Kápa

a nyereg feje.

Kapacitál

(lat.) a. m. érvvel meggyőz.

Kapacitás

(lat.), a fizikában a. m. képesség valaminek felvételére, felhalmozására; a hőtanban l. Hőfoghatóság; az elektromosságban l. Elektromos kapacitás, Elektrosztatikai egységek és Farad.

Kapacsolás

(vájolás). A síneket 1/16 ferde állásban erősítjük a talpfákra. Ennek elérése végett a faaljakon a sín fölfekvésének helyén kézi fürész és kapacsoló fejszével, avagy kapacsoló géppel megfelelő vájást készítünk. Újabban azonban ez eljárással, minthogy a talpfát rongálja, mindinkább felhagynak s a sínek ferde állásának biztosítása végett vaslemezeket tesznek a megerősítés helyére, mely lemezek alsó, tehát felfekvő lapja vizszintes, felső lapja pedig 1/16 hajlásu. A lemezeket 3 avagy 4 sínszöggel erősítik a talpfára.

Kapácsy

Dezső, költő, szül. Egerben 1839 ápr. 8. Jogot végzett u. o., s Heves vármegyénél aljegyző lett, 1872-től fogva pedig megyei árvaszéki jegyző és előadó. Egerben él, ahol társadalmi és közművelődési mozgalmakban tevékeny részt vesz, kivált közjótékonysági téren; mint gyüjtő országszerte ismeretes; az Emke számára ő gyüjtött legtöbb tagot. Mint lirikus, Mindszenti Gedeon baráti vezetése alatt lépett fel 1864-ben; K. Dezső költeményei c. verskötete (Eger 1890) kétszer jelent meg.

Kapadohány

v. cserebél, l. Dohány.

Kapafolt

v. kapavágás. A szőllő levelein található száraz foltokat nevezi igy népünk. A kapálásnál megsérült levelek később elszáradnak. Mig a peronoszpora betegséget nem ismerték, az e betegségtől származó foltokat is K.-nak nevezték, valamint igy nevezték a naptűzés által okozott levélpersenéseket.

Kapálás

a kerti és szántóföldi növények művelésénél gyakran alkalmazott művelet, melynek célja a növények körül a földet felületesen lazítani, porhanyítani és a gyomokat elpusztítani. A K. hatása azonban ennél tovább terjed, s abból áll, hogy a levegő hozzáférhetését a talajhoz előmozdítja s az által a talaj tevékenységét és oldékony növényi tápanyagok keletkezését fokozza és a talaj nedvességére konzerválóan hat. Ezért szokott a száraz időben végzett K. a növényzetre üdítőleg hatni. Hogy a K. által az említett célokat elérjük, szem előtt tartandó, hogy a K. csak megfelelő talajnyirkosság mellett s oly mélyre eszközlendő, amint azt a növény természete kivánja. A K. kézi és fogatos eszközökkel, u. n. kapáló gépekkel végezhető. A kézzel eszközölt kapálás a legtökéletesebb ugyan, de a legköltségesebb is s főképen ezen költség leszállítása végett alkalmazzák a kapáló gépeket. A K.-nak minden növényre kedvező hatása van, mindazáltal általánosan csak oly növényeknél alkalmazzák, melyek e nélkül ki sem fejlődnek s azért kapás növényeknek mondatnak. Amennyiben pedig a K. a többi, kapálást nem igénylő növényeknél is a termésre fokozólag szokott hatni, utóbbi növényeknél, kivált a gabonaféléknél, továbbá a repcénél és a csalamádénál azon esetben alkalmazzák, ha az általa elérhető terméstöbblet értéke a K. költségét meghaladja. V. ö. Hensch, Az okszerü talajmívelés elmélete és gyakorlata (Budapest 1885). L. még Gyomirtás

Kapálógépek

a növénysorok közeinek megmunkálására s az ott levő gyom irtására valók. A talaj alkata, a megmunkálás célja és a sorok távola szerint különféle alaku kapálókéseket, kapáló és töltögető szerszámokat alkalmaznak, melyeket 2,5-10 cm.-re kell a növénytől jártatni, nehogy ez megsértessék. A kapálóvasnak épp oly módon, mint a szántóvasnak, v. csak egyoldalon v. mindkét oldalon van metsző éle, amihez képest a nyél az oldalon v. a közepén foglal helyet; szélesebb soroknál az egy- és kétoldalu kapákat kombinálni is szokás. A K. kerete egysoros eszközöknél egyszerü gerendelyből, többsorosnál pedig szilárd vagy oldalt eltolható keretből áll. A kapák vagy közvetlen a kerethez erősítvék v. pedig csuklós karokkal s közös felfüggesztő gerendával akasztatnak a keretre.

[ÁBRA] 1. ábra. Egysoru kapálógép.

[ÁBRA] 2. ábra. Többsoru kapálógép.

Az egysoru K.-nél a gerendelynek egyes rovátkái vannak, amelyekben a kapát elfordítani és egy csavarkampóval megerősíteni lehet. A kapák mély járata hasonló módon szabható meg, mint az ekéknél. Ilyen gépet mutat az 1. ábra, melynél elől kétélü kapálóvas van gerendelybe illesztve, melyet két, a harántgerenda rovátkáiban - élükkel befelé elállítható - egyoldalu kapálóvas követ. A lemetszett földréteg aprítására a kapák mögött tüskés henger jár; a bemutatott kombináció helyett tetszésszerinti kapálóvasakat lehet összeállítani a sorok különböző célu megmunkálására. Mankó helyett kis eketaligát is lehet alkalmazni. Többsoru K. ha szilárd kapákkal birnak, ezek közös állító gerendán fölebb-lejebb állíthatók, vagy pedig maga az állító gerenda függesztetik a gép keretén magasabbra vagy lejebbre, aszerint amint a mélyjáratot változtatni akarjuk. Ilyen szerkezetü gépek a 2. ábra mutat; az egész sor kapát a két kormányszarvval a felfüggesztési csukló körül oldalt elmozgatni, ugyszintén szállítás céljából a láncok megemelése által munkából kiemelni lehet. Többsoru K. mozgó késekkel ugy készülnek, hogy a kapákat a vetősaruk módjára, csuklós kapatartókkal látjuk el. A kapák a talajba hatolnak, mig éleik megfekszenek s egyensúlyban maradnak, mig a kapasúly és ellenállás eredője a kapatartó felfüggesztési pontján megy át. Nagyobb ellenállásunál, igy p. keményebb talajnál, itt is terhelő súlyokat használunk. Előnyük a szilárd kapákkal szemben, hogy a talaj egyenlőtlenségéhez könnyen illeszkednek és akadályok előtt kitérhetnek. Némely (Amerikában a tengeri termelésnél használt) K.-nél 2-3 kettős kapáló szerszámot gyűrüvel akasztanak a kerethez. A kontinensen használatban levő többsoru K.-et rendszerint a vetőgépek módjára külön kormánytaligával is ellátják.

Kapaneus

egyike a hét vezérnek, kik Tébe ostromára indultak. Fia volt Hipponoosnak és erejében annyira bizakodott, hogy fennen dicsekedett vele, mikép Tébe falait lerontja még akkor is, ha Zeus villámai védenék őket. Büntetésül Zeus agyonsujtotta. E jelenet sok szép képen és szoborcsoportozaton meg van örökítve. Felesége Evadne volt.


Kezdőlap

˙