Kikelet

költői és népies nyelven a. m. tavasz, minthogy ezen évszakban ébred fel a természet, ekkor kel ki amaz állapotból, mely külsőleg a teljes dermedtséggel egyenlőnek mutatkozik.

Kikerics

(növ.), l. Kikirics.

Kikészítés

l. Csinozás és Cserzővargaság.

Kikészítési forgalom

szinnyomtatás, festés és fehérítés céljából külföldre kivitt és onnan szinezve, festve és fehérítve visszaérkező árucikkek határon történő átmenetelét jelenti. E forgalom szabályozásáról intézkedik az 1880. XXIX. t.-c. a német vámterületre vonatkozólag, amennyiben e törvény felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy a kikészítési forgalma 1881 junius 30. terjedő időtartamra szabályozza. Ugyanez ügyben rendelkezik az 1881. LXVIII. t.-c. 1882 dec. 31. terjedő időre vonatkozólag, rendelvén egyszersmind, hogy a későbbi K. a vámtarifa megfelelő határozatai szerint kezelendő.

Kikezdés

irott előadásban valamely egyes mondatnak új sorral való kezdése. Továbbá maga ezen új sorral kezdett mondat vagy mondatcsoport is.

Kikezdő fúró

(bány.), a legnagyobb átmérőjü fúró, mellyel a repesztő lyuk fúrását kezdik.

Kiki

v. kikinos (növ.), l. Ricinus.

Kikiáltó

a. m. herold (l. o.).

Kikinda

(Nagy-), rend. tan. város Torontál vármegyében, (1891) 3758 házzal és 22,768 lakossal (1850. 13,866), kik között 3519 magyar, 5719 német, 434 oláh s 12,855 szerb, hitfelekezet szerint 8484 róm. kat., 13,207 gör. kel., 144 ág. evang., 117 helv. és 670 izraelita van. Nagy-K. a vmegye legcsinosabb városai közé tartozik, melyet a befásított Nagy-utca két részre oszt. Székhelye a járási szolgabirói hivatalnak, egy kir. törvényszéknek, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek, csendőrszárnya- és szakaszparancsnokságnak, van községi (6 oszt.) magyar gimnáziuma, felső leányiskolája, keresk. és iparostanonciskolája és szövőiskolája. Itt jelenik meg a Torontáli Közlöny (XIV. évf., szerk. Kiss Károly) és a Délvidék (II. évf., szerk., Szörényi Lipót és Koos István) címü hetilap és a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (IX. évf., szerk. Bartók Géza). Kereskedelme és forgalma élénk, gabonakereskedelme és malomipara jelentékeny. Üzleti életét pénz- és hitelintézetei emelik, u. m. két takarékpénztár, népbank, takarék- és előlegegylet; az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, telefonállomása, postatakarékpénztára. 28,623 ha. területü határa termékeny, s jó gabonát, gyümölcsöt (eper) és bort terem; a marhatenyésztés is jelentékeny. Nagy-K. azelőtt székhelye volt a róla nevezett kiváltságos délmagyarországi szerb kerületnek, melyhez kivüle még Mokrin, Keresztur, Jozefova, Karlova, Basahid, Frányova, Melence, Kumánd és Taras községek tartoztak; ezek szerb lakosságának legnagyobb része 1752-53. népesíté be a községeket, amiőn a tisza-marosi határőrvidék feloszlattatott. A kerületnek (1870) 62,209 lakosa volt. Az 1876. évi XXX. t.-c. a kerületet Torontál vmegyébe kebelezte és a lakosság a kincstári földeket magához váltotta.

Kikirics

(növ., kivisics, kikercs, kükörics, kükerics, kikerics, kükörcs, kükercs, vetővirág a Balatonnál, ebvirág, guzsalyülő virág, guzsalyvirág, őszike, őszi kükörcsin, pücsökkoma, azaz tücsökkoma Baranyában, törpe vagy fejes zászpa, Colchicum Tourn.), a róla nevezett család sajátságos füve, 30 (hazánkban 6) fajjal az óvilágban. Leple szines tölcsérforma, a széle hatfelé hasadt, a lepelcsöve nagyon hosszu, egészen a hagymagumóból nő ki. Hirtelenében azt gondolhatnók, hogy a K. virága hosszu nyelü, de ami virágnyélnek látszik, az tulajdonképen a szirom (lepel) csöve, s lehat egész a föld alá. Hat himje a szirom csöve torkához nő. A termő egész lent, a gumó aljához közel van, három hosszu termőszálat bocsát a szirom csövén végig, s görbült bibéjével a himeken is túl emelkedik. Tokja felfuvódott, háromrekeszü. A C. autumnale L. őszkor virágzik levéltelenül, virága rózsaszin s ugy tetszik, mintha valaki leszaggatott puszta virágokat szurkált volna a száradó őszi fű közé. Levele meg termése csak jövő tavaszra lesz (filius ante patrem); levele széles-szálas v. szálas-lándsás. A K.-et már a régiek ismerték és efemeron-nak (a. m. egy napra való v. mulékony) nevezték, s azt hitték róla, hogy a gumójától még aznap meg kell halni. A régiek Colchica venená-ja ettől a fűtől, v. colchisi Medea méregkeverőnőtől kapta nevét. A C. arenarium W. et Kit. benszülött magyarföldi. Hazánk flórájának nevezetessége továbbá a C. Bertolonii Stev., mely a harsányi hegyen tavaszkor levelestől virágzik. V. ö. Borbás, A K. félig zöld virággal (Term.-tud. Közl. 1880); továbbá A Magyarföldi K. (u. o. 1886); Melanthaceae florae Croatinae, Oesterr. Bot. Zeitschr. 1876.

A K. legmérgesebb növényeink egyike, colchicin-tartalma miatt. Mérgezések rendesen ugy történnek, hogy más gyökerekkel vagy levelekkel tévesztve össze, megették. A mérgezés jelei (melyek 2-3 óra mulva szoktak megjelenni), szomjuság, égető érzés a szájban, hányás, vizes vagy véres hasmenés, kólika, összeesés, enyhébb görcsök; a halál néha már 5 cg. colchicin után bekövetkezik, mert épp ugy mint az aconitin, a középponti idegrendszert és a szivet erősen megtámadja. Gyógyítás céljából ma már csak reumánál, köszvénynél adják, itt is ritkán, részint erős méreg volta, részint amiatt, mert hatása felhalmozódik alattomosan. A gyógyszerész tinkturát és bort (vinum cochici) készít belőle.


Kezdőlap

˙