Kolokán

karakány, kalokán, kalóka, imergyökér, imera Pannonica Clusiusnál (növ., Stratiotes L.), a békatutajfélék vizi füve. Egyetlen faja Európában és Ázsiában terem. Nagy levélrózsája van, szélesen szálas, kihegyezett, érzékenyen szúró, fürészelt, merev levelek (vizi olló, rák ollója, vizi fülfű) alkotják, az egész a vizbe merül, a sekélyebb tavat egészen kitöltheti, legfeljebb a levél csúcsa van ki a vizből. Virágzáskor a viz szinére emelkedik, azután ismét lemerül. Egy-egy K.-tő áloéhoz hasonló (vizi áloé). Virága kétlaki. A Str. aloides L. (l. az ábrát) levele háromélü virága fehér, bogyója hatrekeszü. Alföldünk mocsaraiban is bőven termett, a lecsapolás után nagyon pusztul, Tősarjáról, valamint az egész levélrózsa szétdarabolásáról szaporítják; l. Álhim.

[ÁBRA] Kolokán.

Kolokázia

(növ., Colocasia Schott), a kontyvirágfélék génusza, 6 fajjal Kokhinkhinában és Kelet-Indiában. A kontyvirágtól a pajzsos himgömbje különbözteti meg. Nevezetesebb faja az ehető kaló- v. tarrógyökér (Colocasia esculenta Schott, Arum vagy Caladium esculentum L. l. az Eleség-növények képen), K.-Indiában meg a szomszéd szigeteken honos, innen Egyiptomba, ma pedig mint nevezetes eleségnövényt a trópusok közé is mindenfelé átültették. Nyilas levele 2 m. magasra is megnő. Répaalaku, karhosszaságu gumói 0,5-2, sőt 6 kg. nehezek, 10-12 hónapra megérnek, tápláló keményítő tartalmuak; nyersen csipősek és mérgesek, de megfőzve, vagy fiatal szárával megpörkölve jó táplálék. Neves mezőkön, mesterséges mocsarakban, valamint száraz telken (tarrómezők) is nagyon sokat termesztenek. Levele karaibi káposzta néven a négerek meg a déli szigetek lakosainak tápláléka. Az Arum colocasia L., v. C. antiquorum Schott is K.-iniai. Tőkéje gyermekfejnagyságu, főzve a maró íze elenyészik és kedves gesztenyeízü lesz, ezért fogyasztják. A meleg tartományokban eleségnek még a C. macrorrhiza Schott (Cejlon), C. mucronata Schott (K.-India), C. Himalayensis Royle (Himálaján) fajokat is termesztik, de valamennyit szép nyilaspajzsos leveléért gyakran kerti díszül is ápolják. A C. odora Brongn. virágburokjában virágzásakor 20-30° hőmérsék emelkedést észleltek. (L. Felmelegedés.)

Kolokotronisz

Tivadar, hadvezér a görög szabadságharcban, K. Konstantinnak, a klefták vezetőjének fia, szül. Kanytenában (Arkádia) 1770 ápr. 3., megh. Athénben 1843 febr. 4. Eleinte ő is klefta volt, utóbb az angolok egy görög ezredében szolgált. A szabadságharc kitörésekor Görögországba sietett, 1821. átvette a felkelés vezetését Messzinában, 1822. megverte Dram Alit Patras mellett, 1823 tavaszán a legfőbb parancsnok lett a Peloponnezusban és nemsokára Maurokordatos mellett a legfelsőbb tanács elnöke. Mint ilyen Oysszeusszal együtt jul. 7. St. Lukas és két nappal később Cheronea mellett megverte a törököket. Utóbb azonban, mivel kezébe ragadta a fölkelés zászlaját, mint államfoglyot 1825. Hyrára vitték. Ibrahimnak 1825 juniusában való partraszállásakor a nép óhajára szabadon bocsátották s ekkor K. Ibrahimot Nauplia mellett megverte. 1828-ban Nauplia fellegvárát, Palamidit Kapo d'Istrias János elnöknek adta át és ennek pártjához csatlakozott. 1828. dec. Morea főparancsnokává neveztetvén ki, 1830. legyőzte a felkelő mainotákat és Kapo d'Istrias meggyilkolása után 1831. a hetek kormánytanácsába lépett, de röviddel Ottó királynak megérkezése előtt 1833 januárban a franciák megverték, 1834 szept. elfogták és felségárulás címén halálra itélték. Ezt a büntetést 20 évi fogságra változtatták. Ottó királynak trónralépésekor 1835 jun. 1. megkegyelmeztek neki és visszaadták neki tábornoki rangját és államtanácsosi hivatalát. Életét K. Konstantin irta meg (Athén 1851). - Fia, K. Gennaiosz, 1863 jun. 8. miniszterelnök lett és megh. 1868 jun. 4. mint a katonaügyek feje Athénben.

Kolombó-gyökér

(növ.), l. Jatrorhiza.

Kolomea

(Kolomyja), az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye, a Pruth és vasút mellett, (1890) 30,235 lak., agyagiparral, fa- és dohánykereskedéssel; agyagipari szakiskolával.

Kolomna

az ugyanily nevü járás székhelye Moszkva orosz kormányzóságban, a Kolomenka és Moszkva összefolyásánál, vasút mellett, (1892) 28,869 lak., virágzó iparral, még pedig selyem- és pamutszövéssel, dohány- és szappangyárral; a Moszkván gőzhajózással. A XIV. sz.-ban Rjezan fejedelemségnek volt a székhelye. Iparának alapját a jelen században vetették meg.

Kolomp

vas- vagy fémlemezből készített hegerdedalaku, de kissé lapított oldalu, belül verővel felszerelt tompahangu csengő, melyet ökrök, kosok s más barmok nyakára kötnek, hogy a kolompos a nyájat vagy csordát vezesse. A K.-okat rendszerint acélpléhből készítik. Kisebb K.-okhoz vékony, nagyobbakhoz vastagabb pléhet használnak. A K.-készítés régebben Jolsvának nagy jövedelmet hajtott. Ma ez az ipar is igen nagyatlott; alig van négy-öt mester, aki foglalkozik vele. V. ö. Technologiai Lapok 1891. évfolyam 15. szám.

K., ladikok, naszádok peremére belülről erősített deszka- v. fadarab, mely az evezők beakasztására s azoknak támpontul szolgál.

Kolompár

az a kézműves, aki vas- vagy fémlemezáruk előállításával foglalkozik.

Kolompér

vagy krumpli (növ.) a. m. burgonya (l. o.).

Kolompos

a. m. főcinkos, vezető.


Kezdőlap

˙