Karaton

Balambér után a hunnok királya; uralkodása alatt kezdették a hunnok a keresztény vallást felvenni. Theodosius császárnak mindvégig hű szövetségese volt; meghalt 12 esztendei uralkodás után, 399.

Karátsonyi

-család (karátsonyfalvi és beodrai gróf), ősei a XVI. sz.-ban mint birtokos nemesi család Erdélyben szerepeltek. K. Kristóf, született 1684., fia Adeidatus az utolsó török háboru alatt harcosok állítása által kiváló érdemeket szerzett és Beodra mezővárosával 18,000 holdat kapott donációba, a család ezentul a beodrai előnevet is felvette. A családnak még egy másik őse nyert Magyarországban donációt: K. Lázár, torontálvármegyei alispán, később országgyülési követ, tagja lévén azon József főherceg palatinus által egybehivott deputációnak, mely a mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásának keresztülvitelével megbizva volt; hazafisága, valamint a közjóérti áldozatkészsége körül érdemeket szerzett és közhasznu intézeteknek, nevezetesen a Ludovikának nagyobb pénzösszeget (10,000 frtot) adományozott, ugyszintén a franciák ellen vívott háboruban saját költségén 100 főre rúgó inszurgens-csapatot állított és még ezenkivül háborucélokra 30,000 forintot fordított. Szolgálati jutalmául Ferenc császár neki a Temes vmegyében fekvő nagy-zsámi uradalmat adományozta. - K. Guido, szül. 1817 aug. 7., meghalt Buziáson 1885 szept. 15. K. Lajos és Starhemberg Ida grófnő fia; cs. és kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos, főrendiházi tag, a vaskorona-rend stb. nagykersztese. 1858. osztrák, 1874. magyar grófságra emeltetett. 1866. országgyülési követnek választották. Leginkább nagyhirü alapítványai révén tette nevét ismeretessé. A magyar tudományos akadémiának különböző irodalmi célokra 40,000 frtos alapítványt tett; Rudolf trónörökös születése alkalmából pedig 100,000 frtos jótékonycélu alapítványa folytán lett neve országszerte ismeretes, 1881. az «erénydíjat» létesítette 20,000 forinttal, mely a franciaországi erénydíjak mintájára vagyontalan, de jó erkölcsü leányok kiházasítását célozza Solymáron és Vörösvárt. - Felesége: puhói és csókai Marcibányai Mária, csillagkeresztes és a királynénak palotahölgye (megh. 1876.). Fiaik: K. Aladár, szül. Budapesten 1859 febr. 28., volt országgyülési képviselő, cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag. Neje pazonyi Elek Margit, csillagkeresztes hölgy. - K. Jenő, szül. Beodrán 1861 okt. 5., cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, hitbizományi birtokos. Neje gróf Andrássy Karolina, csillagkeresztes hölgy. - K. Camillo, szül. Beodrán 1863 jan.31.

Karátsonyi-alapítvány

Karátsonyi Guido gr. 1858 márc. 30. 10,000 forintot adott az akadémiának oly célból, hogy az összeg kamatai a legjobb szindarab szerzőjének adassanak ki. Ezt a 200 arany jutalomdíjat két évre tűzik ki. A pályaműveket minden második, páratlan számu év szept. 30-ikáig kell beadni. A jutalomért fölváltva komoly drámai művek s vigjátékok pályázhatnak. A jutalmat a viszonylag legjobb mű csak akkor kapja meg, ha drámai, szini és nyelvi tekintetben is kitüntetésre méltó; ilyennek hiján a kétszáz aranyat a legközelebbi jutalomdíjhoz csatolják. Ha a jutalom másodízben sem adható ki, a 400 arany az akadémia rendelkezésére marad. (L. M. T. Akad. Almanach 1890).

Karaul

l. Karakol.

Karaván

v. törökösebben kerván, persa eredetü szó. Összetétele a K.-szeráj vagyis kerván-szeráj, török megszálló, vendégfogadó. Alig van török helység, hol ilyen épület ne volna. Az idegenek lakóhelyet, esetleg eledelt is kapnak benne. A kerván jildizi vagyis K.-csillag a Venus csillag török elnevezése.

Karavankák

a keleti Alpoknak Karintia és Krajna határán elhúzódó ága; Tarvisnál kezdődik és Stiriában ér véget. Legmagasabb csúcsa a Stou-Verch (2233 m.); a Loibli-hágó 1370 m. A K. a Száva és Dráva közt vizválasztóul szolgálnak, bennök ered a Villach és Miss.

Karaván-kereskedelem

l. Kereskedelem.

Karaván-tea

v. orosz-tea (növ.), nem más mint a khinai tea; a karavánok Oroszországon át szállítják Ázsia K-i vidékéről. L. Teafa.

Karavella

(spany. cárabela), eredetileg 100-140 tonna nagyságu portugáliai hajók, latin vitorlákkal felszerelve. Állítólag Vasco da Gama használt először ilyen hajót, amellyel Indiába utazott. Később a spanyol flottának is voltak ilyen K-i, melyek a legjobb vitorlásoknak tartattak. Bizonyos teherszállító hajókat a törökök is K.-nak neveztek, sőt a francia tengerparton most is léteznek 10-15 tonnás halászjárművek, melyek K. név alatt ösmeretesek. Kolumbus K.-jai, l. Hajó, hol a mellékleten képe is látható (VIII. köt. 536 old.).

Karavelov

1.Lyuben, bolgár iró, szül. Koprivsticán (Bulgária) 1840. A bolgár irodalom legkitünőbb novellistája. Legjobb elbeszélései: Babuska Neda, Donco, Hadži Naco stb. K. ismeretes mint politikai agitátor és 1869 óta mint a Svoboda és Nezavisimost szocialista lapok kiadója. Irt oroszul és szerbül is.

2. K. Petkó, bolgár politikus, szül. Kaloferben 1840. Eleinte tanár volt, 1877. Viddin alkormányzója, 1879. a tirnovai nemzetgyülés tagja és 1880. pénzügyminiszter, majd ugyanebben az évben miniszterelnök lett. 1881. lemondott állásáról, de 1884. az orosz befolyás megszüntetésével ismét a minisztérium élére állott. K. most a forradalmat indítota meg K.-Ruméliában és ő birta rá a fejedelmet, hogy e tartománynak Bulgáriával való egyesítését proklamálja. Az I. Sándor ellen 1886 aug. 21. elkövetett államcsíny K.-nak is bukását okozta, de ezután is rövid ideig sikerült neki a regensség tagja lenni. 1887. felségsértés gyanuja miatt elfogták, de csakhamar szabadon bocsátották. 1894 febr. 3. ellenzéki programm alapján Rasgrádban képviselőnek választották.


Kezdőlap

˙