Kivi

(állat, Apteryx Shaw.), a laposmellü futómadarak rendjébe, az Apteerygidák családjába tartozó madárnem. Hosszu csőre nyulánk és vége lefelé hajlított. Orrlyukai a csőr végén vannak. A szárnyak és a fark egészen visszafejlődött. Evező és kormánytollak nincsenek. Az erős csüd oly hosszu, mint a középső ujj. A láb négy ujju, melyek közül három előre áll és erős karommal ellátott, a hátsó rövid és járás közt nem éri a földet. A tollak szőrnemüek. A kulcscsont hiányzik. 4 faja ismeretes, melyek Új-Zéland szigetén élnek. A nappalt lyukakban töltik. Eledelük apró rovarok, férgek, melyeket szalonkák módjára a földben keresnek. Egyszerre csak egy tojásuk van, mely súlyára nézve az állat súlyának egy negyedét teszi. Minthogy se röpülni, se futni nem tudnak, kiveszőfélben vannak. Közönségesebb fajok: az ausztráliai K. (Apteryx Australis Shaw.), házi tyúk nagyságu, barna szinezetü, Új-Zéland É-i erdős vidékein él. A. Owani Gould., hamuszürke, hátán kis fehér foltokkal. Hasonló nagyságu. Inkább Új-Zéland déli részeiben tartózkodik.

Kivilágítás

a. m. illuminatio (l. o.).

Kivindse

l. Kilva.

Kivirágzás

egyes ásványnak olyforma előfordulása, midőn a földből vagy likacsos kőzetből moh- vagy hajformán emelkedik ki és nagyobb területeket ellep. Igy a sziksó, a salétrom az alföldön a talajból virágzik ki, a salétrom nedves falakon, téglákból kivirágzik. A kivirágzó ásvány rendesen mállás, anyagok bomlásának eredménye.

Kivitel

a nemzetközi kereskedelemben valamely államterületre nézve az az árumennyiség, amelyet az illető állam a saját területén termelt javak közül más állam területére szállított; ezzel ellenkezőleg azon árumennyiséget, amelyet valamely állam idegen területről szállított saját területére: behozatalnak nevezik; végre azt az árumennyiséget, amely csak azért kerül valamely állam területére, hogy onnét minden átalakítás, vagy feldolgozás nélkül változatlanul megint kivitessék: átvitelnek mondják. A nemeztközi kereskedelemnek e három eleme szerepel az áruforgalomban, az államok fizetési mérlegeiben és végre igen fontos részét teszi az egyes államok kereskedelmi vérlegeinek. Az áruforgalom eredményére nézve az átvitel közömbös, mert amennyivel megnöveli egyszer a behozatalt, ugyanannyival meg fogja növelni a K.-t is és igy a forgalom egyenlegét nem módosítja; ezt csupán a K. és behozatal nagysága állapítja tehát meg, még pedig ugy, hogy ha a K. mulja felül a behozatalt, akkor az illető állam áruforgalmát aktivnak, ellenkezőleg passzivnak mondják, mert az előbbi esetben az áruforgalom útján a külföldön magának új aktivákat szerez, mig az utóbbi esetben a passzivái szaporodnak.

Kiviteli jutalom

az a díj, amelyet az állat külföldre vitt áruk után a kivivőnek fizet. Ez a jutalom lényegileg kifelé ható vámvédelemnek tekinthető, amennyiben a K.-at osztogató állam saját polgárainak a jutalom összegével egyenlő előnyt ad a megküzdendő versenyre. Természetes dolog, hogy ezáltal a jutalmazott árucikk a jutalom nagyságával egyenlő olcsóbbodás mellett is ugyanakkora hasznot ad termelőjének, mint a nem jutalmazott áru az általa elérhető legmagasabb eladási ár mellett. Csakhogy a K.-at osztogató állam többi adófizető polgárainak rovására részesíti jutalomban a kivitelre dolgozó iparágakat, ami tulajdonképen igazságtalan dolog, s e mellett azon állam fogyasztásának kedvez, amelynek lakosai vásárolják az illető kivitt árukat, saját polgárainak fogyasztását pedig sujtja általa. Csak helyeselni lehet tehát azt, hogy az európai államok együttes eljárások által iparkodnak a még meglevő K.-akat megszüntetni. Hazánkban a szesznek és a cukornak van K. biztosítva s mindkettőnél bizonyos közvetett mezőgazdasági érdek talál támogatást abban, hogy a szesz- és cukorgyártás fokozódásával egyes mezőgazdasági termékek számára biztosíttatik a fogyasztás. L. még Adóvisszatérítés.

Kiviteli tilalom

a prohibitiv vámrendszernek az az eszköze, amelyet a merkantilisták gazdasági érdekekből azért alkalmaztak, hogy a nyerstermények kivitelére vetett tilalom által az ország ipara részére biztosíthassák az olcsó nyers anyagot. Rendszerünkben a K. részleges volt, amennyiben csak bizonyos javakra vonatkozott, mindezáltal azonban annak káros hatása csaknem minden államban alkalmazva volt s általa az egyes nemzetek meglehetősen el voltak zárkózva; a nyerstermelő országok nem tudták áruikat eladni, viszont az életképes iparágakkal biró országok nem találtak piacot készítményeik számára, mert az egyik állam kiviteli tilalmát a másik állam hasonlóval viszonozta s igy e természetellenes rendszer minden államot megakadályozott abban, hogy természetes gazdasági előnyeit felhasználhassa. Nagyban fokozták a kiviteli tilalmak a nemzetek közötti ellenségeskedést, mert hiszen azok kölcsönös harcok voltak a nemzetek ipara és kereskedelme ellen. Politikai tekintetekből fegyvereknek s a katonai felszereléshez szükséges tárgyaknak, háboru és éhinség esetén az élelmi cikkeknek kivitelét szokták még ma is tilalom alá vetni, ámbár e század közepe óta mindenütt megindult a K. elleni visszahatás. Hazánkban jelenleg nincsen kiviteli tilalmi törvény.

Kiviteli vám

egyes államoknak az a jövedelme, amelyet a polgárok a törvény álta megállapított kulcs szerint akkor fizetnek be, amikor bizonyos árucikkeket külföldre szállítanak. Ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak neki, de hajdan nagyon fontosnak tartották s nagy mértékben alkalmazták. A K. hatása vagy az, hogy a kivitt áruk ára a külföldön emelkedik vagy pedig az, hogy a kiviendő áruk belföldi ára csökken; a két ellentétes irányu következmény mértéke nagyjában a K.-tételhez alkalmazkodik. Némelykor azon pénzügyi célból vetették ki, hogy az általa az illető cikket fogyasztó külföldet megadóztassák; csakhogy a tapasztalás szerint ez a vámtétel nagyon sokszor a termelőkre esett vissza és igy ezek kettősen adóztattak meg. Máskor védelem céljából azért vetették ki, hogy ily módon a belföldi fogyasztás és termelés szükségletei számára biztosítsanak bizonyos cikkeket. A pénzügyi cél csak olyan árucikkeknél valósítható meg, amelyekre nézve az illető ország természetes egyedárusággal rendelkezik; a védelem pedig tulajdonképen az egyik osztály érdekeit a másik rovására részesíti kedvezésben. Főként ezek a szempontok, meg általában a szabadkereskedelem előnyei mind jobban és jobban kiszorították közgazdaságunkból ezt a merkantil-eredetü intézményt, ugy hogy ma már például hazánkban csakis a papirgyártáshoz szükséges rongyok, hulladékok stb. kivitele esik ilynemü vámtétel alá.

Kivonás

az összeadás megfordításából származó művelet. Ha ugyanis az a számot mint a b szám és egy ismeretlen szám összegét tekintjük, azt a műveletet, mely ennek az ismeretlen számnak meghatározásához vezet, K.-nak nevezzük. a a kisebbjtendő, b a kivonandó és a meghatározandó szám az a és b közti különbség, melyet a - b-vel szokás jelölni. Az a - b jel értelmezését tehát a következő egyenlőség adja meg: (a - b) + b = a. Az a - b jel által képviselt szám alaptulajdonságát az a - b = (a ± k) - (b ± k) egyenlőség tünteti fel, mely szavakban kifejezve azt jelenti, hogy a különbség értéke változatlan marad, hogy ha mind a kisebbítendőhöz, mint a kivonandóhoz ugyanazt a számot hozzáadjuk, vagy mind a kisebbítendőből, mind a kivonandóból ugyanazt a számot levonjuk. Amig csak azokkal a számokkal rendelkezünk, melyek a számlálásból erednek és azokkal a törtszámokkal, melyek e számok osztásából származnak, a K. csak akkor végezhető el, hogyha a kisebbítendő nagyobb a kivonandónál. Az a követelés, hogy a K. más esetekben is el legyen végezhető, a számanyagnak a zérussal és a negativ számokkal való bővítését teszi szükségessé.

Kivonat

l. Excerpál és Extractum.


Kezdőlap

˙