Környe

nagyközség Komárom vmegye tatai j.-ban, (1891) 1648 magyar és német lakossal, postahivatallal és takarékpénztárral. Nagy kiterjedésü alapfalak, továbbá az időnkint ki-kiásott áldozó oltárok, fölirások stb. azt mutatják, hogy itt a római korban jelentékeny városnak kellett állania.

Környei

János, pedagogus, szül. Mura-Petrócon (Vas) 1831., meghalt Budapesten 1870. Az elemi és a középiskolai osztályokat Kőszegen és Szombathelyen végezte, ugyancsak Szombathelyen lépett be a szemináriumba iss. A szabadságharc azonban elszólította békés hivatásától s tüzér lett. A harc végeztével bujdosnia kellett s ekkor működött több hónapig mint segédtanító Győr vármegyében. Elhagyott pályájára vissza nem térhetvén, orvosi tanulmányokra adta magát, de természete a boncolástani gyakorlatok végzését el nem birhatván, ezt a pályát is kénytelen volt abban hagyni. Ekkép lőn gimnáziumi tanárrá Fehérvárt (1857-1861). 1861. fehérvári polgártársai városi főjegyzővé választották meg. Ezt a hivatalt azonban már a következő évben az Alföld c. politikai lap szerkesztőségével cserélte fel, Eötvös báró a Néptanítók Lapja megindulásakor kinevezte e lap szerkesztőjének s a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban fogalmazónak, 1869. pedig Esztergom, Komárom és Győr vmegyék tanfelügyelőjének. Jelentékenyebb önálló dolgozatai: A sziv életéből (1867); Az iskola társadalmi jelentőségében (1868); A népiskolai törvény életbeléptetéséről (1870); A polgári jogok és kötelességek ismertetése és több iskolakönyv.

Környi bénulás

l. Hüdés.

Köroglu

egy kis-ázsiai török népmondának a hőse. Roppant nagy erejéről és csodával határos bátorságáról hires, aki rabló seregével évtizedeken át rettegésben tartotta a szultán birodalmát. Csámli-bilben volt a rabló vára, ahonnan kirohanásait szokta volt tenni. Egyúttal lantos költő is, és számos, mai nap is ösmerete népdal fűzőik nevéhez. V. ö. Kunos Ignác, K., egy kis-ázsiai török népregény c. munkáját (Budapest 1893).

Kőrontófű

v. kőtörőfű (növ., planta saxifraga vagy rupifraga) a. m. szirttörő, általába tartósan a sziklahasadékban bokrosan növő többnyári növény, mely itt tenyészésével a szirtrepedést tágítja, a szikla repedezését és felaprózását elősegíti, p. a Silene saxifraga L., Tunica saxifraga Scop. v. a kövi rózsa stb. Vörös K. a. m. varjumogyoró. L. még Jehovavirág.

Körorvos

l. Község.

Körosztás

E problema megköveteli, hogy a kör kerületét meghatározott számu egyenlő részre osszuk fel. Minthogy a kör egyenlő íveinek egyenlő középponti szögek felelnek meg és az egész körnek megfelelő középponti szög a négy derékszögből álló teljes szög, azért a K. problemáa azonos avval a feladattal, mely a teljes szög meghatározott számu egyenlő részre való felosztását kivánja. Hogy ha továbbá valamely egyenlő részekre felosztott kör egymásra következő osztópontjait egyenesvonalu közökkel kötjük össze, egy a körbe irt szabályos sokszöget nyerünk, amiből az következik, hogy a körbe beleirt szabályos sokszög szerkesztése szintén egyenlő értékü feladat a K. problemájával. A kört geometriai szerkesztéssel, azaz a körző és vonalzó véges számu alkalmazásával egyenlő részekre osztani bizonyos esetekben már a régiek is tudták. Euklides elemeiben benne vannak az elemi geometria minden modern kézikönyvében előforduló módszerek, melyek segítségével a kört 2, 6 és 10 egyenlő részre oszthatjuk fel. A 6 és 10 egyenlő részre való felosztással együtt megvan a 3 és 5 egyenlő részre való felosztás is, másrészt pedig, minthogy 1/6 - 1/10 = 1/13, ezek alapján a kört 15 egyenlő részre is tudjuk felosztani. Ha még tekintetbe vesszük, hogy minden ív felezése geometriai szerkesztés segítségével végezhető el, ezekből világos, hogy a kör felosztása 2, illetve 2r.3, 2r.5, 2r.3.5 egyenlő részre szintén geometriai szerkesztés segítségével elvégezhető. Vajjon a K. problemájának csupán e felsorolt esetei oldhatók meg geometriai szerkesztés segítségével, vagy pedig hogy ezeken kivül még más ilyen esetek is léteznek, egészen a jelen század elejéig maradt eldöntetlenül. Gaussnak az xn - 1 = 0 alaku egyenletekre vonatkozó vizsgálataiból (l. Egység gyökei), melyeket a K. problemájával való összefüggésük miatt K.-i egyenleteknek is szokás nevezni, kitünik, hogy a kör felosztása n egyenlő részre geometriai szerkesztés segítségével végezhető el, hogy ha törzstényezőire felbontva n = 2k p1, p2... pr, hol p1, p2... pr csupa különböző törzsszámot jelentenek, melyek a 2t + 1 alakban állíthatók elő. Igy p. szerkeszthető a körbe irt szabályos 17 szög, mert 17 = 24 + 1.

Kőrózsa

v. kövi rózsa v. kűrózsa (növ.), l. Fülfű.

Köröm

(unguis), az ujjak végpercének háti oldalán fekvő négyoldalu, a közepén kissé dombordad, rugalmas szarulemez, mely a bőr irharétegének módosult részeihez vannak rögzítve, amit K.-ágynak neveznek. A K.-csúcs az ágyon tul szabadon kiáll; hátulsó és oldalsó szélei a bőr redőalaku visszahajlása által képezett keretbe jutnak; a kereten tul kiemelkedő bőrszegélyeket K.-sáncnak nevezik. Legvastagabb a K.-test, ez a keretek felé kiélesedik és lágyabb, hátulsó vége mélyen benyul a sáncba és ott a gyökeret teszi. A K.-test külső felszine sima, az alsón hosszukás párirányos lécek vannak, melyek a K. karántmetszetén 0,1-0,2 mm. magas nyujtványok képét adtják be az irhának hasonló alaku kiemelkedései közé (K.-lécek). Ezen lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve sok rugalmas rosttal, bennük vanak a K. rózsás szinét okozó vérerek és idegek, melyeknek nagy száma miatt a K.-ágy megsértése igen fájdalmas. A K. saját szövete két rétegből áll: a felsőt elszarusodott sejtek teszik, ez ugy viselkedik, mint a bőr szarurétege; a mélyebb réteg megfelel a bőr Malpighi-rétegének, ezt a K.-gyökér alatt K.-csirának (matrix unguis) nevezik; ez küldi el a hámléceket a K.-ágy irhalécei közé. A szaruréteg laposdad sokoldalu pikkelyalaku sejtekből áll, mindegyik megtartalmu; a nyálkaréteg legmélyebb sejtrostozatában a sejtek hengeralakuak, a többiek finom csipkékkel vannak ellátva (tüskesejtek). A K.-gyökérnél a nyálkaréteg egyenletes vastagsága miatt a vérerek kevésbbé tünnek át, e miatt ott a K. fehéres szinü (holdacska).

Körömfájás

legtöbbször mint a száj- és körömfájás (l. o.) egyik tünete észlelehető hasadt körmü állatok lábvégein. Önállóan és nem fertőző jelleggel kifejlődhetik mindannyiszor, valahányszor az állatok rossz, göröngyös, kemény utakon kénytelenek sokat járni, vagy ha piszkos, nedves talaju istállókban tartózkodnak. Különös alakjai az ilyen K.-nak: 1. A csülök közti bőr üszkös gyuladása, mely többnyire nyáron a tarlón való legelés következtében fejlődik ki; hevegy gyuladás tünetei kiséretében már korán a csülkök közti bőr egyes részei elhalnak és ellöketésük után szennyes, cafatos szélü fekélyek maradnak vissza. 2. A csülök közti kipállás, melynek folyamán a csülkök közti bőr gyuladásán kivül a szaru, a talpnak a sarokvánkosokba való átmenetele helyén cafatos és sokszor berepedezett. 3. A juhok sársántasága, itt a körmök közt a csülkök közti faggyumirigy megnagyobbodott és belőle sok genyes anyag nyomható ki. Mindig sáros utakon való járás következtében fejlődik ki. 4. A juhok büdös sántasága, melynél a gyuladásban levő lábon a szaru-tok pártaszéli részén sárgásfehéren áttetsző foltokat láthatni, melyeknek megfelelőleg a szaru és a húsos fel között kevés bűzös gyeny foglal helyet. Trágyalében vagy ilyennel beivódott almon való hosszas állás idézi elő. A felsorolt esetek mindenikében első sorban az előidéző okot kell eltávolítani, azután pedig a tiszta, száraz, lehetőleg puha talaju helyen tartott állatok beteg lábai fertőtlenítő folyadékokkal mosandók vagy hasonló és mg összehúzó hatásu porokkal behintendők. Gyógyulás természetesen csak akkor remélhető, ha a lábak végein még feltünőbb eltorzulások nem jöttek volna létre.


Kezdőlap

˙