Konstantin csatája

az a csata, melyben I. v. Nagy Constantinus (l. o.) Maxentiust legyőzte.

Konstantin-diadalív

az a diadalív, melyet a S. P. Q. R. (római nép és tanács), Kr. u. 315. Nagy Konstantinnak emelt Rómában, a Palatinus és a Caelius közt, a kolosszeum mellett. A K.-nek három átjárója van (11,5 és 7,5 m. magas) és két homlokzatát négy, magas piedesztálokon nyugvó oszlop tagolja; különben ugy tömegét, majd faragott ékítményeit nagyobbrészt egy előbbi keletü Traján-diadalívből állították össze s ezért építészeti szépségei és plasztikus ékítményei mellett is sok Konstantin-korabeli fogyatkozása van. Képét, l. Építészet, VI. melléklet, 8. ábra.

Konstantin-rendek

l. Parmai hercegségi, jelenleg megszünt rend, melyet Konstantin császár alapított, Angelus Izsák császár 1191. felújított. Palaiologus császár 1261. megerősítette. A rend az Angeli, máskép Drivasti családdal átment Olaszországba. Flavius János András Angelus, a zutolsó Palaiolog, I. Farnese Ferenc parmai hercegre ruházta át 1697 jul. 27., mit Lipót császár 1699 aug. 5. megerősített. A Farnese-ház kihalta után a rendet a Bourbonok vették át a parmai hercegséggel együtt. Midőn a parmai hercegség Ausztriához került s az utolsó herceg III. Károly nápolyi király lett, ez a rendet a nápolyi királyságba átvitte. Midőn Mária Lujza császárné az 1814 ápr. 11-iki bécsi kongresszusi határozmány értelmében, mit az 1815 jul. 9-iki bécsi kongresszusi határozat is megerősített, Parma trónját elfoglalta, 1816 február 26. a rend nagymesternőjévé jelentette ki magát, mit különben a Nápolyba visszatért király szintén megtett. Parmában a rend következő osztályokra oszlott: szenátor-nagykeresztesek lánccal, szenátor-nagykeresztesek, parancsnokok, I. és II. osztályu lovagok. Jelvénye aranyszegélyü vörös zománcos kereszt, rajta Krisztus arany monogrammja, a kereszt karjain I(n) H(oc) S(igno) V(inces) arany betük, továbbá a görög alfa és omega betük. A kereszt alsó karján sárkányölő szt. György képe függ, a kereszt fölött korona. Szalagja égszinkék. Lánca aranyszegélyü tojásdad égszinkék pajzsocskák arany fölirattal. - 2. Sziciliai, jelenleg megszünt katonai érdemrend. Történet l. föntebb a parmainál. 1806. a franciák eltörölték, de 1814-ben újra helyreállíttatott. Két osztálya volt: nagykeresztesek és lovagok. Jelvénye, szalagja, lánca, csillagja mint a parmainál.

Konstanz

közigazgatási kerület Baden nagyhercegségben, 1864 km2 területtel, (1890) 34,062 lak. A következő járásokra van fölosztva:

Járás neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Engen

397

21,279

Konstanz

303

43,807

Messkirch

308

14,252

Pfullendorf

208

9,718

Stockach

283

18,715

Überlingen

364

26,291

V. ö. Marmor, Gesch. d. Stadt K. (1871); Leiner, K. u. seine Umgebung (1893); Ludwig Th., Die K.-er Geschichtsschreibung (Strassburg 1895).

Konstanzi-tó

a. m. Boden-tó (l. o.).

Konstanzi zsinat

feladata volt, hogy megszüntesse a nyugati egyházszakadást, javítsa a meglazult egyházi fegyelmet, s hogy a hitegység megóvása céljából elhárítsa a Husz és prágai Jeromos által támasztott vallási viszálykodást. A zsinatot kölcsönös megegyezéssel a legtekintélyesebb párttal rendelkező XXIII. János pápa és Zsigmond császár hivták egybe 1414 nov. elejére Konstanzba, ahova ők maguk is megjelentek. A megnyitás nov. 5. történt, mig az első nyilvános ülést nov. 16. tartották. A zsinat kijelentette, hogy bárkinek, magának a pápának vagy több főpapnak távozásával sem lenne feloszlatható, mig a szakadás tökéletesen meg nem szünik s az anyaszentegyháznak fejében és tagjaiban való javítása elérve nem lesz. XXIII. János, akinek a pápai széken való megmaradhatás volt legfőbb óhaja, ezt magára nézve kedvezőtlen jelnek tartotta, azért a zsinatot titkon elhagyta. A pápa távozása még növelte a zsinat erélyességét, azért a március 30-iki (1415) ülésben a következő végzéseket hirdették ki: 1. A K. törvényesen gyült össze, hatalmát Krisztustól birja, azért annak mindenki, maga a pápa is, mindenben, ami a hitre és a szakadás megszüntetésére vonatkozik, engedelmeskedni tartozik. 2. A pápának nem szabad a szentszék hivatalát, főleg annak oly hivatalnokait, akiknak távolléta a zsinat feloszlatátást eredményezné, a zsinat helybenhagyása nélkül Konstanzból eltávolítani s ha az ellenszegülőket büntetéssel sujtaná, azt megszüntnek s érvénytelennek nyilvánítja. 3. A pápa Konstanzból való távolléte alatt nem nevezhet ki bibornokokat. Erre XXIII. Jánost a zsinat felfüggesztette, elvette tőle a pápai pecsétet és a halászgyűrüt s megfosztotta méltóságától. XII. Gergely 1415 máj. 13. önként lemondott a pápai méltóságról. XIII. Benedek a spanyolok és a skótok védelmében bizva, vonakodott lemondani, mig végre 1417 jul. 26., a zsinat 37-ik ülésében őt is letettnek nyilvánította. A hitegységre vonatkozólag, l. Husz és Jeromos (prágai). Az egyházi fegyelem javítására nézve abban állapodtak meg, hogy legelőbb is a pápaválasztást tűzik ki napirendre. 1417 nov. 11. Colonna Ottó biborost egyhangulag megválasztották, aki mint pápa V. Márton nevet vette föl, ki azonnal 6 bibornokból és minden nemzet küldötteiből álló egyházjavítási bizottságot nevezett ki s némely reformjavaslatot terjesztett elő, 1418 márc. 10. pedig megtiltotta az egyetemes zsinatra való hivatkozást, ami nem kevésbbé ingatta meg a zsinaton felállított elvet, hogy a zsinat följebbvaló a pápánál. Végre a pápa a 24. ülésben Paviát tűzte ki a legközelebbi zsinat helyéül, s a 25. ülésben a zsinatot bezártnak nyilvánította.

Konstatál

(lat.) a. m. valamit mint tény megállapít, ténynek bizonyít.

Konstelláció

l. Csillagzat.

Konsternálás

(lat.) a. m. megütközés, megijedés, megrőkönyödés; innen valakit konsternálni a. m. azt megütközésre, megrőkönyödésre birni.

Konstituál

(lat.) a. m. valamit megállapít, valamit egészében vagy lényegében előállít, valakit valamely hivatalba vagy méltóságba behelyez. L. még Constituante.


Kezdőlap

˙