Kont

1. István (hédervári). Egyike vlt azon hűtlen vitézeknek, kik Nagy Lajos király halála után trónörökösei ellen a Horváthy-féle lázadáshoz csatlakoztak. Máriával együtt ellensége vlt Zsigmondnak is. 1393. az osztravicai és dobori ütközeteknél hősiesen küzdöttek a törvényes király hadai ellen, de legyőzetve nem várfalak közé menekültek, hanem a Szerémség rengetegeiben bujdostak. Laczkfy György macsovi bán (Vajdafynak azért nevezi a krónikás, mert atyja, András erdélyi vajda volt) alvás közben lepte meg őket. Kegyelemmel biztatva őket, Kont 32-ed magával nem védekezett, hanem követték a bánt Buda felé. Buda közelében fegyvereiket elszedve, láncraverten vezették őket a király elé, kitől makacsul tagadtak meg minden tiszteletnyilvánítást. A király haragjában, anélkül hogy törvényt ült volna felettük, a Szent-György térre vitette őket s ott egymásután fejöket vétette. A vértanuságnak ama pálmaágához, mint Kontnak és társainak mint szabadsághősöknek nyujtott a költők (p. Garai J.) képzelőtehetsége, a történelmi kritika szerint joguk nincs.

2. K. Miklós, Tót Lőrinc főzászlótartó fia, az Újlakyak őse. 1342-51-ig főpincemester, s már ez időben Lajos királynak egyik legügyesebb diplomatája. 1347. Garai János veszprémi püspökkel együtt ők egyengették Nagy Lajos útját Olaszországban, ők készítették a jó hangulatot fogadására. 1348-ban barsi főispán s a velenceiekkel kötött békénél Lajos király eskütársa. A második nápolyi hadjáratba fivérével, Bertalannal együtt kisérte a királyt, s ott 1350. Aversát, melynek megvívását reá bizta Nagy Lajos, Pignataro Jakabtól alkudozással megszerezte. 1351. pozsonyi főispán, ugyanezen év vége felé erdélyi vajda lett és szolnoki főispán. Kieystut litván fejedelemmel is ő vezette a béketárgyalásokat, s ennek esküszegése után ismét ő szerzett békét. A velencei hadjáratba, mint új nádor (1356-tól kezdve) ő vitt a magyaroknak új segítséget s néhány szerencsés csata után 1357-ben visszatért hazánkba. 1362-ben IV. Károly császárral ő tárgyalt, de eredmény nélkül, mert I. Lajos is ugy akarta. Csatkán a pálosok számára kolostort alapított. Meghalt 1367-ben.

Kont

Gyula, fizikus, szül. Budapesten 1851 január 8. Tanulmányait a reáliskolán és a budapesti műegyetemen és a reáliskolai tanárképzőn végezte. Ott a két év alatt kiirt fizikai és matematikai pályázatokat, mindhármat, elnyerte. Tanári működését a budapesti VI. kerületi polgári fiuiskolán kezdette meg mint segédtanár; 1872-73 óta e tanintézeten mint rendes tanár működik. Átdolgozta és magyar nyelven adta ki Jamin Petit traité de physique címü művét A kisérleti természetten tankönyve címen (1875). Tankönyvet irt a középiskolák felsőbb osztályai számára A természettan elemei címen (1878), melyben a tudomány alapelveinek történeti fejlődését különösen hangsúlyozza. Alsóbb oktatásra irt egy másik tankönyvet Elemi természettan, első természattani tanulmány címen. K. különösen hangtannal foglalkozott, mely tárgyról több értekezést irt, többek közt a Poggendorff-féle fizikai folyóiratban: Unmittelbare manometrische Flammen (151. kötet 1874). Ezeken kivül még említendő néhány népszerü dolgozata: A látás megtanulása (Budapesti Szemle); Egy tudós szerelmes levele (Ország-Világ), Az iránytű (Nemzeti Nőnevelés) stb.

Kontakt ásvány

Egyes helyeken ott, ahol tömeges kőzetek, nevezetesen gránit, szienit, porfir, trachit, réteges kőzetekkel érintkeznek, bizonyos ásványok találhatók, melyeknek képződése nem vezethető egyébre vissza, mint a két kőzetnek egymással való érintkezésére, vagyis arra a hatásra, melyet a feltörő eruptiv kőzet a vele érintkezésben levő réteges kőzetre gyakorolt. Az ily körülmények közt található ásvány K. Legtöbbnyire szilikátok, de lehetnek más összetételüek is. Gyakori K.-ok: gránát, vezuvián, augit, andaluzit, turmalin, sőt vas, meg mangánércek. Nálunk Krassó-Szörény vármegyében, Csiklován meg Dognácskán, Vaskőn ismeretesek szép K.-ok, nevezetesen gránát meg vezuvián, valamint magnetit.

Kontakt metamorfizmus

mindazon átváltozás, melyet vmely kőzettömeg az által szenved, midőn eruptiv anyag tör rajta keresztül. Az eruptiv anyag hatása az illető kőzetre lehet tisztán fizikai hatás, avagy kémiai is, első esetben csupán összefüggésében, szerkezetében változatja meg a kőzetet, utóbbi esetben anyagában is.

Kontaktus

(lat.) a. m. érintkezés, érintés. L. Galvanizmus.

Kontaminál

(lat.) a. m. bemocskol, bepiszkít; innen kontaminálás, bemocskolás, bepiszkolás.

Kontemnál

(lat.) a. m. megvet, kevésre becsül.

Kontempláció

(lat.) a. m. szemlélődés, gondolkozás; belső, szemlélődő gondolkodás; innen kontemplativ szemlélődő, abból származó v. arra vezető: kontemplál, szemlélődik, gondolkozik, megfontol.

Kontenták

(olaszul portata), tengeri városokban az érkezett árukat, a hajók, hajóskapitányok és az áruk tulajdonosainak neveit tartalmazó jegyzékek.

Kontentiv kötés

rögzítő kötés, azaz olyan kötések, melyeket a sebész nedves v. puha állapotban alkalmaz a testre, s mely azután megkeményedik; e célra gipsz, csiriz, turó és mész keveréke, kovasavas nátrium (vizüveg), keményítővel készített ritka szövet (organtin) használtatik. Alkalmazásba jön csonttörések, ízületi gyuladások gyógyításánál s ott, hol a testrészt egy időre teljes nyugalomba akarjuk helyezni.


Kezdőlap

˙