Kiegyezés

1. osztrák-magyar K. az 1867. évi XII. t.-cikknek megjelölése, mely a magyar korona országai és az ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokat s azok elintézési módját szabályozza; 2. magyar-horvát K., megjelölése az 1868. évi XXX. t.-cikknek Magyarország és Horvát-Szlavon- és Dalmátországok között fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény becikkelyezéséről.

Kiegyezési rendszer

(compositio). A régi germán felfogás a bűntett a család (Sippe) ellen elkövetettnek tekintette. Innen a vérbosszu, mely a sértett fél egész családjának jogát és kötelességét képezte. A bűnös a vérboszut bizonyos összegnek lefizetése által megválthatta. A választás a vérboszu vagy a megváltási összeg (Sühnegeld, compositio, bűndíj) elfogadása között eredetileg a sértett családot illette. Később a megajánlott bűndíjat el kellett fogadni. Ezzel a vérboszu rendszerét a K. váltotta fel, értetvén a kompozició alatt a jog a sértett, illetve családjának boszuját megváltani, másrészt a boszut meg nem váltott bűnösnek kiszolgáltatása a vérboszura jogosultnak. A germán népjogoknak fő jelentősége a megváltási összegeknek pontos meghatározásában áll. A bűndíj kétféle, nagyobb és kisebb. A nagyobb az u. n. Wehrgeld, werigeldium, ölési és más súlyosabb; a kisebb, mint Busse, enyhébb esetekben. A bűndíj a különböző törzsöknél különböző. Igy a nagyobb bűndíj 50-300 szolidusz, a kisebb 9-20 szolidusz. A werigeldiumnak kiszámításánál mindenütt a közszabadnak werigeldiuma vétetett alapul; a nemesek werigeldiuma ennek 2-3-szorosát tette; 3-szoros werigeldiuma viszont a közszabadok werigeldiumának felét tete. A bűndíjnak egy része, - rendesen 1/3-a - a birónak és a kincstárnak járt mint békepénz (Friedensgeld, fredus vagy fridus). A kompozicionális rendszerre hazánk legrégibb törvényeiben, nevezetesen Szt. István második dekretumában is akadunk.

Kiéheztetés

a várharc egyik módja, mely abban áll, hogy az ellenség által megszállott várat vagy erődített várost nem támadják meg az ostromló tüzéranyaggal, hanem csak annyi csapattal veszik körül, hogy a várőrség kirohanása lehetetlenné váljék és hogy kivülről élelmi szereket ne lehessen az erődített helyiségbe szállítani, minek következtében a várőrség az élelem-készletek elfogyasztása után a vár v. város átadására és a fegyverek lerakására kényszerítve lesz.

Kiejtés

az a mód, mellyel az emberek valamely nyelv hangjait olvasás vagy beszéd közben hallhatókká teszik. A helyes kiejtést a nyelvtan különös részbe foglalja és orthoepiának nevezi. L. Hangok és Hangtörténet. - K., a zenében az ének legfontosabb, de egyszersmind a legnehezebb részéhez tartozik. A helyes és érthető szöveg-K. legfőbb titka abban rejlik, hogy az énekes - mint rendesen szokás - ne a magán-, hanem a mássalhangzók élesebb hangsúlyozására fektesse a szót.

Kiékülés

a geologiában valamely rétegnek vékonyodása folytán való megszünése. A rétegről, mely valamely irányban egyre vékonyodik, mig végre egészen megszünik, azt mondja a bányász meg a geologus, hogy kiékült.

Kiel

város a Keleti-tengernek 15 km. hosszu, Kieler Föhrde nevü keskeny öble D-i végében, vasút mellett, (1890) 69,172, az 1893 ápr. 1. hozzácsatolt Wik községet is beleszámítva 70,552 lak., nagy hajógyárakkal és a felszerelésükhöz szükséges egyéb eszközök készítésével, papir- és gépgyártással, malomiparal, sörfőzéssel és közelében Ellerbeckben halfüstölőkkel; kereskedése főképen gabona-, fa- és vaskereskedés. 1893. kereskedelmi hajóinak száma 112 volt 93,529 m2 tartalommal, amelyek közt csak 15 volt vitorlás 2891 m2 tartalommal. Legjelentékenyebb épületei: a Nicolai-templom a XIII. sz.-ból, az etnográfiai muzeum, a műcsarnok, a holstein-gottorpi hercegek egykori kastélya, a schleswig-holsteini régiségtár, az egyetemi könyvtár épülete, a zoologiai intézet és a Thaulow-muzeum XVI. és XVII. sz.-beli fafaragványokkal. Legkiválóbb kulturális intézmények: az egyetem, amelyet 1665. Keresztély Albert herceg alapított, 1893-94-ben 40 docenssel és 504 hallgatóval, a tengerész-akadémia és iskola, hajóállomás és torpedoiskola, történelmi és természettudományi társaság és gazdasági egyesület. K. jelentőségét annak köszönheti, hogy a K.-i öblöt, amelybe Holtenaunál torkollik a kelet-északi-tengeri csatorna, 1866. a német hadi tengerészet fő állomásává tették. Ezért itt vannak a legfőbb hadi tengerészeti hatóságok. Bejáratát védi a Braunebergen épített Friedrichsort erősség a Falkenstein-erőddel, továbbá az ezekkel szemben, Labönél és Möltenortnál épült Stosch erősség. K. közelében vannak Düsternbrook és Bellevue tengeri fürdők. K. (thom Kyle) alapítása a XI. sz.-ba esik. 1242. nyert városi jogokat. 1720-73. fővárosa volt Holstein hercegség gottorpi részének. Az 1814 jan. 14. megkötött K.-i békében Dánia lemondott Helgolandról Anglia javára és Norvégiáról Svédország javára, s helyébe Svéd-Pomerániát kapta. V. ö. Prahl, Chronik der Stadt K. (1855) és Mitteilungen der Kieler Stadtgesch. 1877-től kezdve. 1892 jun. 7. K.-ben találkozott II. Vilmos német és III. Sándor cár. 1895 jun. 20. K. városa gyülhelye volt a 13 európai állam részéről kiküldött hajórajnak (53 hadi hajó), mely a német császár kiséretében részt vett az észak-keleti csatorna (l. Vilmos császár-csatorna) ünnepélyes megnyitásában.

Kiel

Frigyes, német zeneszerző, szül. Siegen mellett Puderbachban 1821 okt. 7l, megh. Berlinben 1885 szept. 7. Apjától, ki falusi tanító volt, utóbb pedig maga erején tanult zongorázni s 11 éves korában már zeneszerzői hajlama is ébredezett; 1835. Wittgenstein-Berleberg Károly herceg maga tanította hegedülni s 1836. már zenekarában játszatta. Majd Koburgban elméletet tanult, 1842-44. pedig porosz kir. ösztöndíjjal Dehn Szigfridnél ellenpontot. Ezóta Berlinben élt; 1862. a Stern-féle énekegyesület roppant sikerrel adta elő I. requiemét (20. művét) s 1866. a zeneszerzés tanárául szerződtette; 1865. a művészeti akadémia tagja, 1870 elején pedig az új zenei felsőiskola tanára lett. Mint zeneszerző: nagyszabásu tehetség, klasszikus nyomokon jár; 1. számu műve gyanánt 1850. 15 kánon jelent meg, 2. gyanánt 6 fuga; főbb művei: Missa solemnis (1865), Stabat Mater (25. mű, 1862); hangversenymű, változatok, 3 gigue zongorára: egy gordonka- s egy brácsaszonáta; 7 vonóshármas; 3 zongora- és 2 vonósnégyes; 2 quintett. Tanárnak is jeles volt.

Kielce

l. Kjelvi.

Kielhorn

Ferenc Lőrinc, német szanszkritista, szül. Osnabrückben 1840 május 31. A göttingai, boroszlói és berlini egyetemeken, utoljára Oxford és Londonban tanult. 1866-1881. Indiában a Deccan College szanszkrit tanszékét töltötte be Punában. Az angol királynő kinevezte Companion of the Order of the Indian Empire-ré. 1882 óta a göttingai egyetemen tanárkodik. Főbb művei: Gantanava's Phitsutra (fordítással, Lipcse 1866); Nagojîbhatta's Paribhashenduçekhara (I. kötet, szöveg Bombay 1862; II. kötet, fordítás 1874) az általa és Bühler által alapított Bombay Sanskrit Series-ben. Sanskrit Grammer (Bombay 1870, II. kiad. 1880, III. kiad. 1888); Katyayana and Patanjali (Bpombay 1876); Vyakaranamahahashya (I-II. köt., Bombay 1880-85).

Kielland

SándorLange, norvég iró, szül. Stavangerben 1849 febr. 18. Kristianiában tanult, majd Párisban tartózkodott s 1892 óta szülővárosának polgármestere. K. tehetséges (realisztikus irányu) regényiró, s éles humorral ostorozza az idegen kultura káros befolyásait. Számos regényei közt a legjobbak: Skipper Worse (1882); St. Han's Fest (1887); Jacob (1892). Irt drámákat is; legnagyobb sikerrel adták a Tanárok (1888) címüt.


Kezdőlap

˙