Karisztosz

az ugyanily nevü eparchia székhelye Euben görög sziget D-i végén, egy szép öböl belső részének partján, (1889) 1278, mint község 7431 lak. A Paleo-Kasztron, valószinüleg az antik citadella helyén, vörös kőből a velenceiektől épített vár, egy domb tetején egészen el van hanyagolva. K. méze még most is ismeretes; az ókorban azbesztjéről és zöld eres márványáról volt hires; márványbányáinak maradványai Aetosz mellett még láthatók.

Karitativ-rendszer

a gazdasági javaknak teljesen, vagy részben ingyenes átengedése, illetőleg elfogadása, amely olyan egyének közt megy végbe, akik máskülönben magángazdaságilag egymástól teljesen különválva élnek. L. Jótékonysági elv.

Karízület

v. vállízület (articulatio humeri), a karcsont ízfeje és lapocka ízületi árokja között van. A fej 25 mm. sugáru gömbnek mintegy 1/3-át teszi; a fej után következő nyak tengelye a karcsont tengelyével mintegy 130°-ban találkozik. A lapocka ízületi árokja jóval kisebb, mint a karcsont feje; petédedidomu, a szélén rostporcos szegély van. A két ízületi végdarabot összekötő rostos tokszalag bő, a karcsonton a boncolástani nyakhoz tapad, likat hagyva a két gumó között a kétfejü karizom inának a kijutására. A savós tokszalag íztömlői nyujtványokat küld a kétfejü karizom inára és a lapockaalatti izom alá. A bő tokszalag egymaga nem képes a karcsontot az árokjában megtartani, ahhoz az izmok és levegőnyomás lényegesen hozzájárulnak. Az ízületben közelítés és távolítás, előre- és hátraemelés, azonkivül forgatás is lehetségesek, azaz a háromtengelyü ízületek közé tartozik; fajtaságát illetőleg szabad ízület.

Karjejev

Ivanovics Miklós, orosz történetiró, szül. Moszkvában 1850. Tanulmányai végeztével szülővárosában gimnáziumi tanár lett, majd 1877-1878. kormányköltségen tanulmányozta a könyvtár- és levéltár-ügyet Párisban, 1879. Varsóba, 1884. pedig Szt. Pétervárra nevezték ki a történelem tanárává. Munkái már is igen nagy számuak; felemlítjük belőlük a következőket: Isztorija zapadnoj Jevropy v novoje vremja (Nyugati Európa története az új korban); Pervyje gumaniszty (Az első humanisták); Vvedjenije v kurszk isztorii szrednjih vjekov (A középkor történetébe való bevezetés); Vvedjenije v kursz isztorii drevnjavo mira (Az ókor történelmébe való bevezetés, Varsó 1882); Ideja vszeobscsej isztorii (Az általános történelem eszméje, Szt. Pétervár 1885); Kresztjane I kresztjanszkíj voprosz vo Francii v poszljednej csetverti XVIII. vjeka (A parasztok és a parasztkérdés Franciaországban a XVIII. sz. utolsó negyedében, Moszkva 1879); Osznovy voproszy filoszofii isztorii (A történelem filozofiájának alapvető kérdései, u. o. 1883); Padanije Poljsi v isztoricseszkoj literature (Lengyelország elhanyatlása a történelemi irodalomban, Szt. Pétervár 1888) stb.

Karkaralinszk

járási székhely Szamipalatinszk orosz közép-ázsiai terület Ny-i részében, mintegy 50 km.-nyire a Kara-tótól, (1885) 2075 lak.; 1867. alig volt több 900-nál.

Karkecz

Lajos Alajos, kat. áldozópap. szül. Szolnokon 1854 aug. 25. Tanulmányait Szolnokon, Jászberényben, Gyöngyösön, Szegeden végezte. Pappá szentelték 1878 junius 25. Tanárkodott Gyöngyösön, Szolnokon a gimnáziumban, 1885-ben Szegeden a teologián. 1890-ben szabadkai, 1892-ben szolnoki házfőnök és helyettes plébános, 1893. egyúttal az Üdvözítőről címzett magyarországi szt. Ferenc-rendi szerzetes-tartomány titoknoka. Irodalmi munkássága: Számos cikket irt a Gyöngyös, Jász-Nagy-Kun-Szolnok címü lapokba, az iskolai értesítőkbe, mint: A görögök családi élete és köznevelése Lykurgus és Solon idejében; A üstökösök életéről és pályáiról; A lét kérdéséről (bölcseleti, földtani, természetani és bibliai álláspontról); Közoktatásunk és plébániánk (1885, a szolnoki nagygimnázium 50 éves jubileuma alkalmából). 1889-ben megalapította a Hitszónoklati folyóiratot, melyet 1893-ig szerkesztett s mely mai napig is virágzik. Sajtó alatt van: Ki a kegyúr Szolnokon? c. jogtörténelmi tanulmánya.

Kár-khán

l. Kárchász.

Kar-könyv

iskolai, dalegyleti vagy műzenei, népdali s egyházi használatra való karénekeket tartalmazó könyv. Újabb időben a magyar zeneirodalom több ily értékes s közhasználatu karkönyvet képes már felmutatni.

Karkötő

hadseregeknél háboruban használt jelvény, mellyel bizonyos egyéneknek különös rendeltetését jelzik. A genfi egyezmény szerint a fehér karkötő, melyre Genfnek címere: a vörös kereszt van varrva, jelvénye mindazon egyéneknek, kik háboruban betegek és sebesültek gyógyításával és ápolásával foglalkoznak; s következőleg a genfi egyezmény által megállapított kiváltságokban részesítendők. A csapatok létszámába tartozó, az ellenség által hadifogságba is ejthető, a sebesültek felkeresésében és a sebkötöző helyekhez való szállításban segédkező «sebesültvivők» fehér keresztes vörös karkötőt viselnek. A vöröskeresztes fehér karkötőnek jogtalan viselését szigoruan megbüntetik. - K. egyházi értelemben, l. Manipulus.

Karl

János, l. Károli (2).


Kezdőlap

˙