Kattok

régi hatalmas germán néptörzs. A K. a hermionok főtörzse voltak, noha Caesar tévesen a svévekhez számította. Erős testalkotásuk volt és harciasságuk miatt a rómaiak sohasem győzhették le őket teljesen. Lakóhelyükül azt tartják, hogy az a mai Hessen területére és Bajorország északnyugati szélére eshetett. A Kr. u. III. sz.-ban elvesztek a franokok közt.

Kattowitz

az ugyanily nevü járás székhelye Oppeln (ettől 95 km.-nyire) porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 16,513 lak., vasöntőkkel, hengerművekkel, gépgyárakkal, mekanikai műhelyekkel, szénbányákkal. K. a felső-sziléziai szénkereskedés középpontja.

Katun

az Ob (l. o.) egyik mellékfolyója.

Katupány

Gergely, l. Bicskey.

Katwijk

(ejtsd: katvájk), község D.-Hollandia németalföldi tartományban; két faluból áll; a kisebbik Katwijkbinnen 7,5 km.-nyire van Lejdától, 1688 lak. és egy jezsuita internátussal; a nagyobbik K. aan Zee, 6731 lak., tengeri fürdőkkel.

Káty

nagyközség Bács-Bodrog vmegye titeli j.-ban, (1891) 3890 szerb és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Katymár

nagykozség Bács-Bodrog vármegye bács-almási j.-ában, (1891) 4694 német és szerb lakossal; posta- és táviróhivatal, postatakerékpénztár. A községben több kastély van.

Katzbach

98 km. hosszu baloldali mellékfolyója az Oderának Liegnitz porosz kerületben; Ketschdorfnál és Bleibergen ered és Parchwitznál torkollik. Ismeretes a partjain 1813 aug. 26-án vívott csatáról, amelyben Blücher porosz vezér Macdonald francia csapatait visszaszorította.

Katzenelnbogen

falu Wiesbaden porosz kerületben, (1890) 1040 lak., a K.-i grófok régi kastélyával. K. grófság alsó és felső részre oszlott; amaz az Odenwaldban, ez a Wetterauban feküdt, körülbelül 1100 km2 területtel. 1479. a férfi-ág kihaltával hesseni Fülöpre szállott. 1567. a felső grófság Hessen-Darmstadthoz, az alsó grófság pedig Hessen-Rheinfelshez került. V. ö. Archiv f. hess. Gesch. u. Altertumskunde (1853).

Katzianer

-család. Nagy szerepet játszott Stájerországban. Tagjai közül említendők: K. János, ki 1532 táján a törökök ellen harcolt. K. Boldizsár 1588 körül szintén a törökökkel szemben tanusított kiváló vitézségével tünt ki. Érdemeik jutalmául II. Mátyás K. Gyögyöt (a családban e néven második) bárói, I. Lipót pedig (1665) K. János Herbertet grófi rangra emelte. K. György Zsigmond 1668. a stájerországi országos tanács tagja volt.

K. János, I. Ferdinánd hadvezére, Horvátországból származott. Születési éve bizonytalan, megölték 1539-ben. Mihelyt a Szapolyai ellen folytatott háboru intézését reá bizták, a háboru jobb fordulatot vett; 1527. elfoglalta Nagyszobatot, Nyitrát és Galgócot sok más várossal együtt, 1528-ban pedig Szapolyait Szinna falunál (Kassa mellett) ugy megverte, hoy ez kénytelen volt Lengyelországba menekülni. 1529. sikerrel védte Bécset a török ostrom ellen, s azontul ő lett az összes magyar hadak fővezére. A magyarok zsarolásai miatt gyülölték K.-t. Midőn 1537-ben 24,000 főnyi seregét a szendrői pasa szétverte, gyávasággal és árulással vádolva börtönbe vetették Bécsben. Barátai segítségével sikerült ugyan megszöknie, de a Zrinyiek, akikhez menekült, Ferdinánd határozott kivánságára megölették és fejét Bécsbe küldték.


Kezdőlap

˙