Kikötő

(ném. Hafen; ol. porto; ang. port), a tengeri, valamint a belvizi hajók kikötésére szolgáló hely, mely a szél, a hullámok és a jégzajlás romboló hatása ellen természetes fekvésénél fogva v. mesterségesen készített berendezései által védve van. Főkellékei: terjedelmesség, elegendő mély viz, jó horgonytalaj, előnyös meteorologiai helyi viszonyok, veszély nélküli megközelíthetése a hajók által, továbbá az áruk elhelyezésére szolgáló tárházak, a hajók rakodását elősegítő műszaki építmények. Tengeri hajók részére K. gyanánt többnyire a belföldi forgalmat közvetítő vonalakon, folyamtorkolatok mellett, a tengerpart mentén épített városok szolgálnak. A K.-hely maga egy öböl, p. Fiume, Triest, vagy egy folyam torkolata, mint Havra, New-York, nemkülönben a folyam maga, amennyiben ez hegymenetben tengeri hajók által hajózható, igy Hamburg, Stettin stb. Ha egy öböl nem nyulik oly mélyen a partvidékbe, hogy a K. az oldalszelek és hullámcsapások ellen védve legyen, vagy ha a K. bejárata homoklerakodásoknak van kitéve, melynek folytán a viz mélysége sokszor rohamosan apad, ugy a K. mindkét oldalán kőrakások, kőpartok vagy molók emeltetnek, mint amilyenek Európának északi K.-iben, Svédországot kivéve, láthatók. Ha az öbölben erős viharok dühöngenek és ha az a szél uralkodó, mely a sík tenger felől az öböl bejárata felé fúj, ugy ilyen szelek ellen magasra épített kőrakások, hullámtörő gátak adnak a hajóknak menedéket. A gát maga rendesen körív-alakban a tengerben építtetik s 2 vége nem függ össze a szárazfölddel, hanem a nyitott bejáratot alkotja, mint p. Cherbourg és Plymouthban, vagy az egyik vége a szárazföldet éri, mint p. Fiuméban. A molókat és hullámtörőket, melyek 1-5 méterig emelkednek ki a vizből, ennekelőtte nagy gonddal faragott és cementtel összekötött kövekből építették, újabb időben azonban cementöntvényekből, vagy kockalaku tömbökből csinálják, melyek a meghatározott helyen egyszerüen elsülyesztetnek, a nélkül, hogy helyes fektetésökre nagy gondot fordítanának, mely a hullámlökéseknek feladata marad. Minden K. két részre osztható, a külső K.-re vagy révre és a belső K.-re, mely utóbbit maga a folyam képezheti (Hamburg), vagy pedig mesterségesen készített medencékből áll (Cherbourg, Southampton). A rév nyitott, ha a part egyenes vonalban húzódik vagy csak kevéssé kanyarodó, ugy hogy a viharok ellen csak egy irányban nyujt menedéket, és zárt rév, ha a partnak legalább egy félkörhöz hasonló kanyarodása folytán a hajókat több irányból jöhető szélrohamok ellen védi. A külső és belső K. oly helyeken, ahol az apály és dagály különbözete nagy, sokszor egy csatorna által köttetik össze, amelyen a hajók járnak, de annak hajózhatása is rendesen csak a dagály tartamának idejére esik. A belső K. célja a hajók rakodását és esetleges javítását, szél és hullámcsapásoktól függetlenül eszközölhetni, mely csak akkor érthető, ha a belső K. fekvésénél fogva a szél és hullámok ellen körülzáró magaslatok, vagy mesterséges készített védművek által biztosítva van. A rakodás teljesítése után a vitorlás hajók a külső K.-be vontattatnak, hol horgonyon maradván, útjoknak megkezdésére a kedvező időt és szelet bevárhatják. A forgalom minőségére nézve van kereskedelmi K., melyben a forgalmat kizárólag vagy tulnyomóan kereskedelmi célok képezik, igy Fiume, Triest, Hamburg, Lodon, Stettin, Marseille, New-York, Havanna, Lissabon stb., és hadi K., melyek tulnyomólag vagy kizárólag a hadi tengerészet céljait szolgálják, mint: Pla, Cherbourg, Toulon, Portsmouth, Kiel, Kronstadt, Karlskrona, Spezia stb. Oly K.-k, melyek kereskedelmi és hadi célokra egyidejüleg szolgálnak, két részre vannak osztva, egyik a kereskedelemé, másik a hadi tengerészeté, p. Pola, Danzig, Kronstadt, Koppenhága, Nápoly, Brooklyn, Plymouth stb.

A K.-i építkezések belső berendezése is a célnak megfelelőleg különböző. A kereskedelmi K.-k kőpartjai mentén rakodóhelyek, raktárak, félszerek vannak, melyekhez az áruk könnyebb szállíthatása végett a vasúti indóháztól sínhálózat vezet. Egyes raktár-csoportok vámsorompók által elzáratnak, nehogy áruk és portékák az ország belsejébe a vámdíj lefizetése nélkül továbbíttassanak, hasonlóképen vannak hajórakodó helyek és raktárak, hol bizonyos hajó-áruk be- és kirakása és bármily irányban való tovaszállítása megvámoltatás nélkül eszközölhető. Szabad-K. oly K., ahol az áruk, portékák a K.-ben és annak körletében vámmentesek, azonban a belföldi vámterület határának átlépésénél vám alá esnek. Nagyobb forgalmu kereskedelmi K.-ben a hajó előrészének megvizsgálhatás végett száraz és úszódockok, valamint hajócsúsztató készülékek, nemkülönben hajógyárak, sólyák és gépműhelyek szükségesek. Egy hadi K. iránt táplált követelések már nagyobbak és változatosabbak, miután a haditengerészet a hajójavításokon kivül még az új hajók építésével is foglalkozik, azokat páncéllal ellátja, ágyukkal felszereli stb. Az ily K. tehát azon épületek kivételével, melyek a gazdászati kezelés céljaira szolgálnak, még sok már műhelyekkel, segélygépek, sólyák, úszó és száraz dockok, szénraktár és már anyagraktárakkal rendelkezik, melyekben hajók, gépek és ezek alkatrészei, csónakok, horgonyok, propellerek alkotják a tengerszertárt, mely rendesen kőfallal körülkerítve egy nagy területet magába zár és ezer meg ezer munkást, kézművest és tengerészt foglalkoztat. A hadi K. azonkivül ugy a tenger, mint a szárazföld felől ellenséges támadás és lövegtűz ellen várak, parti erődök, ütegsáncok, páncéltornyok által védve vannak, igy Pola, Portsmouth, Kiel, Cherbourg stb. A K. bejárata azonkivül háboru idején elsülyesztett hajók által elzáratik, esetleges, a járt vizet jelző hajózási jelek eltávolíttatnak. Egy K. használhatósága főleg a viznek mélységétől függ, mely legalább egy méterrel legyen nagyobb, mint a K.-t felkereső legnagyobb hajónak merülése, továbbá a horgonytalaj minőségétől. Belvizi K.-knél a viz medrének talajminősége kevésbbé fontos, miután a hajók csak a legritkább esetben vetnek horgonyt, hanem a part mentén kiköttetnek, vagy erős kötelek és láncokkal, különösen e célra a mederbe vert cölöpökhöz köttetnek. Dagály-K.-k azok, melyekbe nagyobb hajók csak dagály idején mehetnek. Az ily K.-nek keskeny bejáratai az apály kezdetén elzáratnak, ugy hogy a bennök lévő viz le nem folyhatván, a magas vizállás megmarad. A belső K. partjait, medencéit a partomlások meggátlása végett kövekkel burkolják és kőpartnak vagy rakpartnak (quai) hivják, más helyen a partot a mederbe vert cölöpökkel és arra szögezett gerendákkal biztosítják, cölöpzetpart. A legnagyobb kőpartja Liverpoolnak van, hol a Mersey folyónak jobbpartján 60 medence, a balparton Birkenhead felé 40 medence terül el egymás mellett. A kőpartból a rakodó és hajó K.-helyei gyarapítása céljából még nagy kőtömbökből épített gátak nyulnak ki a tengerbe vagy a járóviz irányában, mely gátak nálunk az olasz molo név alatt ösmeretesek, Angliában és Észak-Amerikában pedig piers névvel illetik. Számos ily piers, melyek azonban csak facölöpökből állanak, van New-Yorkban az East és North River mentén. A kikötők medrének mélyebbítése kotrógépek által történik. Ott, hol a helyi viszonyok, illetve az apály és dagály közötti magasságkülönbözet ezt megengedi, a leülepedett anyagnak eltávolítását egy mesterségesen előidézett áramlattal eszközlik. Ugyanis dagály idejében egy erre a célra épített medencét vizzel megtöltenek s csak a legmélyebb apály idejében eresztik ki. A viz nagy erővel tódulván ki, az ár magával ragadja a leülepedett anyagrészeket és igy kitisztítja a K. medrét. Ezen visszatóduló árnak irányát sokszor a folyamba épített kőgátak által is szabályozzák.

A folyami K.-k első sorban a hajóknak a jégzajlás ellen való megvédésére szolgálnak és többnyire a folyam partjával párhuzamosan a folyamba épített kő-, v. földhányásokból, gátakból állanak, melyek hegymeneti vége a parthoz kapcsolt, alsó völgymeneti vége pedig nyitott és a bejáratot képezi. Az ilyen, a hajókat a jégzajlás ellen biztosító építményeket téli K.-nek nevezik. Halász-K.-k oly kisebb K.-k, melyekben csak halászbárkák találhatnak oltalmat. A különös célnak megfelelőleg, vannak azonkivül fa-K., petroleum K.-k, mely a tűzveszély miatt a rendes K.-től távolabb vannak és a kőolaj elhelyezésé végett külön petroleummedencéjük van, továbbá szükség-K.-k, melyeket a hajók csak kényszerüségből, a viharnak kikerülése v. más késtető ok folytán keresnek fel; szerződéses K.-k Japán és Khinában, melyek csak az államok által kötött szerződések alapján állanak nyitva idegen hajók számára, továbbá honi K.-k, vagyis azon hely, ahol az illető hajó a hivatalos hajóregiszterbe bejegyeztetett stb.

Kikötőhíd

a vizi járóművekről a partrajutást közvetítő szerkezet, amelynek egyik alátámasztása a parton, a másika pedig vagy magán a vizi járóművön van, v. azon a ponton-nak is nevezett álló hajón, amelyhez a vizi járómű kikötni szokott. Az előbbi eset ritkább s kezdetlegesebb forgalom igényeinek felel meg, vagy csak olyan esetben, amidőn a part és a meder kedvező kiképzésénél fogva a vizi járómű közvetlenül a part mellé férkőzhetik. Ilyen esetben az áthidaló szerkezetet éppen csak a kikötés alkalmával fektetik át a partról a járóműre. A második esetben a K. a part és a ponton közt állandóan megvan, s a kikötés alkalmával csak a járómű és a ponton közt kell egy kisebbszeü K.-at átfektetni. A pontont mindig oly távolságban helyezik el a parttól, amelyben a viz már a járómű mély járatának megfelelő mélységü; ezen távolság különféleségénél fogva a K. igen különféle nagyságu és szerkezetü, esetleg több nyilásu is lehet. A K.-at általában, többnyilássu K.-nál pedig annak egyik végével a ponton nyugvó utolsó tagját ugy kell szerkeszteni, hogy akkor, amikor a vizállás változásával a ponton lejebb száll, v. följebb emelkedik, a hídszerkezet, a pálya lejtősségének megfelelő változása mellett, ehhez a mozgáshoz alkalmazkoni tudjon. E célból a szerkezet ezen utolsó tagját két végén a hajódídnak (l. o.) utolsó tagjaiéhoz hasonlóan csuklós szerkezetekkel látják el.

Kikötő-horgászat

l. Halászat.

Kikötői illeték

l. Horgonydíj és Hajózási illeték.

Kikötő-kapitány

(ném. Hafenkapitän; ol. capitano di porto; ang. the havenar, capitan of harboor), a kikötőben a rend, fegyelem és tisztasággal, nemkölönben a kikötői hajózási kellékek karbantartásának felügyeletével megbizott állami tisztviselő, ki alá a kikötő nagyságához és forgalmához mérten több vagy kevesebb, az említett szolgálatnak teljesítésével megbizott közeg van rendelve. Hasonló működési köre van a révben a révkapitánynak.

Kikötő-tűz

(ném. Hafenfeuer; ol. fanale di porto; ang. harbour light), a kikötő bejáratának vagy fontosabb pontjainak éjnek idején való megjelölésére szolgáló, erős fényerővel világító lámpa, azon hajók helyi tájékoztatására, melyek a kikötőt felkeresik, v. abban bármely mozdulatot végeznek.

Kikötő-zár

(ném. Hafensperre; ol. barricata galeggiante; ang. floating barricade), oly készülékek, melyek a kikötőnek elzárására szolgálnak. A K. lehet úszó, vagyis összekötött szálfák, gerendák, erős dróthálók, kötelek, láncok, melyeket a kikötő bejáratára keresztbe fektetnek és a víz felszinén úsznak vagy úszva tartatnak és állandó K., mely többnyire folyamokban használtatik és több sorban a mederbe vert szálfakarókból áll (estacade). Ezen akadályok szétrombolásának meggátolására, gyujtóhajók vagy más a folyam áramlata által terelt tárgyak által, a K. folyton éber figyelem alatt tartandó és a zárvonalnak ütegek általi megvédhetése szükséges. E célból fontos kikötőknél a zárvonal végén a partokon ütegsáncok vagy parti-erődök is építtetnek. Az 1809. háboru alatt a karóból készült folyamzárak a Dunán nagy szerepet játszottak. Újabb időben az elzárás tengeri tűzaknáknak 2-3 sorban való elsülyesztése által történik, melyek a kikötőnek megközelítését felrobbanás veszélye nélkül nem engedik meg, v. torpedo lancier állomásoknak a kikötő bejáratai mentén való építése által, ahonnan a közeledő hajókra torpedókat bocsátanak.

Kiközösítés

(Acht), a középkori német birodalomban súlyosabb közbűntettek büntetése. K. egyházjogi értelemben l. Egyházi büntetések.

Kiküszöbölés

(eliminatio). Legyen adva vm. x1 x2... xk, xk+1,...xn ismeretleneket tartalmazó egyenletrendszer és képezzük azt az egyenletrendszert, mely megmondja, miként kell választani x1, x2...xk értékeit, hogy lehessen hozzájuk oly xk+1,...xn értékeket találni, melyek velük összeállítva az eredeti egyenletrendszernek elegettevő x1 x2... xn értékrendszert adnak. Ezen új egyenletrendszer képezését a benne többé elő nem forduló xk+1,...xn kiküszöbölésének nevezzük. L. Kiküszöbölő módszer, Egyenletrendszer.

Kiküszöbölő módszer

tágabb értelemben minden eljárás, mely egyenletrendszernek megoldására szól. Szorosabb értelemben K. v. angol módszer alatt egy kényelmes és egyszerü eljárást értünk első foku egyenletrendszernek megoldására. Ha először két ismeretlent tartalmazó két egyenletre szorítkozunk, ezek a K. szerint következőleg oldandók meg. Az

ax + by = k

cx + dy = l

egyenletek elsejét megszorozzuk d-vel, a másodikat b-vel, és a két egyenletet egymásból kivonjuk. Ekkor a nyert

(ad - bc)x = kd - lb

egyenlet már csak az x ismeretlent tartalmaaza, mely belőle pusztán osztás által nyerhető. Hasonló módon számítható ki y értéke. Legyen p.:

5x + 3y = 26

2x + y = 15

Akkor az első egyenletből kivonván a másodiknak háromszorosát, továbbá az első egyenlet kétszereséből kivonván a másodiknak ötszörösét,

leszen: - x = -19 y = - 23

vagyis: x = 19 y = - 23.

Hasonló módon járhatunk el több ismeretlent tartalmazó több egyenlet esetében. Legyen p.

3x - 4y + 7z = 8

5x - y - 3z = 10

2x + 3y - 8z = 4.

A második egyenlet háromszorosából kivonván az első egyenlet ötszörösét, és az utolsó egyenlet háromszorosából kivonván az első egyenlet kétszeresét, leszen:

17y- 44z = -10

17y - 38z = -4

hol x már nem fordul elő, azaz ki van küszöbölve (eliminálva).

Innen ismét az angol módszer szerint y = 2, z = 1.

Az x értéke legegyszerübben úgy adódik, hogy az y és z-re nyert értékeket az adott egyenletek közül p. az elsőbe helyettesítjük. Akkor

3x - 1 = 8

s innen x = 3.


Kezdőlap

˙