Kidbőr

az a bőr, amelyet a fehér timárság elvei szerint, timsónak konyhasóval, búzaliszttel és tojás sárgájával való keverékével cserzettek. Van borju-kid és kesztyü-kid (glasszé-bőr). Az előbbit borjubőrökből, utóbbit főleg bárány- és kecskebőrökből készítik. A borju-kidbőr szolgáltatja a legfinomabb cipőbőrt és a glaszébőrtől még abban is különbözik, hogy ennél kevésbbé elasztikus. L. még Timárság.

Kiddermister

város Worcester (ettől 22 km.-nyire) angol grófságban, a Stour, vasút mellett, és a stafford-worcesteri csatorna mellett, (1891) 24,803 lakossal, szőnyeg- és moketta-szövéssel, gyapjufonókkal és fémiparral. Gót székesegyházában szép emlékek láthatók. A Kidderminster-carpetek kettős szőnyegek, amennyiben vászonszerü két szövetből állanak, amelyek a láncok váltakozása folytán egymással összeszövődnek. Ennélfogva az egyik felén az alakok olyan szinüek, amilyen a másik felén az alapnak szine.

Kiddus

(héber a. m. szentelés), a szombat- és ünnepnapi áldás, mely az illető ünnep szentségéről és jelentőségéről szól. Régi zsidó szokás szerint borral töltött serleg (az u. n. K.-serleg) mellett szokták mondani. - K. háleváná (hold-szentelés), zsidó imádság, melyet az újhold feltüntekor végeznek.

Kidnosz

folyó Kilikiában, mely a Bulgar-Dagh forrásainak egyesüléséből származik; Tarzusztól északra folyt, melynek lakosai régente a folyó torkolatát kikötőül használták. Hires volt vizének tisztaságáról és jéghideg voltáról. Benne fürdött Nagy Sándor, mikor csaknem halálra hűtötte magát. Jelenleg Tarzusz-csáj.

Kidra

l. Kédár.

Kidron

v. Kedron, völgy Jeruzsálem mellett, mely a város északi részén, a Földközi- és a Holt-tenger vizválasztójában veszi kezdetét és csak nagy esőzés után tartalmaz vizet. A keresztények a völgy azon részét, mely az Olajfák hegye és Jeruzsálem közé esik, már a középkorban Jozsafát völgyének nevezték, mert a Joel (III. 17) által ily néven megjelölt hely (az isten itélet mezeje) földrajzi fekvése a K. völgyével összeesik. Ezért a zsidók, keresztények és moszlimek ugy tekintik a K. völgyét, mint az utolsó itélet s részben a föltámadás szinhelyét is, ahova, különösen a zsidók és moszlimek szivesen temetkeznek.

Kiefer

Frigyes, badeni képviselő, szül. Mappachban 1830 január 14. Jogot végzett, azután az igazságügyminisztériumban hivataloskodott. 1870. Mannheimban állami főügyész, 1880. freiburgi törvényszéki igazgató, 1885. konstanzi törvényszéki elnök lett. 1875 óta a badeni képviselőház elnöke.

Kiegészítő

a nyelvtanban minden mondatrész, mely az állítmány értelmét kibővíti, kiegészíti. Az állítmányt kiegészítő mondatrész háromféle lehet: a) állítmánykiegészítő alanyeset, p. Mátyás «igazságos volt», Mátyás «király lett», Mátyás «király maradt»; b) tárgy, melyet az alany cselekvése áthat, p. munkásaink «szénát kaszálnak», «hullatja levelét» az idő vén fája (Arany); c) határozó, mely a legkülönbözőbb körülmények meghatározására szolgálhat, p. «mennybe vittek» angyalok (hely); «tétlenségben él», «henyéléssel tölti» a napot (állapot); «kérlek szépen» (mód); szellő «támad hűs hajnalra» (idő). - K. hangok, a zenében azok, melyek bizonyos harmoniák kiegészítéséhez tartoznak. Igy p. a kemény c hármas hangzat kiegészítő hangjai: a c é g; az f-re épített uralgó ketteshangzaté az f á c cs s igy tovább a szerint, amint ez vagy ama hangzat forog kérdésben. - K. szög. Valamely adott a szög alatt K. szöge v. komplementer szöge = 90° - a, vagyis az a szög, mely a-hoz adandó, hogy azt derékszöggé kiegészítse.

Kiegészítő szolgálat

(németül Assentirung, Stellung, Überprüfung), a katonák besorozása, az állítás és a felülvizsgálat. A sorozás fő- és utósorozásra oszlik; a sorozást évente a március és április hónapokban végzik; az utósorozások, melyeken a fősorozástól elmaradottak vezetendők elő, a szükséghez képest tartatnak meg. Valamennyi ugyanabban az évben született férfi képez egy korosztályt. Évente 3 korosztály kerül sorozásra. A községi előljárók állítják a hadkötelezetteket a sorozó bizottság elé; ezen előljárók felelősek az előállítottaknak azonosságáért (l. Állítás). A fősorozástól elmaradotak utóállítási bizottságok elé állíttatnak. Azon hadkötelezettek, kiknek besorozása a sorozóbizottságnak közigazgatási, vagy közös hadseregi, vagy honvédségi tagjai által különösen kijelöltetnek, vegyes felülvizsgálati bizottságok elé állíttatnak; e bizottságok elé állítandók továbbá azon egyévi önkéntesek is, kik szolgálatba lépésükkor hadi szolgálata alkalmatlanoknak mondják magukat és e bizottságok határoznak a keresetképességi kérdésekben is.

Kiegyenlítő számítás

Amidőn az asztronomiának, a geodeziának, vagy a természettudományok valamelyikének gyakorlatában, lelépve a számítások teréről, hozzáfogunk közvetlen mérésekkel és megfigyelésekkel amaz adatoknak meghatározásához (hosszuságok, szögek, súlyok, idő stb.), amelyekre tudományos feladataink megoldásánál szükségünk van, a matematika logikai következtetése helyét a mérés vagy megfigyelés fizikai folyamata foglalja el, amely számos, soha teljesen meg nem figyelhető körülmények hatása következtében sohasem, vagy szine csak kivételesen vezet a valósággal megegyező eredményre. Ezek a határok az eszközök és módszerek tökéletesbítésével bizonyára mindinkább összébb húzhatók, de a bizonyosság, hogy az eredmény a valósággal megegyezik, soha el nem érhető. Amig csak annyi mérést végzünk, a mennyi a kivánt ismeretlenek meghatározására szükséges és elegendő, addig lehetetlen még azok pontosságát is valamikép megitélni, és jobbnak hiányában kénytelenek vagyunk azokat helyeseknek elfogadni. Az iy eredmények azonban s mindazok, amelyek belőlök számítás révén vezettetnek le, teljesen megbizhatatlanok. Nem ugy, ha felesszámu méréseket is végzünk; és általánosságban kell, hogy a felesszámu mérések folytonos szaporításával lehetségessé váljék az ismeretleneknek e mérések eredményeiből kiszámítható értékeinek pontosságát mindinkább fokozni. Miképen kell a felesszámu méréseket adott esetekben egybevetni és belőlük lehetőleg pontos végeredményeket levezetni, továbbá e végeredmények viszonylagos pontossága számára mértéket megállapítani, az a K. feladata. A feladat megoldásánál rendesen követett módszer a legkisebb négyzetek módszere, amely szerint az egyenlő pontosságu, vagy egyenlő pontosságra átszámított mérési eredményeken, a megoldás kedvéért elkerülhetetlenül eszközlendő javítások négyzetének összege a legkisebb. Egész irodalma van e módszernek, melyet először Lagrange 1806. tett közzé, de még előbb Gauss 1795. önállóan feltalált és alkalmazott is.


Kezdőlap

˙