókori város Palesztinában, nem messze a Jordán folyónak a Genezaret tavába való ömlésétől. Zsinagógájában Krisztus ismételten tanított, aminthogy életének utolsó idejében sokat tartózkodott K.-ban, Péter és András házában, miért is a várost rövidesen «az ő városának» is nevezték. Noha K. mint kereskedő város is jelentékeny volt, fekvését pontosan meg nem határozhatjuk. Legtöbb adat szól a mai Tell Hum mellett.

Käfernburg

türingiai grófság a középkorban, mely jelenleg a Schwarzburg-Sondershausenhoz tartozó arnstadti járásnak egy részét képezi. A régi vár romjai Arnstadt közelében ma is látszanak. A vár urai közül nevezetesebbek: K. Hugo gróf, ki a XI. sz.-ban a keresztény vallás terjesztésében buzgólkodott; Sizzo, ki a neuenburgi domot alapította. A család utolsó sarja XV. Güntherrel 1385. halt ki; ekkor a nemesi birtok előbb Boldizsár türingiai grófra, később a schwarzburgi családra szállott.

Käferthal

falu Mannheim (ettől 5 km.-nyire) badeni kerületben, vasút mellett, (1891) 5848 lak., tükör- és anilinfestékgyárral.


Kezdőlap

˙