Kalciumszulfit

kénessavas kalcium, CaSO3. Kevéssé állandó, vizben alig oldódó só, mely két molekula vizzel kristályosan kiválik, ha vizzel felkavart kalciumkarbonáthoz kéndioxidgázt vezetünk.

Kalckreuth

1. Frigyes Adolf gróf, porosz tábornok, szül. Sottershausenban 1737 febr. 22., megh. Berlinben 1818 jun. 10. Egész életét a katonai pályán töltötte. 1758. szárnytisztje lett Henrik hercegnek, Nagy Frigyes öccsének és annak oldalán küzdötte végig a hétéves háborut. 1766. a gyanakvó kriály éppen Henrikkel kötött bizalmas barátsága miatt keleti Poroszországba helyezte át. II. Frigyes Vilmos azonban 1786. visszahivta és a grófi ranggal kitüntette. 1787. részt vett a Hollandia elleni expedicióban, 1792 óta pedig a franciák ellen küzdött. 1806. nagy mulasztást követett el a jena-auerstädti csatában és csak Blücher erélyes tiltakozására tartotta őt vissza a kapitulációtól. Azután Danzig városát védelmezte, de 76 napi ostrom után mégis kénytelen volt Lefebvre francia marsal előtt kaput tárni (1807 máj. 24.). Ő kötötte a franciákkal a tilsiti fegyverszünetet és az ennek nyomában járó kedvezőtlen pótszerződést. 1807 végén Danzig védelmezése fejében tábornaggyá léptették elő és Königsbergbe került mint térparancsnok; 1809. hasonló minőségben Berlinbe helyezték át. A szabadságharcban csekély része volt és különben is azon kislelkü párthoz tartozott, mely Poroszország jövőjéről kétségbeesetten lemondott.

2. K. Szaniszló gróf, német festő, szül. Kozminban (Posen) 1820 dec. 25., megh. Münchenben 1894 nov. 26. Néhány éven át Schirmer tanítványa volt a düsseldorfi akadémián, hosszabb ideig tartózkodott Kölnben és Düsseldorfban, 1860. a Weimarban megnyilt művészeti iskola igazgatója lett, de ez állásáról 1876. lemondott. Most Münchenben él. Tájképei még a régi, idealizáló iskola jellegét viselik magukon; a nagyszerüséget, meglepőt, hatásos világítást, tiszta formákat keresi. A hozzájuk való anyagot Olasz- és Spanyolországban meg Svájcban tett utazásain gyüjtötte. - Fia, K. Lipót gróf, német festő, szül Düsseldorfban 1855., a weimari művészeti iskola tanára, atyjával szemben az új, naturalista irány kiváló képviselője. Hollandiában tett utazása óta komoly, derengő fényü, nyomott hangulatu, kérlelhetetlen természetességü genreképeket fest. Az Öreg tengerész a tengerparton (1888), Hazafelé (1889) és Nyári idó a valóság ellenállhatatlan erejével hatnak.

Káld

kisközség Vas vármegye sárvári j.-ban, (1891) 1497 magyar lakossal, postahivatallal és postatakerékpénztárral.

Kaldea

l. Khaldea.

Káldor

Pajor István irói álneve.

Káldy

1. Ádám, szül Kéthelyen (Vas) 1765., mhg. Hautzenthalban (Alsó-Ausztria) 1825 jul. 23. Lenkában Vas vmegyében az augusztinusok rendjébe lépett és később Bécsbe, ugyene szerzet klastromába ment. Midőn II. József ezt a szerzetet megszüntette, K. világi pappá lett és Weikersdorfban Bécs mellett káplán volt, később plébános Gross-Wetzdorfban és utóljára Hautzenthalban. Néhány csillagászati-kozmogoniai értekezést irt. Főbb művei: Über die Natur der Kometen und ihre Verbindung mit dem Sonnensystem; Versuch einer Geschichte der Bildung unseres Erdplaneten. Legnagyobb művének címe: Unser Sonnensystem nach mathematisch-physikalischen u. chemischen Grundsätzen bearbeitet (Bécs 1820).

2. K. György, tudós jezsuita, szül. Nagyszombatban 1572., megh. 1634 okt. 30. 1598. lépett a Jézus társaságába és Rómában végezte tanulmányait. Előbb Erdélyben és Bécsben működött mint hitszónok, később a brünni és az olmützi kollégiumokban a hittudományokat tanította. 1615. került Nagyszombatba, 1625. pedig a pozsonyi kollégiumnak lett az igazgatója. Mint hitszónok neve, előadása és eszméi tekintetében megközelítette nagynevü kortársát és benső barátját, Pázmány Pétert. Ennek felhivására fordította le 1626. magyarra az egész szentirást s adta ki Bécsben ezen cím alatt: Szent Biblia, az egész kereszténységben bevött régi deák bötüből (Bécs 1626, Nagyszombat 1732, Buda 1782). Pozsonyban kiadta: A vasárnapokra való prédikációk-nak első részét és Az Innepekre való prédikációk-nak első részét. Ezeknek második része és a Magnificat magyarázata kéziratban maradtak. Istennek szent akaratja, azaz a nagy úr parancsolatjának egynehány prédikációkkal való megmagyarázása, Nagyszombatban jelent meg 1681. Szentirásának tekintélye a magyar kat. egyházban a legújabb időkig fönmaradt. V. ö. Podhraczky József, Nagyszombati Káldy György (Tudomány-Tár. 1838. Értek. III. 296, Fasciculi Eccles. 1842. II. 134.); Kis J., Káldy György nyelve (Budapest 1884).

4. K. Gyula, zeneköltő és iró, szül. Budapesten 1838. Iskoláit a pesti piaristák gimnáziumában végezte s már kor ifju éveiben nagy hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt, mit nagyszülői igyekeztek is kifejteni. A pesti zenedében nyerte előzetes kiképzését, azután Bécsbe ment s az ottani konzervatoriumban hat éven át végezte be tanulmányait Fischoff, Pacher, Sechter s Schlesinger tanárok vezetése alatt. Majd minden hangszeren alapos képzettséget szerzett, ami későbbi karnagyi s kompozitori pályáján nagy előnyére vált. E mellett tanulmányozta az éneket, a hangszerelést s a különböző művelt nemzetek nyelvét. Bécsi tartózkodása alatt sokféle tér nyilt képességeinek érvényesítésére. La Grua, a nagyhirü énekművésznő mellett ismétlő, kisérő s szereptanítási szerepet vitt. Az Akademie der Tonkunst által kiirt pályázatnál négyes szólamu karra, 22 pályázó közül ő nyerte a pályadíjat; mint széphangu énekes három éven át az udvari kápolna énekkarában mint magán énekes működött s az operaháznál is több oldalra nyilt alkalma magát érvényesíteni. 1858. már oly neve volt a zenevilágban, hogy a kolozsvári opera karnagyi állására szerződtették. 1860. a Bukarestben nagy sikerrel működött magyar operának volt igazgatója, Onnan Aradra ment, hol az ottani szinház karnagyi s művezetői állását töltötte be. A 70-es évek elején Budapestre tevén át lakását, 1874. a nemzeti szinházzal kapcsolatos szinitanodában énektanári s operakiművelési tanári állást nyert. A 70-es évek végén Richter János távoztával az akkor oly nagy virágzásnak örvendett budapesti zenekedvelők egylete őt választá meg karnagyának. Mint ilyen nagy buzgalmat és tevékenységet fejtett ki több éven át; a klasszikus zeneművek mellett egymásután mutatta be a modern s a magyar zeneirodalomnak is legjobb termékeit, Bizet és Massenet orkesztrális műveivel szintén ő ismertette meg először a fővárosi közönséget. Hogy az énekoktatás terén minő keresett tanár volt ez időben, mutatja az is, hogy Koburg herceg neje, a belga király nagyműveltségü leánya őt választá énektanárul. 1881. a nemzeti szinház rendezője lett és 1884. a magyar kir. opera megnyilván, abban a főrendezői állást foglalta el, melyen több éven át fényes eredménnyel működött. A Hugenották, Carmen, Borgia Lucretia operák rendezését a hires Bülov Henrik mintaelőadásoknak deklarálta. 1889-ben Nikolics Sándorral alapította a magyar zeneiskolát, melynek élén mint alelnök, igazgató s énektanár jelenleg is kihatóan s igazi nemzeti szellemben működik. Nikolics Sándor halála után (1895) a magyar zene-egyesület közgyülése őt választá egyhangulag elnökének s a magyar zeneiskola igazgatójának. 1895 februártól kezdve mint a magyar kir. zeneakadémián működik, a magyar kir. paedagogiumban pedig 1894 szeptembertől az éneket s a zenetörténetet tanítja. Mind a két intézetben, a tanító- és tanárképesítő vizsgálatokhoz miniszteri biztosnak van kinevezve. K. mint magyar zeneköltő is sok érdemet szerzett. Művei számosak és sokoldaluak. Irt operetteket, számos népszinműhöz zenét s egyéb zenekari műveket, férfi s női karokat, nagy számban magyar mű- és népdalokat s alig van oly fajtája a zenének, melyben értékes műveket ne produkált volna. Legbuzgóbb tevékenységet fejtett ki a régi magyar nóták, dallamok, énekek, különösen pedig a kuruc-nóták összegyüjtése s terjesztése körül. Azokat szövegeikkel együtt immár két vaskos kötetben összeszedve s történelmi megvilágításokkal ellátva nemcsak kiadta zongorakisérettel, hanem jól szervezett társulat élén személyesen meg is ismertette velük az ország közönségét. Ily irányban valódi nemzeti közművelődési s hazafiui missziót teljesít. 1895 aug. 8. Nikisch távozása után K.-t szerződtették az Opera igazgatójává. Legújabban megjelennt nagyobb szabásu művei a következők: Régi magyar zenekincsek (zongorára négy kézre, 1890); Kuruc dalok Thököly és Rákóczi korából (1892); Kuruc dalok férfikarra (1893); Régi magyar harci dalok és verbunkosok (a XVIII. századból, 1894); Régi magyar zenekincsek (zongorára két kézre, 1895); Az 1848-49-iki szabadságharc dalai és indulói (1895).

Kále

arab eredetü török szó, jelent várat, erősséget. Főleg helynevekben fordul elő, p. Ada-Kále (Sziget-vár), avagy Kále-i Szultánie a Dardanelláknál levő város neve. Szószerint Szultán-vár, de a köznép Csanak-kále néven ismeri.

Kalebaszafa

(növ.), l. Kabakfa.

Kalecsinszky

Sándor, kémikus, szül. S.-A.-Újhelyen 1857 febr. 27. Középiskoláit Ungváron elvégezvén, a budapesti egyetemen kémiát, fizikát és ásványtant hallgatott. 1878. az egyetem vegytani intézetének gyakornoka lett s e minőségében két évig működött Lengyel és Than tanárok alatt. Időközben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1880. asszisztenssé nevezték ki a budapesti egyetemhez s mint ilyen, ő vezette a kémiai laboratoriumot. Majd tanulmányutat tett s meglátogatta Ausztria és Németország kémiai és rokonszaku intézeteit, Heidelbergában pedig Bunsen laboratoriumában is dolgozott. 1883. a. m. kir. földtani intézet kémikusa lett s 1884. berendezte a geologiai intézet első kémiai laboratoriumát. 1892 ő nyerte el a természettudományi társulat nyilt pályázatán az 1000 frtos díjjat. A m. tud. akadémia a bánsági szerpentinek tanulmányozásával bizta meg. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki szakmájában; dolgozatai legnagyobbrészt a Földtani Közlönyben láttak napvilágot. Azonkivül a német szaklapok is hoztak tőle munkálatokat, amelyek közül, valamint a magyar nyelvüek közül a legtöbb külön lenyomatban is megjelent.

Kaledoniai-csatorna

98 km. hosszu, 5,5 m. mély, mesterséges csatornna Skócia D-i részében, mely az Atlanti-oceát az Északi-tengerrel köti össze, a Glen of Kaledonia szűk völgyét követvén. L. még Caledonia.


Kezdőlap

˙