Kranidion

város Argolisz félszigetének DK-i végében, a Peloponnezuson, (1889) 6442 nagyobbára albán lak., parti hajózással és szivacshalászattal.

Kranioklaszt

(gör.) a. m. koponyazúzó, szülészeti műszer, amelyet Sir Simpson a koponyacsontok összetörésére gondolt ki s Barnes és Braun alakították át, ugy hogy ma a szűk medencénél meg nem születhető s azért megfúrt magzati koponya megragadására és kihúzására szolgál. E csontfogó egyik szára a megfúrt koponya ürébe jut, mig a másik kivülről fekszik a koponyacsontokra v. az arcra, l. Kefalotripszia.

Kraniologia

(gör.) a. m. koponyatan, l. Frenologia.

Kraniotabesz

l. Rachitisz.

Kraniotomia

l. Embriotomia.

Krao

sziámi nő, ki arról lett hiressé, hogy egész teste szőrrel volt benőve. E fiziologiai sajátosságot l. Hipertrichozisz.

Krapf

János Lajos, német utazó, szül. Derendingenben 1810 jan. 11., megh. Kornthalban 1881 nov. 26. 1837-42. mint térítő működött Abissziniában, azután Mombaszban, honnan Erhardttal és Rebmannal több utazást tett, melyek alkalmával először állapították meg, hogy Afrikában az egyenlítő körül nagy tavak és havas hegyek vannak. Útleirása: Reisen in Getafrika 1837-1853. (1858). Az afrikai nyelvekről is több művet irt.

Krapina

politikai község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 3961 horvát lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, királyi közjegyzősége, takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. K. a Kaprinica folyócska kies völgyében fekszik. Nevezetesebb épületei a XV. sz.-ban épült gót székesegyház s a ferencrendi kolostor. K. felett a hasonnevü vár romjai vannak. K. vára Horvátország történetében nagy szerepet játszott; már 1193. említtetik; 1225. II. András fia, Béla herceg nagy kisérlettel tartózkodott benne. Zsigmond király 1397. a Cilli-családnak ajándékozta, mig 1523. Keglevics Péter horvát hadvezér nyerte el, kinek utódjai ma is birják. A vár egyike Horvátország legnagyobb várainak, mely képes volt az 1600. évi horvát országgyülés tagjait magában elhelyezni. K. Község 1347. I. Lajos királytól többféle szabadalmat nyert, 1627. pedig II. Ferdinánd a vásártartás jogát adományozta neki. Itt született Gaj Lajos iró (l. o.).

Krapina-Teplic

(Krapinsko-Toplice), község Varasd vármegye pregradai j.-ban, (1891) 1124 mint politikai községnek 6877 lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. K. Horvát-Szlavonország legjelentékenyebb fürdői közé tartozik; az itt fakadó források tiszta hévvizek, melyeknek hőfoka 41-43oC. A nagy fürdőházban s a többi épületekben közel 200 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. A fürdők tükör- és kádfürdők. Leginkább köszvény, reuma, idült bőr- és idegbajok ellen használják jó sikerrel; gyógyító tényezők még izzasztókamrák, massage, villamos gyógyítómód és svéd torna. K. a legjobban berendezett fürdők közé tartozik, melyet évenkint mintegy 2000 beteg keres fel. Fekvése teljesen zárt völgyben, 152 méter tengerfeletti magasságban, igen kedvező. A fürdőhöz szép park csatlakozik. A vasúti állomástól 1 órányira fekszik. A fürdő Aquae Jasae név alatt már a rómaiak idejében ismeretes volt. V. ö. Bancalari, Der Kukort Krapina-Töplitz (Bécs 1868); Rak, Das Mineralbad K. (u. o. 1868).

Krapje

község Pozsega vármegye novskai járásában, (1891) 1217 horvát lakossal (mint politikai községnek 4063 lakosa van), postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙