Katoptrika

(gör.), a fénytan azon része, mely a fény visszaverődésén alapuló jelenségekkel és eszközökkel foglalkozik.

Katoptrikus körző

ritkán használt elnevezés a tükörszextans számára.

Kátrány

többé-kevésbbé folyékony olaj, mely részint ásványi, részint növényi anyagokból állíttatik elő. (Az ásványanyagokat l. Aszfalt, Bitumen, Hegyi kátrány.) Fából is állítanak elő K.-t, s ennek neve fakátrány, s ez a fa száraz lepárlásának egyik nevezetes mellékterméke. Másik nevezetes melléktermék a fa-ecet (l. o.). Mindkettőt ugy kicsiben mint nagyban szokták előállítani. A K.-nak lepárolása után ismét 40% K.-olajat és 40% fekete szurkot lehet nyerni, mely utóbbi termény jelenleg legnagyobb mennyiségben ilyképen készíttetik, ámbár gyántákból is szokták előállítani. A K. előállítása legcélszerübben mindenkor az arra alkalmas erdők belsejében történik, hogy a nyers anyagot ne kelljen messzire szállítani és ott a tüzelőanyag is a legolcsóbb. Legtöbb és legjobb K.-t a gyántában gazdag fenyőfák adnak, különösen a bükkfa. Hazánkban K.-termelésre kicsiben a tuskókat és vastagabb gyökereket, mint a gyántában legazdagabb részeket szokták használni; nagyban való termelésnél azonban a törzsfát is, mint p. a Malacka melletti terjedelmes erdei fenyőállabokban. A fát mintegy 30 cm. hosszu és 3 cm. vastag darabokra hasogatják fel s ezeket a K.-égető kemencékbe, többnyire függélyes állásban, helyezik el. K.-t, faecetet, stb. többféleképen berendezett készülékekben lehet nyerni, u. m. vaskemencékben vagy retortákban, téglákból épült kemencékben, agyagkemencékben, sőt vermekben is. Az első a legtökéletesebb készülék, az utolsó a legkezdetlegesebb. A kemencét kivülről fűtik; az abban légmentesen elzárt fából felszálló gáznemü termények, melyek a fának vegyi bomlásából származnak, rézcsövön vezettetnek ki és hűtő-készülékeken keresztül, hol fokozatosan lehülnek. A lecsapódott részek azután edényekbe folynak, a süríthetetlen gázok ellenben a fűtésbe szállnak, hol meggyuladván, a retortát melegíteni segítik, vagy pedig, mint más berendezéseknél, csak a levegőbe szállnak. Vasretortákban történő termelésnél közönséges szárazságu fából súly szerint átlagosan 33% fa-ecetet, 8-13% K.-t és 21-26% szenet kapnak.

A fakátrány hathatós fertőztelenítő szer; az apró élősdieket megöli. A magyar gyógyszerkönyvben a hivatalos K. (Pix liquida) az erdei bükkfából készült legyen; különösen külsőszerül kenőcsökbe, bőrbántalmaknál (rüh) használják. Az aqua picis (K.-os viz) szintén gyógyszer és fakátrányból készül olyformán, hogy fakátrányt forró vizzel megkevernek és néhány napi állás után a sárgára festett vizet leöntik. A Juniperus oxycedrus fájából készült fakátrány az u. n. füstös fenyőolaj (oleum Cadinum, l. Kádi-olaj), melyet nálunk és Franciaországban készítenek, szintén gyógyszerül használnak. A nyirfakátrány (oleum Rusci) Orosz- és Lengyelországban készül; az orosz bagariabőr szagát e K.-tól kapja. - A K.-t, mint a gázgyártás melléktermékét, l. Gázgyártás. L. még Fenyőkorona-égetés.

A hajókon a K.-t különféle célokra használják, igy a kötelek bekátrányozására, hogy azok a nedvesség által kevésbbé szenvedjenek, a fahajók testének bekenésére (külsőleg), mely által a fa tartósabbá válik, nem korhad oly gyorsan és a nap hevétől nem hasad meg oly könnyen, továbbá a hajók dugacsolásánál (l. o.) az eresztékek betömésére.

Kátrányfedél

l. Kátránylemez-fedél.

Kátrányfestékek

azok a festékek, amelyek bizonyos, a kátránytól elkülöníthető, egyszerü, az aromás csoportba tartozó anyagokból állíthatók elő. Sokan a K.-et anilin-festékeknek is nevezik, bár ezen elnevezés nem megfelelő, amennyiben a K.-nek csak egy része vezethető le az anilinból. A K. előállítása szigoruan tudományos alapon történik. Hazánkban kátrányfestékgyár nincs. A K. (anilin-festékek) száma rendkivül nagy, s napról-napra szaporodik. e festékek között sok van olyan, mely szinpompára nézve felülmul minden természetes festéket. Ilyenek különösen a rosanilinek (a tulajdonképeni anilin-festékek), a ftaleinek (cosinek), a safraninek stb. A laikus közönségben nagyon el van terjedve az a téves nézet, hogy a K. nem állandók, holott köztük sok olyan van, mely állandóság tekintetében felül is mulja a növényi és állati származásu festékeket és festőanyagokat. Ilyenek p. az antrachinon festőanyagok (alizarin, purpurinek, alizarin-kék, alizarincianin, alizarin-bordeaux, antracen-barna, coerulein, alizarin-zöld stb.), az alizarin-fekete, a gyémánt-sárga, a galloflavin az alizarin-sárga stb. A K.-et por és pép (en pate) alakjában hozzák a forgalomba. Gyakran vizben, mások alkoholban és hasonló oldószerekben oldódnak. Mindenféle anyagok festésére alkalmasak. A kátrányfestékek felfedezése körül legnagyobb érdemei vannak Hofman A. W.-nek.

Kátrányfolt

l. Folttisztító szerek.

Kátránygőz

l. Füst.

Kátránylemez

az ilyen nevü, tetőfödéshez alkalmazott, tisztán rongyokból készült és jóminőségü kőszénkátrányban átfőzött ponyva, mely rendesen 15 méter hosszu és 1 méter széles tekercsekben kerül a kereskedésbe. A 2-3 mm. vastag K.-t maradandó födelezéshez, az ennél vékonyabb minőségüeket csak ideiglenes fedéshez v. pedig pala- és facement-fedelek alzatához használják.

Kátránylemez-fedél

a tűzálló fedélhéjak csoportjába tartozik és deszkaaljra terített kátránylemezekből (l. o.) áll. A fedelésnek ez a módja ugyszólván csak az utolsó évtizedben vett nagyobb lendületet, amidőn hosszas kisérletezés után azt tapasztalták, hogy sok előnye mellett (tűzállóság, olcsóság, tartósság, könnyü fedélszerkezet szükségessége stb.) kevés hátránya (gondos munka, tatarozási költségek, hiányos légáramlat a padlásürben) azt gazdasági, ideiglenes stb. épületek számára kiválóan alkalmassá teszi.

[ÁBRA] 1. ábra. Kátránylemez megerősítése a léceken.

[ÁBRA] 2. ábra. Kéménybefoglalás kátrányos lemezzel.

[ÁBRA] 3. ábra. Szellőző kémény.

A K. hajlása igen csekély: a fedélmagasság a fedélszélességnek rendszerint 1/8-a vagy 1/6-a; ritkán megyünk vele a tetőszélesség 1/3-ánál magasabba, mert akkor már kiviteli nehézségekbe ütközünk. A deszkaborítás 2-2 1/2 cm. vastag, 20 cm. széles, az ereszvonalhoz párhuzamosan fektetett fenyődeszkákból készül. Erre a kátránylemez-tekercs szélességéhez mérten, rendesen 1 méteres közökben, a szaruzathoz párhuzamosan 4 cm. vastag és alul 8, 1-2 cm. széles léceket szegeznek, melyeknek oldalára a közéjük fektetett kátránylemez széle reáborul (l. 1. ábra) és melyek egész hosszaságukban egy szélesebb kátránylemez-szalaggal boríttatnak. Ugy a kátránylemezt, mint a borító szalagot széles fejü szegekkel erősítjük a deszkázathoz, illetőleg a lécekhez, az éleket, illesztéseket, hézagokat kőszénszurokkal, a szegek helyeit aszfaltmázzal kenjük be és az egész fedélfelületet - lehetőleg száraz és meleg időben - forró kőszénszurokmázzal vastagon bekenjük és a még meleg mázra szinte megmelegített éles homokot szitálunk. A viz lefolyása a tető ereszén vagy csak az erősen behajlott kátránylemez szélén történik, vagy sokkal jobban: cinkcsatornákon. Kéményeknél, tűzfalaknál stb. a kátrányos lemezt épp ugy hajtjuk föl, mint a bádogfedésnél (l. a 2. ábrát, mely egy kéménynek kátránylemezzel való befoglalását mutatja) és a fölhajtott szélet egy szalaggal (a betüvel jelölve) borítjuk. Lényeges baja a K.-nek, hogy a padlásürt nyáron igen melegen tartja; e bajt egyszerü, kis deszkákból készült szellőző kéményekkel orvosoljuk, melyekből körülbelül minden 10-15 négyzetméter tetőfelületre számítunk egyet (l. 3. ábra). A különféle fa-, cement-, vulkán- stb. fedések tulajdonképen szinte csak K.-ek különbözőkép kombinálva.

Kátrányos ponyva

kátránnyal bekent ponyva v. vitorlavászon, melyet hajókon az átedvesedés, illetve a viz betódulásának meggátlása céljából az árutömbök vagy más tárgyak betakarására, a lejáró vékeknek befödésére használnak.


Kezdőlap

˙