Közvetlen

ami egyenesen, minden közvetítő befolyás nélkül történik.

Közvetlen idézés

a bűnvádi eljárásban a vádlottnak vádhatározat nélkül az itélő biró elé idézése. Bűnvádi eljárásunkban K.-nek csak kivételesen, s jelesül csak oly bűncselekmények esetében van helye, melyeknek szabadságvesztés büntetési tétele 5 évet meg nem halad, s ebben az esetben is csak akkor, ha a bűntett tényálladéka teljes bizonyítást nyert, s vádlott annak elkövetését beismerte; végre tettenkapás esetében. A K.-nek természetéből következik, hogy az ellen felebbezésnek helye nem lehet, mert különben a K. és a vád alá helyezés között a különbség csak névleges. A gyors igazságszolgáltatás érdekében az arra alkalmatos esetekben a K. előnyei kézzel foghatók. Hazai gyakorlatunk azonban az intézményt jellegéből kivetkőztette, mert a K. ellen is a vádlottnak felebbezési jogot engedett. L. még Vádhatározat.

Közvetlenség

l. Szóbeliség.

Közvilágítás

l. Utcai világítás.

Közvitéz

l. Közkatona.

Kra

(Krao), azon földszoros, amely Malakka félszigetét Hátsó-Indiához fűzi, az É. sz. 10 és 11° közt; átlag 70, legkeskenyebb helyén 42 km. széles. A Bengáliai-öböl felőli oldala lapos, mocsáros, de vannak jó kikötői, különösen a Pak-csan torkolata, amely 13 km. széles. A terv, hogy 106 km. hosszu csatornával átszeljék, még nem valósult meg. V. ö. Mahé, La route francaise du Tonkin (Páris 1883).

Krach

(a német krachen, a. m. ropogni, recsegni szóból), mint szálló ige terjedt el 1873., a németországi és ausztriai tőzsdei válság idejében; keserü humorral jelölték meg vele a szóban forgó válságot, mely az 1871-iki francia hadisarc által hirtelen előidézett óriási tultermelés következménye volt. L. Válság.

Krácsfalva

(Krecses, Gracesci), kisközség Máramaros vármegye szigeti j.-ban, (1891) 1068 oláhlakossal.

Kraemer

Adolf dr., német gazda és iró, szül. Berleburgban 1832 máj. 25. Szaktanulmányai befejezése után 1863. a poppelsdorfi gazdasági akadémián docens és a kisérleti telek vezetője lett, honnét a darmstadti politechnikumhoz ment át docensnek. 1866-ban a hessen-nagyhercegségi gazdasági egyesület vezértitkárává választották, 1871-től fogva pedig a zürichi politechnikum gazdasági osztályának vezetője és tanára. Főbb művei: Landw. Rechenbuch (Stuttgart 1867); Die Buchhaltung des Landwirthes (Bonn 2. kiad. 1881); Beiträge zur Wirthschaftlehre des Landbaues (Aarau 1881); Das schönste Rind (Zürich 1883); Die Bedeutung der Spiritus-Industrie (u. o. 1886). 1866-71-ig a Zeitschrift der Landw. Vereine des Grossherzogthums Hessen, 1874-től 1881-ig a Schweizerische landw. Zeitschrift és 1881-től fogva a Schweizerische Landw. Zentralblatt címü szakfolyóiratokat szerkesztette.

Kraffszky

József, katolikus áldozó pap, kisdednevelési iró, szül. Podbielen (Árva) 1857 márc. 14. Középiskoláit Besztercebányán, Jászberényben, Székesfejérvárt és Esztergomban, a teologiát a bécsi Pázmáneumban végezte. Pappá szentelték 1880 aug. 16. Káplán volt Duna-Szt.-Pálon, Hédervárt, Ürményben, ahol Hunyady Imre gróf családjánál nevelősködött is, és Komjáthon, ahol jelenleg is működik. Önálló művei: A kisdednevelés és Fröbel kisdednevelési rendszere (Budapest 1892); A kisdedóvás akadályai hazánkban (Esztergom 1893); Hol az igazság? Az ovodai társaságok ügyében felmerült vita megvilágítása (u. o. 1895).


Kezdőlap

˙