Khutba

(arab) a. m. megszólítás, szónoklat, kiváltképen a mohammedánok pénteki istentisztelete vagy egyéb nagy ünnepek alkalmával a nagymecsetek (dsámi) khatib-jétől (prédikátor) a szószékről (minbar) tartott ünnepélyes szónoklat. A részletekről v. ö. Goldziher, Az iszlám (Budapest 1881, 332-338. lapjain).

Khutu

(Kutu), német K.-Afrika egyik vidéke Uszavambtól Ny-ra. A Mgeta öntözi. Egészségtelen vidék, főterméke a dohány és kaucsuk.

Khuza'a

(arab) a. m. az elváltak, egy jelentékenyebb arab törzs, amely a nagy, Jemenben lakozó Aszd törzshöz tartozott. Elváltaknak azért nevezik őket, mert (a III. sz. elején) a Dél-Arábiából való kiköltözködés közben elváltak törzsbeli rokonaiktól és Mekka felé vették útjokat, mig a többiek Oman és Sziria felé indultak. Az arab genealogusok hagyománya szerint a K. törzs Mekkában Kr. u. az V. sz.-ig ura volt az arabok központi szentségének, a Ka'ba-nak.

Khuzisztán

(Arabisztán), persa tartomány; É-on a Lurisztán, ÉK-en Irak Adsmi, K-en Farzisztán, D-n a Persa-öböl, Ny-on a török Irak Arabi határolja. Területe: 101,480 km2. É-on és K-en hegyes, Ny-on többnyire sík a földje; főfolyói Kercha (Seimerre) és Kuren, amelyek a Satt-el-Arab mellékfolyói. Nagyon termékeny ott, ahol esőzés fordul elő; klimája forró, az esőzés ideje decembertől márciusig tart. Megterem benne a gabona, cukor, indigó, opium. K. a régi Susiana; fővárosa Szura volt, amelynek romjai nem messze vannak Dizfultól. A tartomány legnagyobb városai: Dizful, Suster és Bebahan.

Kiachta

(Kjachta), fontos határváros az orosz Transzbaikáliában. Verkhne-Udinszk (ettől 200 km.-nyire) kerületben, a K., a Szelenga jobboldali mellékvize mellett kopár, hegyekkel körülfogott síkságon, 900 lak. K. Troickoszavszk külvárosa, amely az 1727-iki orosz-khinai szerződés szerint az egyedüli város volt, amelyben khinaiak és oroszok egymással kereskedést űzhettek. Maimacsin khinai várostól csak 200 km.-nyire van. Az 1858-iki szerződés folytán, amely más khinai városokat is megnyitott az orosz kereskedelemnek. K. forgalma nagyon aláhanyatlott. 1830. még 54,722,000 frankot tett ki, 1891. 18 millió rubelre csökkent. A forgalom főcikke még máig is a tea, amely egykoron karaván-tea néven csupán K.-n keresztül jutott Oroszországba.

Kiadás

Az irodalomban és könyvkereskedelemben igy nevezik a nyomtatás útján sokszorosított iratot. Fontosak a régi klasszikusok és az olyan munkák K.-ai, amelyeknek olvasásmódja és betüi bizonyos tekintetben nevezetesek. Nagyon becsesek a könyvnyomtatás feltalálásának legkorábbi idejéből való K.-ok, az ősnyomtatványok vagy inkunabulák és valamely klasszikusnak első, ritka K.-ai (editiones principes). Keresettek némely nyomdák K.-ai, igy p. az Aldusoké, Giutiké és Stephanusoké a nyomtatás korrektsége, az Elzevireké a nyomás tisztasága, a Baskervilleé, Didoté, Bodonié stb. a K. fényes kiállítása miatt. L. még Kiadói ügylet.

Kiadás

A K. kérdése a külföldön elkövetett bűntettek megbüntetésének kérdésével függ össze. A büntettessel szemben, aki a bűntettnek külföldön elkövetése után a belföldre menekül, a belföldi államhatalom háromféle magatartást követhet: 1. nem bántja, 2. maga bünteti, 3. kiadja. Az első eljárás az általános világjogrend érdekeivel, az államnak nemzetközi jogi kötelmeivel, de saját érdekeivel is áll ellentétben, mert az államot a külföld legveszélyesebb elemeinek menhelyévé, azilumává teszi. Ez az eljárás azért csak politikai bűntettesekkel szemben jó alkalmlazása; a 2-iknak ellene áll a büntetőtörvények alapjául elfogadott területiség (territorialitás) elve, amely szerint a szabály az, hogy minden állam csak a saját területén elkövetett bűncselekmények miatt jár el; nehogy tehát a bűntettes büntetlen maradjon, az érdekelt államnak kiadandó. A K. ehhez képest a külföldi államnak nyujtott nemzetközi jogsegély jellegével bir. Némely államokban a K.-t törvény szabályozza, amely azután a külföldi államokkal kötendő szerződéseknek alapját képezi, ilyen törvény van Belgiumban, Hollandiában, Angliában. Másutt - igy nálunk is - a K.-t kizárólag államszerződések szabályozzák. Hazánk eddig következő államokkal kötött K.-i szerződést: Anglia 1874. II.; Amerikai Egyesült-Államok 1871. XLIII.; Belgium 1873. IX. és 1881. XIX.; Brazilia 1884. XXXVII.; Franciaország 1871. XXV.; Luxemburg 1882. XXXVII.; Montenegro 1873. XXV.; Monaco 1881 VI.; Németalföld 1881. XVIII.; Olaszország 1871. XXVI. és 1883. XL.; Oroszország 1875 XXXVIII., Svéd-Norvégország 1871. XXIV.; Szerbia 1882: XXXIV. t.-c. - Verzérelvek: 1. magyar állampolgár ki nem adható. Az elv, hogy az államok saját honosaikat ki nem adják, - eddig - általánosan el van fogadva, Angliának kivételével. 2. Politikai bűntettek és vétségek s ezekkel összefüggő bűncselekmények (indélits connexes) miatt K.-nak helye nincs. Az u. n. belga merényletszándék értelmében azonban sem politikai, sem ilyennel kapcsolatos bűncslekménynek nem tekinthető a fejedelem személye v. annak tagjai ellen elkövetett merénylet, amely gyilkosság, orgyilkosság v. mérgezés tényálladékát állapítja meg. A politikai bűntett fogalmát a szerződések meg nem határozzák. Újabban mindinkább hódít az a helyes felfogás, amely szerint a közönséges bűntett (gyilkosság, gyujtogatás, lopás) elemeit kimerítő cselekmény miatt nem tagadandó meg a K. pusztán azért, mer a tettest politikai indokok vezérelték; valamint azon körülmény, hogy a nemzetközi támadásnak kitett jogérdekek nemzetközi védelemben részesítendők (kommunisztikus, anarkisztikus, nihilisztikus merényletek). 3. K. csak akkor engedélyezheti, ha a cselekmény ugy a megkereső, mint a megkeresett állam törvényei szerint oly bűncselekmények miatt van helye, mert belföldön akár magyar honos, akár külföldi által elkövetett bűncselekmények a belföldi törvény szerint büntetendők. Itt azonban két eset lehetséges; a tettes t. i. a cselekményt vagy a K.-t kérő állam területén, vagy másutt követte el, s a K.-t mindkét állam kéri. P.: egy orosz alattvaló bűntettet követ el Franciaországban s hazánkba menekül, s a K.-t ugy Franciaország mint Oroszország kérik. Ily esetben némely szerződés szerint a K. fakultativ, más szerződések szerint a választás joga a megkeresett államot illeti; más szerződések szerint, ismét elsőbbségi igénye van annak az államnak, amelynek területén a bűntett elkövettetett; egyébként az elsőbbség azé az államé, amely a K.-t elébb kérte (prior tempore potior jure). 5. Általános elv, hogy K.-nak csak súlyosabb bűncselekmények miatt van helye. Szerződéseinek jobbára oly bűntettekre vagy vétségekre szorítják a K.-t, amelyek mindkét szerződő fél törvényei szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel büntetendők; a braziliai szerződés még azt követeli, hogy e cselekmény által okozott v. okozhatott kár legalább 1000 frtra rúgjon. 6. Kisérlet s bűnrészesség miatt is helye van a K.-nak. 7. A szerződések rendesen taxitive is felsorolják azokat a bűncslekményeket, amelyek miatt a K. engedélyezhető. 8. A kiadott bűntettes csak azért a bűntettért vonható felelősségre, amely miatt kiadatott, a K. előtt esetleg elkövetett más bűncselekmény miatt bűnvádi eljárásnak helye nincs, kivéve, ha elég ideje volt elhagyni az államot, amelynek kiadatott (ez az idő rendesen egy hónap); vagy ha a bűnvádi eljárás megindításába ő maga beleegyezett (mert volenti non fit injuria); vagy ha a K.-t engedélyezett állam beleegyezik. 9. Nincs helye a K.-nak oly bűntett miatt, mely miatt kiadatni kért egyén a megkeresett állam területén már bűnvádi eljárás alá vétetett és felmentetett, vagy az eljárás ellene megszüntettetett, vagy elitéltetett s büntetését kiállotta; nincs helye K.-nak akkor sem, ha elévülés forog fenn; ha a bűnvádi eljárást, vagy ha már elitélt egyénről van szó, a bűntetés végrehajtását a megkereső vagy a megkeresett állam törvényei szerint az elévülés kizárja. 10. Vannak esetek, melyekben a K. elhalasztható. Ha jelesül a kiadandó egyén a megkeresett állam területén is követett el bűntettet, a K. rendszerint csak akkor engedélyeztetik, ha ez az ügy végleg elintéztetett s elitélés esetében, ha a kiadandó egyén büntetését kiállotta. Az elhalasztás azonban csak fakultativ. Az államok lehetőleg egymás kezére járnak. Igy p. a 80-as évek elején bizonyos Zs. magyar honos egy budapesti pénzintézet kárára nagymérvü csalásokat s közokirathamisításokat követett el. Bécsbe menekülvén, ugyanott hasonló bűncslekményeket követett el, amelyekért Bécsben 7 évi fegyházra itélték. Nehogy az itteni bűnvádi eljárásnak ily hosszu ideig szüntelenie kelljen, az osztrák kormány az elitéltet kiadta akként, hogy a bűnvádi eljárás lejárta és az itélethozatal után a bűnös ottani büntetésnek kiállása után pedig ismét ki fog szolgáltatni az itteni büntetésnek végrehajtása céljából. 11. A bűnösnek K.-a egymagában nem mindig meríti ki a nemzeközi jogsegély igényeit. A szerződések azért intézkednek arról is, hogy a bűnössel, vagy ha az kézre nem keríthető, nélküle is, a megkeresett állam területén levő bűnjelek s más bizonyítékok a megkereső államnak kiszolgáltattassanak, az illető tárgyakra harmadik személyek által esetleg jóhiszemüen szerzett jogok épségben tartásával. 12. Ha a megkereső és a megkeresett államok nem szomszédok, s a szállításnak egy harmadik állam területén át kell történnie, ehhez ennek az államnak beleegyezése szükséges. Szerződéseink ezt az u. n. tranzito K.-t is szabályozzák. 13. A K.-sal összefüggőleg már irányban nyujtandó jogsegély is képezi a K.-i szerződések tárgyát. Szükségessé válhatik jelesül külföldön lakó tanuknak kihallgatása, külföldi tanuknak megjelenése a végtárgyalásra, a vádlottnak szembesítése külföldön letartóztatott oly egyénekkel, kiknek K.-a bármi oknál fogva nem eszközölhető. 14. A K. iránti kérelem kellően felszerelendő; jelesül a kiadandó egyén ellen hozott büntető itélettel vagy vádhatározattal, vagy elfogatási paranccsal, határozott megjelölésével a bűncselekménynek, mely miatt a K. kéretik. Sürgős esetekben a letartóztatás és K. távirati úton is kérhető ugyan, de a szerződések megállapítják a határidőt, mely alatt a kellően felszerelt K.-i kérelem előterjesztendő s melynek elmulasztása esetében a letartóztatott egyént szabadlábra helyezik. 15. Mint minden nemzetközi érintkezés, K.-i eljárás is diplomáciai úton megy. 16. K.-i szerződés hiánya a K.-t nem zárja ki; ily esetekben a viszonosság elve irányadó. 17. A K.-i kérelem fölött hazánkban az igazságügyminiszter határoz. 18. Ausztriával K.-i szerződésünk nincs, de a szorosabb viszony azt hozza magával, hogy Ausztria és Magyarország között -kihágásoknak kivételével - oly csekélyebb vétségek miatt is van K.-nak helye, melyek miatt más külföldi államokkal szemben K. nem engedélyeztetik. Továbbá osztrák honost csak saját államhatóságának lehet kiadni, valamint viszont Ausztria magyar honost csakis a magyar államnak ad ki. 19. Horvátország igazságügyi autonomiával bir ugyan, de nem külöldi, hanem a magyar állam területnek alkatrésze. Horvátországgal szemben azért nem a K. nemzetközi jogsegélye, hanem a belföldi jogsegély elvei irányadók.

Kiadmány

a biróságok és hatóságok irásba foglalt határozatának lemásolt és a fél részére kiadott példánya. Az ügyviteli szabályok feladata, hogy a K.-ok alakiságait meghatározza, különösen azt, hogy a különnemü K.-oknak mely hivatalos személy aláirásával kell ellátva lenniök és mely K.-okat kell a hivatalos pecséttel ellátni.

Kiadó

a népies házassági szerződésekben, különösen kézfogók alkalmából, a leány v. özvegy násznagya, kitől a vőlegény számára az u. n. kérő násznagy a nőt kikéri. Igy nevezik magát a szertartást is, ugyszintén a menyasszony szüleinek házánál tartott lakomát. - K. a könyvkereskedelemben l. Kiadói ügylet.

Kiadóhivatal

a biróságoknál és hatóságoknál a segédhivatal azon része, melynek feladata az irásbeli elintézéseket letisztázni, a kiadmányokat a felek kezéhez vagy más birósághoz vagy hatósághoz juttatni, és a mindezekre vonatkozó ügyviteli könyveket vezetni. Legrészletesebben szabályozzák a K. teendőit a birói ügyviteli szabályok, tüzetesen megállapítván a kiadókönyv, a postakönyv vezetésének módját, a leirás sorrendjét, a kézbesítések eszközlését, a kézbesítési vevények kezelését stb. Külön K.-ok hirlapoknál, nagyobb ipar-, kereskedelmi és közlekedési vállalatoknál, illetőleg ezek igazgatóságainál is vannak szerezve.


Kezdőlap

˙