Kocsigyártás

tágabb értelemben az az ipar, mely bármilyen kocsi gyártásával foglalkozik. Szűkebb körben a mi hazai viszonyaink között a hintó-K. A kocsigyártás a bognártól abban különbözik, hogy mig a bognár a kocsinak csak faalkotórészeit készíti saját üzletében és a kovács-, lakatos stb. munkát más iparosoknál csináltatja, addig a kocsigyártó az összes fontosabb munkákat saját üzletében készíti. A kocsigyárban vannak tehát külön műhelyek kerékgyártásra (rendesen gépekkel), szekrény- (korba-) asztalosságra; kovács, lakatos, mázoló, nyerges, lemezelő stb. a kocsinál előforduló speciális munkára. Oly államokban, hol az ipar már fejlettebb, külön gyárak vannak a kerékgyártásra, a kovács- és lakatosmunkákra, lemezelésre és lámpákra és a kocsigyáros csakis a szekrénykészítéssel, nyerges- és mázoló-munkával és a kocsi szerelésével foglalkozik. Kocsiiparunk is újabban már a fejlődés tekintélyes fokán áll, a hintókocsikat illetve. Hátra vagyunk még a gazdaság és teherkocsik gyártásában, amennyiben ezeket többnyire még mindig csak sanyaru helyzetben levő kisiparosok készítik.

Kocsikenőcs

a kocsitengelyek kenésére használt sikamlós anyag. A jobb fajtát ugy készítik, hogy megolvasztott faggyuba, pálmaolajba sziksóoldatot öntenek s a keletkezett emulziót addig keverik, mig merevedni nem kezd. A közönséges K.-öt jelenleg majdnem kivétel nélkül gyántaolaj és mésztejből készítik. A K. hamisítása manapság nagyon elterjedt, u. i. a versenyző gyárosok mind olcsóbb és olcsóbb árakkal édesgetvén magukhoz a vevőket, aránylag mind több és több gipszet vagy súlypátot kevernek a K.-be. A 60-70% hamisító anyagot tartalmazó K. már nem megyen ritkaság számba. Természetes, hogy ilyen alig sikamlós K.-csel kenni nem lehet s ez pénzt nem ér.

Kocsikutya

a kocsi hátsó támasztására szolgáló eszköz, midőn az lejtőn fölfelé halad.

Kocsintás

hiba a beszédben, a nyelv alkalmazásában.

Kócsi Patkó

János, egyike azoknak a szinművészeknek, kik nevüket a régi, erdélyi magyar szinészetnek a megalapításában és fölvirágoztatásában örök időkre feledhetetlenné tették. A mult század 60-as éveiben született és Kolozsvárt halt meg 1842 február 14. Midőn Kolozsvárt 1792. megalakult az első magyar játékszin, ő is belépett a társaság kötelékébe és nőül vevén az igazgatónak a leányát, apósának a halála után ő vállalta magára a játékszin igazgatását. Mint hős a komoly szerepekben korának legkiválóbb szinművésze volt. 1824. lelépett a szinpadról s drámai és szépművészeti tanulmányokkal foglalkozott.

Kocsiposta

történelmi fogalom, melyen az 1750. életbe léptetett postai gyorskocsikat, az u. n. diligence-okat értették. Ezen intézmény, mely eleinte Buda, Temesvár és Nagyszeben közt közlekedett, első sorban utasok szállítására szolgált, e mellett azonban pénzeket és csomagokat is szállított és a leveleket is közvetítette. A K. Bécsben székelő külön főigazgatás alatt állott és később malléposta néven volt ismeretes. A rendes posta csak leveleket szállított és pénzt vagy csomagot csak oly helyekre lehetett küldeni, melyek K.-val voltak összekötve, sőt az intézőség ezen két küldeményfajra nézve eleinte kizárólagos szállítási joggal is birt, csak 1850. kezdték nálunk a K.-t a rendes postával egyesíteni. Ma a K. nevet a pénzes és csomagküldeményekre használják gyüjtő névként a postai kezelésben, minek azonban tényleges alapja már nincsen és csak annyiban bir még jogosultsággal, hogy a két küldeményfajra közös tarifa áll fenn.

Kocsirakomány

(vaggonrakomány), a budapesti árutőzsdén = 100 q. Kis K. = 50 q.

Kocsirúdjog

a német jogban szolgalom, amelynél fogva a jogosított szekereit csűrében ugy helyezhette el, hogy a rudak a szomszéd területére nyuljanak. A kötelezettnek ezzel szemben rendesen az a joga van, hogy a saját földmívelési eszközeit a jogosított szomszéd épületének falára támaszthajtja v. felakaszthatja.

Kocsis

János, paleontologus, tanár, szül. Diósgyőr-Hámorban (Borsod) 1860 jul. 10. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon és Iglón, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1883. a budapesti tudomány egyetem paleontologiai tanszéke mellé gyakornoknak, 1885. pedig tanársegédé nevezték ki. 1891. bölcsészetdoktor lett, 1892-ben Sátoralja-Újhelyre, 1893. pedig a kaposvári állami főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak. A királyi magyar természettudományi társulat a Bükk-hegység ó-harmadkori rétegeinek paleontologiai és geologiai tanulmányozásával és leirásával bizta meg. Ebből megjelent nyomtatásban Adatok a kis-győri (Borsod vm.) ó-harmadkori rétegek foraminifera faunájához (Földtani Közlöny, XXI. köt. 1891). E lexikon első három kötetében irta a paleontologiai részt.

Kocsisbor

gúnyneve az egészen közönséges könnyü bornak, melyet közvetlenül a csapról fogyasztanak.


Kezdőlap

˙