Kodros

(Codrus), Melanthos fia, aki viszont Neleus családjából származott és piloszi eredetü volt. Melanthos a hagyomány szerint perdöntő bajvívásban sikeresen mérkőzött Xanthosszal, Beocia királyával és ennek a vitézségnek jutalmául kapta az attikai királyi méltóságot, mely fiára, K.-ra is átszállott. Midőn a dórok a peloponnezusi bevándorlás élére állottak és Attika területét elözönlötték, K. a jósló-hely mondásához képest (az ország győz, melynek királya meghal), feláldozta magát, hogy hazája részére a győzelmet biztosítsa. Kr. e. 1068. történt ez az önfeláldozás, mely azonban K. ellenségeit, az aupatridákat le nem fegyverezte.

Kodru hegység

l. Moma-Kodru.

Kodsa

l. Khodsa.

Kodsi

v. koji, l. Rizsbor.

Koefficiens

a. m. állandó szorzó, együttható.

Koehne

Bernát báró, német numizmatikus és heraldikus, született Berlinben 1817 julius 4., meghalt Würzburgban 1886 febr. 17. Lipcsében végezte tanulmányait, aztán Berlinben egyetemi magántanár lett. 1844 óta a Zeitschrift für Münz-, Siegel- und Wappenkunde című lapot adta ki. 1845-ben Oroszországba hivták, ahol utóbb titkos államtanácsos lett. Sokat tett az orosz heraldika felvirágoztatása körül. Művei: Mémoires de la Société d'archéologie et de numismatique de St.-Pétersbourg (1847-1852); Berliner Blätter für Münz-, Siegel- und Wappenkunde (1862-1873); Description du musée du prince B. Kotchoubey (Pétervár 1857) stb.

Koekkoek

(ejtsd: kukkuk) Bernát Cornelis, hollandi festő, szül. Middelburgban 1803., megh. Kleveben 1862-ben, Schelfhout és Vanoos tanítványa, rendkivül gondos kivitelü, józan, kissé száraz fölfogásu tájképeket festett. 1841 óta Kleveben élt, ahol rajzakadémiát is alapított.

Koelreuter

Józsi Gottlieb, német botanikus, szül. Sulzban a Neckar mellett 1733 ápr. 27., megh. Karlsruheban 1806 nov. 12., mint a termékrajz tanára. Leginkább a növényeknek mesterséges hibridációjával végzett kisérleteket. Legnevezetesebb munkája: Vorläufige Nachricht von einigen, das Geschlecht der Pflanzen betreffenden Versuchen (Lipcse 1761-66); továbbá Das entdeckte Geheimniss der Kryptogamie (Karlsruhe 1777).

Koen.

természetrajzi nevek mellett König Károly német természettudós nevének rövidítése, szül. Braunschweigban 1774., megh. mint a British Museum egyik őre Londonban 1851. Különösen a madarak, csiga-kagylók, rákok és tüskebőrüek tanulmányozásával foglalkozott. Növénynevek után König János Gerhard dán orvos nevének rövidítése, született Ungernhofban (Livonia) 1728 nov. 29., megh. mint misszióorvos Trankebarban 1785 jul. 31. Beutazta Izlandot, Kafföldet s malabár flórát irt.

Koenig

1. Henrik József, német regényiró, szül. Fuldában 1790 márc. 19., megh. Wiesbadenben 1869 szept. 23. Adóellenőr volt Fuldában, s midőn áthelyezték Hanauba, beválasztották a hesseni tartománygyülésbe ellenzéki képviselőnek. Heves beszédeiért többször rendreutasították, s 1831. az egyház ki is közösítette. Ezután 1847. mint törvényszéki főtitkár működött Fuldában; ekkor visszavonult a politikai élettől. Igen sok történeti regényt irt, melyeknek java új kiadásban is megjelent (Lipcse 1875, 15 köt.). Művei: Die hohe Braut (2 kötet) és Die Klubbisten in Mainz (3 kötet), mely utóbbi a német irodalom legjobb történeti regényei közé tartozik.

2. K. Róbert, német iró, szül. Danzigban 1828 nov. 15. Filologiát és teologiát tanult; 1854. a Cäcilia-iskola (felsőbb leányiskola Oldenburgban) igazgatója, majd (1858) a droyszigi tanítónőképző felügyelője volt. Szerkesztette a lipcsei Daheim hetilapot 1889-ig. Pedagogiai dolgozatain kivül közrebocsátotta: Der grosse Krieg von 1870 (Lipcse 1872, 2. kiadás); Aus der Belagerung von Strassburg (u. o. 1877); főműve: Deutsche Litteraturgeschichte, mely szép illusztrációi miatt 23 kiadást ért (Lipcse 1893).

3. K. Rudolf, német akusztikus, szül. Königsbergben (Poroszország) 1832 nov. 26. Párisban 1858. akusztikai műszerek készítésére gyárat alapított. A grafikus módszert az akusztikára alkalmazta és a hanggyorsaságot, mozgó hangforrások hangváltozását, manometrikus lángokat stb. illetőleg tett vizsgálatokat. Nevezetes műve: Quelques expériences d'acoustique (Páris 1882). K. nagy hirnévre tett szert akusztikai készülékek kiválóan pontos és szép kiállítása által. Különösen hiresek rezonáncszekrényes hangvillái, melyeket hasonló tökéletességgel eddig senki sem készített, továbbá szirénái, melyekre nézve beható kisérleti tanulmányokat tett.


Kezdőlap

˙