Középponti tűz

az a tüzes, folyékony anyag, melyet számos geologus a Föld belsejében, A Föld középpontjából a megmerevedett földkéreg határáig képzelt.

Középpontkivüliség

l. Excentricitás.

Középretartó erő

(centripetal erő), l. Centrális mozgás.

Középsebesség

legtöbbször a hátrahagyott útnak az út megtevéséhez szükséges időhöz való viszonya s értékét megkapjuk, ha az út hosszát az időegységek (legtöbbször a másodpercek) számával elosztjuk. Ilyen esetekben föltesszük, hogy mozgó test minden része egyenlő v. egyenlőnek vehető utat tesz meg. A folyami hidraulikában azonban más értelmezése van a K.-nek. A viz egyes részecskéi ugyanis oly csekély összefüggésben vannak egymással, hogy ez már a legkisebb behatás föllépésénél is változást szenved: a folyóviz egyes részeinek sebességére tehát nemcsak a meder minden kis egyenetlensége és alakváltozása, hanem még irányváltozása is (kanyarulat) befolyást gyakorol; sőt még a viznél sokszorosan könnyebb levegő mozgása (a szél) is. Itt tehát nem lehet a K. fogalmát nagyobb távolságra kiterjeszteni, minthogy mér ugyanazon szelvény különböző helyein is a legkülönbözőbb sebességek észlelhetők; K. tehát az egy pontnál, illetve ugyanegy szelvényben észlelt különböző sebességek átlagos értéke s ezt ugy kapjuk meg, ha a szelvényen az időegység alatt átfolyó viztömeg mennyiségét a szelvény területével elosztjuk. Minthogy ezek szerint a viztömeg-mérés igen fáradságos és időrabló munka, mert a viz sebességét mindama helyeken meg kell mérni, ahol benne valószinüség szerint változás áll be, ennélfogva a vizimérnökön régóta törekszenek egy oly helyet föltalálni a folyó keresztszelvényében, melynek sebessége állandó viszonyban áll a K.-hez, hogy igy egyetlen vagy legalább kevés tényleges mérésből ki lehessen a K.-t számítani. Ezen viszony föltalálása azonban mindeddig nem sikerült.

Középsín

l. Fogaskerekü vasutak.

Középsók

l. Hashajtó szerek.

Középszabadok

Németországban a középkorban középosztály a nemesek és a közszabadok között.

Középszólamok

igy nevezik a zenében azokat a szólamokat, melyek a legfelső (diskánt) s a legalsó (bassz) közt szerepelnek s arra szolgálnak, hogy a harmoniákat lehetőleg teljessé tegyék. Miután az összes zenepolifonia a négyszólami tételen alapszik: a K. ugyszólván a legfontosabb szerepet játszik a harmonizálásban. Többszólamu éneknél e szerepre leginkább az alt- és tenor-szólam van hivatva, vonósnégyes-tételnél a második hegedü és a brácsa (viola, mély hegedü). Ez azonban éppen nem zárja ki azt, hogy minden zenei szólamból is K. ne alakulhassanak.

Közép-Szolnok

vármegye, azelőtt Magyarország tiszántuli kerületének egy vármegyéje, melynek területe 2212,6 km2, népessége (1870) 113,639 lélek volt. Székhelye Zilah volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. a vmegyét megszüntetvén, azt az újonnan alakított Szilágy vmegyébe kebelezte be.

Középtér

a rajzolt vagy festett ábrázoláson az elülről hátrafelé terjedés látszatának az a része, mely előtér után következik, tehát horizontvonal fölé esik, ahol az apróbb részletek már nem láthatók, s ahol a levegő távlathatása kezdődik.


Kezdőlap

˙