Kettőspont

(gör. kolon, ami szó szerint a. m. tag, szakasz), az az irásjel, melyet különösen idézetek előtt alkalmazunk (:), de azonkivül a hosszabb körmondatokban is, hogy az előszak s az utószak világosan el legyenek különítve egymástól. (A két szaknak egyes tagjait vesszővel vagy pontosvesszővel választjuk el egymástól.) - K. a matematikában, l. Szingularitás.

Kettős rendek

a katonaságnál valamely csapat azon felállítása, illetőleg menetalakzata, melyben 4-4 emberből álló sorok követik egymást. A K. akként képeztetnek, hogy minden tagpárban a vezényszóban megnevezett oldal felé álló tag az egész fordulatot megteszi; egyidejüleg a második tagnak emberi kanyarodó mozdulattal szomszédjaik mellé lépnek.

Kettős szövet

két lánc- és két vetülékfonalrendszerből álló szövet.

Kettős tartó

olyan hengerelt kovácstartó, melynek gerinclemezét fent és lent hozzá merőlegesen fekvő vizszintes övlemez merevíti. Ezeket leginkább épületeken, hídaknál és emelőgépekhez használják. Hajlítás ellen legkisebb súly mellett legnagyobb ellentálló képességgel bir, mert a hajlító nyomaték által legerősebben megtámadott szálak a semleges tengelytől legtávolabb eső helyen csoportosulnak.

Kettős tekercselés

l. Bifilar tekercselés.

Kettős csavarbiztosítás

l. Csavarbiztosítás.

Kettős törés

némely anyagnak az a sajátsága, hogy a felületére beeső fénysugárből általánosságban két megtört sugár keletkezik. Eme jelenséget először Erasmus Bartholinus észlelte 1670. az izlandi mészpáton. Huyghens a legnagyobb gonddal vizsgálta eme jelenség törvényeit s a fény hullámelmélete alapján egyszerü geometriai szerkesztéssel képes volt bármely esetben a két megtört sugár irányát meghatározni. Egyszersmind a quarcról is kimutatta, hogy kettősen töri a fényt. A jelen század elejéig ez volt a két egyedüli ismert kettős törésü kristály. Mióta azonban a fizika érzékenyebb módszerekkel rendelkezik valamely kristály kettősen törő kristályok száma igen megszaporodott. Egyszersmind kiderült, hogy az amorf testek s a szabályos rendszerben jegecedő kristályok az egyedüliek, melyek a fényt egyszerüen törik, mig a többi kristály mind kettős törést mutat. A kettősen törő kristályok két csoportba sorozhatók. Az egyik csoport kristályaiban kijelölhető egy egyetlen oly irány, melyben csak egyszerü törés észlelhető; ezen irány neve optikai tengely, a kristályok pedig egy (optikai) tengelyüek. Ilyenek a romboédrikus, hexagonális és tetragonális kristályok. A másik csoportnál két irány jelölhető ki; ezek két (optikai) tengelyü kristályok. A K. jelenségeinek leirása a hullámelmélet alapján majdnem teljesen Fresneltől származik. L. még Fénysarkítás.

Kettős trilla

l. Trilla.

Kettős ülepítő

(bány.), a szemnagyság szerint osztályozott zúzóércek töményítésére szolgáló készülék, kettesével állítva egymás mellé, l. Előkészítő eljárás.

Kettősviszony

Valamely egyenes pontsor négy pontja A, B, C és D közül A-t és B-t mint alapköz kezdő-, illetőleg végpontját, C-t és D-t mint első, illetőleg második osztópontot választva, az (ABCD) K. definicióját az

[ÁBRA]

egyenlet adja, amelyben p. AC az A és C pontok határolta vonaldarab mérőszámát jelenti és a baloldali zárjelben az első, második, harmadik, illetőleg negyedik helyen rendre az alapköz kezdőpontja, végpontja, első, illetőleg második osztópontja áll. E definició értelmében a K. két viszonyszámnak hányadosa, tehát számérték.

A szerint, amint különböző módon választjuk ki az alapköz kezdőpontját, végpontját, első, illetőleg második osztópontját, a négy pont huszonnégy különböző K.-t határoz meg, amely közül általában négy-négynek számértéke ugyanaz, de ugy, hogy a hat különböző számérték sem független egymástól. Az A, B, C és D pontokból képezhető huszonnégy K.-t a következő táblázat adja:

[ÁBRA]

mig a hat különböző értéke közti összefüggést a

[ÁBRA]

egyenletek mutatják.

A K.-t anharmonikus viszonynak is szokás nevezni; abban az esetben, midőn k = - 1 harmonikus viszonynak és ha [ÁBRA] aequianharmonikus viszonynak.

Ha (ABCD) = -1, akkor

3) k1 = k2 = -1, k3 = k5 = 2, k4 = k6 = 1/2

és ABCD harmonikus csoport, még pedig ugy, hogy AB és CD kapcsolt pontpárok; ha

[ÁBRA]

akkor

[ÁBRA]

Ha a négy pont közül kettő összeesik, akkor a következő szinguláris eset keletkezik:

5) (ABCA) = Ľ, (ABCB) = 0, (ABCC) = 1.

Ha a, b, c, d valamely sugársornak négy sugara és A, B, C, D valamely síksornak négy síkja, akkor az (abcd), illetőleg (ABCD) K.-ok definicióját az

[ÁBRA]

illetőleg

[ÁBRA]

egyenletek adják, ahol p. sin (ac) az a és c által bezárt szög sinusát jelenti. Ezekre a K.-okra is érvényesek az (1)-(5) alatti relációk.

Ha A, B, C, D rendre az a, b, c, d-n fekszik, akkor

(ABCD) = (abcd),

hasonló feltétel mellett

(ABCD) = (ABCD), ill. (abcd) = (ABCD).

Ha A, B, C, D valamelyik kúpszeletnek négy szilárd, T1, T2 ugyanannak két tetszőleges pontja és p. T1-nek A-val való összekötő vonalát a1-gyel jelöljük, akkor

k = (a1b1c1d1) = (a2b2c2d2).

Ha továbbá a, b, c, d valamely kúpszeletnek négy szilárd, t1, t2 ugyancsak két tetszőleges érintője és p. t1-nek a-val való metszéspontját A1-gyel jelöljük, akkor k' = (A1B1C1D1) = (A2B2C2D2).

A k-t, illetőleg k'-t az A, B, C, D pontok, illetőleg a, b, c, d éritők K.-ának nevezzük. Ha a, b, c, d rendre a kúpszeletnek érintői az A, B, C, D pontokban, akkor k = k'.

Ha a, b, c, d valamely torzfelület egyik torzseregének négy alkotója, t1 és t2 a másik torzseregnek két tetszőleges alkotója és p. a t1 a pontot A1-gyel, a t1 a síkot A1-gyel jelöljük, akkor

k = (A1B1C1D1) = (A2B2C2D2) = (A1B1C1D1) = (A2B2C2D2)

k-t a négy torzalkotó K.-ának nevezzük.

Valamely általános harmadrendü síkgörbének, C3-nak tetszőleges P pontjából a P-hez tartozó érintőn kivül, általában még négy érintő a, b, c és d húzható a C3-hoz. Az (abcd) K., mely a harmadrendü görbe K.-ának neveztetik, egy és ugyanazon C3-nál ugyanazon értékkel bir, bárhol válasszuk is rajta a P pontot.


Kezdőlap

˙