Közügyvéd

emberbaráti egyletalakító jótékony célu néplap; szerkesztette Jósa Ferenc, kiadták Müller A. és Sütő József. Megjelent kedden és pénteken 4-rétü egy íves számokban Budapesten 1848 máj. 2-16-ig összesen 6 szám.

Közvádló

a bűnvád képviseletével megbizott hatósági személy, nálunk a kir. ügyész.

Közvágóhíd

községi épület, mely arra szolgál, hogy a község területén belül fogyasztásra szánt állatok egyedül csak ott legyenek levághatók. A K.-nak két fő rendeltetése van: a) közegészségi és b) pénzügyi. Közegészségi rendeltetésénél fogva arra szolgálnak, hogy csak teljesen egészséges, fogyasztásra alkalmas állatok vágassanak le és csak az ily állatok húsa árusíttathassék el. Ezen cél elérhetése végett a K.-akon folytonos orvosi felügyeletnek kell lenni és pedig e felügyeletnek ki kell terjednie a vágásra felhajtott marha előzetes megvizsgálására, a vágás körüli eljárásra, a vágókamarák, aklok és az összes helyiségek tisztántartására, a jégtartókra; a levágott és kizsigerelt marhának húsát szintén meg kell vizsgálni és csak akkor szabad kibocsátani, ha teljesen egészségesnek találtatott. Pénzügyi szempontból arra szolgálnak a K.-ak, hogy a húsfogyasztási adó általuk biztosíttassék. A K.-ak ahol csak lehet, a marhavásárral kapcsolatosan állítassanak fel, ugy van ez Budapesten is, melynek K.-ja Kamermayer Károly polgármester kezdeményezésére és vezetése alatt 1872. épült és a vele kapcsolatos marhavásártérrel együtt a székes fővárosnak egyik fő látni valója és bő jövedelmi forrása.

Közvélemény

az az itélet, melyet valamely nép (emberek közössége) bizonyos meghatározott közügyről (nyilvánosan szereplő személyről) megalkot. Sajátsága a K.-nek, hogy spontán módon képződik, itt is ott is ezer helyen szinte egyszerre nyilvánul, ennek következtében minden egyesre nézve hatalmasan megerősbödik, s az ellentállókat is magával ragadja vagy legalább erősen érinti. A mi körszakunkban főleg a sajtó ezer organuma és a gyülés szabadsága készíti elő, terjeszti, némelykor készíti is. L. Néplélek, Néplélektan.

Közvélemény

politikai, irodalmi és közgazdászati napilap; kiadta Wodianer F.; szerkesztette Lukács Béla 1877 jan. 1-től 1878 dec 9-ig; azután Borostyáni Nándor 1880 jun. 14-ig, mikor a lap megszünt. Megjelent ívrét egy-egy íven Budapesten.

Közveszélyü cselekmények

(közveszélyü bűntettek és vétségek), azok, melyek előre meg nem határozható számu embereknek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetik. A K. címü fejezet alatt a magyar büntetőtörvénykönyv a következő bűntetteket és vétségeket tárgyalja: 1. vasúton vagy hajónlevő személyeknek vagy áruknak veszélynek kitétele, a vaspályának, hajónak v. ezekhez tartozó tárgyaknak megrongálása, vaspályán v. annak közelében levő személyeknek vagy áruknak veszélynek kitétele a szabályszerü jelzés elmulasztása v. hamis jelzés által. A cselekmény szándékosan és gondatlanságból követhető el, s a büntetési tételek ehhez és az esetleg bekövetkezett eredményekhez képest különbözők. Minthogy a törvény csak a megrongálást említi, a vasúti szerencsétlenségek előidézésének ama nem éppen ritka módja, mely tárgyaknak, p. köveknek, fatörzsöknek a sínekre elhelyezésében áll, más címen igen, de ezen a címen büntetés alá nem vonható, ami a törvénynek hézagát képezi; 2. vaspályán v. közelében levő személyeknek v. áruknak veszélynek kitétele a vasúti alkalmazottak részéről bármely szolgálati kötelesség megszegése által; büntetés 2-5 évig terjedhető fogház; 3. távirdarongálás, s használhatóságának félbeszakítása szándékosan, gondatlanságból v. távirdai alkalmazottak részéről szolgálati kötelességeik megszegése által; 4. hajó megfeneklésének, elsülyedésének v. összezúzatásának másnak élete v. vagyona veszélyeztetésével járó okozása, szándékosan v. gondatlanságból; 5. marhavész terjedése ellen elrendelt hatósági zár v. egyéb felügyeleti szabályoknak megsértése. Külön fejezetben tárgyaltatnak, de szintén a K. fogalma alá esnek: a vizáradás okozása; a gyujtogatás s a közegészség elleni bűntettek és vétségek.

Közvetett adó

l. Adó.

Közvetett érték

l. Érték.

Közvetítő intézetek

a fokozatos (progressiv) v, ir büntetési rendszernél a büntetés végrehajtásának egyik (harmadik) stádiuma. Az említett rendszernél a büntetés végrehajtásának négy fokozata van: 1. éjjel és nappal való magánelzárás; 2. közös fogság nappal, magánelzárás éjjel; 3. K. (intermediate prisons); 4. feltételes szabadságra bocsátás. A magyar btkv is ezt a büntetési rendszert fogadta el. K.-be szállítandók azok, kik legalább 3 évi fegyházra, v. börtönre itéltetvén, büntetésük 2/3-ad részét kitöltötték és szorgalmuk s jóviseletük által a javulásra alapos reményt nyujtottak. Az életfogytig tartó fegyházra itéltek büntetésük 10-ik évének elteltével szállíthatók K.-be. A K.-be szállítottak munkakényszer alatt állanak, de egyebekben enyhébb bánásmódban részesülnek. A K. célja a teljes szabadságra való előkészítés. A szállítást a felügyelő bizottság meghallgatása után az igazságügyminiszter rendeli el, fegyelmi vétség esetében visszaküldésnek lehet helye.

Közvetítő kereskedelem

az a kereskedelem, melynek célja más országok áruinak egymás közt való kicserélése.


Kezdőlap

˙