Kljamza

630 km. hosszu baloldali mellékfolyója az Okának. A moszkvai kormányzóság ÉNy-i szélén, mocsaras vidéken ered; Pokrovon alul hajózhatóvá lesz és Gorbatov közelében torkollik. Számos mellékfolyója (Poksa, Polina, Koloksa, Nerl, Uvol, Luk) van, de csupán a Teza hajózható.

Kljuc

község Varad vmegye novimarofi j.-ban, (1891) 2136 horvát lakossal.

Kljucs

(Kljuc), 1. az ugyanily nevü járás székhelye Bihács boszniai kerületben a Szana mellett, (1885) 246 lak., várromokkal. Közelében fogták el a törökök az utolsó bosnyák királyt. 1878. pedig heves harcoknak volt szinhelye; az osztrák-magyar hadak szept. 7. ostrommal vették be. - 2. K., várrom Hercegovinában, amely Szandaljnak, Zsigmond magyar király korában Hercegovina leghatalmasabb főnemesének szolgált székhelyéül. A várrom körül jelenleg csak nehány pásztorkunyhó áll.

Kloáka

(lat.), viz levezetésére szolgáló földalatti csatorna (l. o.). A zoologiában l. Cloaca.

Kloakás emlősök

a. m. csőrös emlősök, lásd Csőrös.

Klobusic

kisközség Trencsén vmegye illavai j.-ban, (1891) 311 lakossal, Baross Gábor mauzoleumával.

Klobusiczky

-család (klobusici és zetényi gróf és nemes). Ősi fészke a trencsénvármegyei Klobusic helység, ahonnét legelőbb 1421. nevezte magát Nagy Tamás (Thomas Magnus de Klobusicz), ki abban az időben mint királyi ember (homo regius) szerepel Trencsén vmegyében. Trencsénből a család egyik tagja, András, a zemplénvármegyei Zeténybe telepedett, s az ő ivadékai a klobusici előnevüektől megkülönböztetőleg, zetényi előnevet használtak. Fia Ferenc, zempléni alispán 1688-ig, amikor tisztéről lemond, mert I. Lipót a Rákóczi-gyermekek jószágainak gondnokává nevezte ki. 1695. báró, majd királyi személynök és Arad vármegye főispánja. 1700. mint királyi biztos vett részt a Kollonidhiana conventióban. 1702. Sáros vmegye főispáni helyettese. II. Rákóczi Ferenc felkelésekor csatlakozott a felkelőkhöz, kiknél az oeconomicum consilium tevékeny elnöke volt. Neje sóvári Soós Krisztina nagy vagyonhoz juttatta. Gyermekei 1756. grófi rangra emeltettek. Ezek közül az idősebbik Antal, zempléni főispán, a másodszülött Ferenc, 1732-ben erdélyi püspök, 1751-60. kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos. A családnak a zetényi ágat alapító Andrásnak öccsétől, Istvántól leszármazó ága, mely Klobusicról irta magát, Bereg, Ung, Borsod és Szatmár vmegyékbe szakadt. Ezek közül nevezetesebb Péter, előbb jezsuita, később világi pap, 1808-1822. szatmári püspök. 1822-43. kalocsai érsek, valóságos, majd Borsod vmegye főispánja. Ugyanezen ág mellékágán származott le Ágoston, biharvármegyei birtokos, a margitai kerület országgyülési képviselője (megh. 1871.), ki azonban klobusici és maros-bogáti előnevet használt. K. János, országgyülési képviselő, szül. Zsitva-Újfalun (Bars 1838 dec. 18. Katonai pályára lépett s 1858. hadnagyi rangot nyert a 7. számu császári és királyi vértes-ezredben, de 1862. kilépett a katonai szolgálatból. Ezóta főleg a népnevelés és a magyarosítás terén tett sokat vármegyéjében. Az ő kezdeményezésére állította fel az állam a magyar királyi földmívesiskolákat is Zsitva-Újfaluban. Az országgyülésnek 1892 óta tagja s az aranyosmaróthi választó-kerületet képviseli szabadelvü programmal.

Klodnitz

75 km. hosszu jobboldali mellékvize az Oderának Felső-Sziléziában. A Nikolai melletti fensíkon ered és Coselnél torkollik; mellette halad el a 45,7 km. hosszu K.-csatorna, amely Gleiwitzet az Oderával köti össze.

Klodvig

frank fejedelem, l. Chlodvig.

Klokotics

kisközség Krassó-Szörény vmegye resicai j.-ban, (1891) 1162 bolgár lakossal, kőszénbányája van.


Kezdőlap

˙