Kagylóselyem

v. kagylószakáll, l. Byssus.

Kagylós márvány

oly márvány, melyben megkövesedett kagylók vannak.

Kagylós mészkő

l. Mészkő.

Kagylós rákok

(Ostracoda), az alsóbb rendü héjasok egyik rendje, melynek fajai valamennyien mikrószkóposak és testükön a kagylók héjaira emlékeztető páncélokat viselnek, amelyektől nevüket is kapták. Testük tagolatlan, fejükön két csáppárt, egy rágó, egy állkapocs és egy állkapcsi lábpárt viselnek; lábuk két pár van, melyek közül az egyik elő- és lefelé tekint, a másik ellenben hátra- és fölfelé áll s ezt tisztító lábnak nevezik; törzsük két nyujtványban, a villafüggelékekben végződik. Szerveik közül különösen a bélcsatorna és a himivarszerv bonyolult szerkezetü. A him állkapcsi lábai kapcsoló szervé módosultak. Valamennyien váltivaruak, egyeseknél kivételes v. állandó szűzszaporodás is van. A peték vagy a külvilágban fejlődnek tovább, vagy pedig az anya páncélján belül. A lárvák három végtagpárral és kis kagylókkal biró vauplius lárvák. Az állatországban ezeknek vannak leghosszabb és legsajátságosabb ondószálacskáik. Valamennyien vizben élők, legnagyobb részük tengeri, de több édesvizi fajt is ismerünk. Hazánk édesvizeiből is több fajt jegyeztek fel. (V. ö. Chyzer K. és Tóth S., A Pestbuda környékén eddig talált héjancokról; Daday J., Budapest és környékének kagylósrák-fajai.) Több családra osztatnak, de az édesviziek a Cypridae, Cytheridae és Darwinulidae-családból valók csupán. Kihalt példányaik a devon-korszaktól kezdve ismeretesek és meglehetős gyakoriak.

Kagylóvonal

(conchois), negyedrendü Kagylóvonal görbe, melyet Nikomedes görög matematikus talált fel a Kr. előtti második században.

[ÁBRA]

Káhál

l. Kágál.

Kahao

(állat, Nasalis larvatus Geoffr., Semnopithecus nasicus Cuv.), a főemlősök rendjébe, a keskenyorruak csoportjába és a Semmopithecidák családjába tartozó majomfaj. Pofazacskója nincs, orra jellemző nagy, mellfelé hajlott (sasorr), melyen az orrnyilások alul vannak. Puha szőrözete barnavörös, sárgásbarna, nyaka körül sajátságos gallért képez. Teste 70 cm., farka valamivel hosszabb. Borneo szigetén társasan él. Állatkertekben nem igen tartható.

Kahira

l. Kairo.

Kahir Billahi

Al, l. Khalifa.

Kahla

város Szász-Altenburg hercegség Ny-i kerületében, 12 km.-nyire Rodától a Saale és vasút mellett, (1890) 3555 lak., posztószövéssel, papir- és jelentékeny porcellángyártással. K-re tőle meredek hegykúpon van a régi Leuchtenburg kastély.

Kahle

Rikárd, német szinész, szül. Berlinben 1842 jun. 21. Szülővárosában esztetikát és filozofiát tanult s aztán 1863-ig Frigyes porosz herceg felolvasója volt. Először 1865. Budapesten, a Messzinai arában lépett fel, 1869. Laube a lipcsei városi szinházhoz szerződtette; 1871. a berlini udvari szinház tagja lett. Különösen mint jellemszinész jeleskedik. 1880. nőül vette Keszler Máriát, aki 1866 óta ugyancsak a berlini udvari szinháznál működik.


Kezdőlap

˙