Kreolin

kőszénkátrányból készült, állítólag nem mérges antiszeptikum. Előállítási módját a gyárosok titkolják. Sötétbarna kátrányszerü folyadék, szaga kátrányra emlékeztető. Vizzel tejszerü folyadékot képez.

Kreol nyelvek

a hollandi és angol nyelvek, meg az ázsiai, afrikai és amerikai benszülöttek nyelveinek összevegyüléséből keletkeztek.

Kreolok

(a spanyol criollo szóból), általában mindenki, aki idegen fajból az országban született. Ezért K.-nak hivják az amerikai gyarmatokban született nem keresztezett négereket is, megkülönböztetésül azoktól, akiket ugy szálitanak oda. Szorosabb értelemben K.-nak nevezik azon európaiakat, akik Amerika, Afrika és Kelet-India egykori spanyol, francia és portugál gyarmataiban születtek, ellentétben a bevándorolt európaiakkal, akiket Amerika spanyol gyarmataiban Chapetones, Mexikóban Gachupines, Braziliában Portuguezes legitimos v. Filhos do reino néven ismernek. Braziliában egyébként az ott született fehérek Brasileiros néven nevezik magukat. V. ö. Ölsner-Monmerqué, Der Kreole (Berlin 1848).

Kreon

1. Lykaithos fia, korintusi király, kit Medeia meggyilkolt. - 2. Menoikeus fia és Jokaste testvére, ki Tébében uralkodott. - 3. Tébe királya, Herakles ipa.

Kreozol

(Metiloxifensavas metiléter), C6H3(CH3)OH.OCH3. A kreozotban előforduló szénvegyület. Szintelen, olajszerü, kellemes zamatu, vizben alig oldódó, 220 C°-on forró folyadék. Borszeszes oldata ferriklorid-oldattól sötétzöld szinüvé válik.

Kreozot

a bükkfakátrányból előállított olajszerü folyadék, mely több benzolszármazék elegyének tekintendő. Legtöbb benne a guajakol és a kreozol. Csekélyebb mennyiségben más benzolszármazékokat is tartalmaz. Előállítása a bükkfakátrányból ugy történik, hogy azt lúggal rázogatják, amidőn belőle a guajakol és kreozol kioldódik. A lúgos oldatot sósavval megsavanyítva a K. válik ki, melyet a megszárítás után átdesztillációval megtisztítanak. Szintelen v. sárgás, idővel megbarnuló, sajátos füstszagu folyadék. Íze égető, maró. Némely sajátságaira nézve a karbolsavra emlékeztet, melytől azonban szigoruan megkülönböztetendő. A folyós karbolsav még 0° fölött megfagy, a K. 20°-on, előbbi 20 sr. vizben tisztára feloldódik, K. még 200 sr.-ben sem. A karbolsav vizes oldata ferrikloridtól ibolyaszinüvé válik, a K.-é zöld. A fs. és fp.-ban is különböznek. Fontos gyógyszer (ftizis). Újabban főelegyrészét a guajakolt használják. A K. a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos.

Kreozotozás

l. Fatelítés.

Krepatura

a Brassói-hegységhez tartozó Királykő csoportjában nyiló vadregényes hasadék, mely a Nagy-Királykőt a Kis-Királykőtől elválasztja. A K. legkönnyebben Zernyest felől érhető el.

Krepinfélék

(növ., asclepiadeae, asclepiasfélék), a kétsziküek forrtszirmuinak és sodortbimbósainak családja. Fejelő füvek, cserjék, fölfutó növények, többnyire keresztezve átellenes v. örves, épélü, pálhátlan levelekkel. A kehely és párta csillagszerü, ötöstagu, a rokon apocyneáktól himjöknek gyakran koszoruforma s mellékpártát ábrázoló képletté összenőtt függeléke különbözteti meg. Himsejtjök nem lesz külön sejt, hanem összetapadva marad, mint a kosborféléké (l. o.). Két-két ilyen himgörögy fent sajátságos tülöknemü képleten (akasztón) csüng, ezzel tapad a virágba jövő bogár fejére, s innen ez egy másik virágnak a csak felülről hozzáférhető bibehasadékaiba juttatja. Bibéje a két külön bibeszál tetején közös, aránylag nagy, gyakran ötszögletü. A termékenyülés, mint az orchideáké, csakis bogár segítségével eshetik meg. Amint egy v. mindkét magrejtő petéi termékenyültek, egy vagy két tüszőtermés képződik, nagyszámu üstökös, összenyomott magvakkal. Mintegy 1300 fajta kivált a térítők közt meg a szomszéd vidéken, több faja Afrika déli részén terem. Valamennyiben keserü csipős, nem ritkán maró mérges anyag van, némelyek hársa szövőfonó rost. A méreggyilok, mint a neve (Vincetoxicum a. m. méreggyőztes) mutatja, a mérgezés ellenszere volt. Az Acerates L., Asclepias L. és Periploca L. a geologia harmad- és negyedkorából ismeretes. Több génusza kerti virág (Hoya, Stapelia, Periploca, Ascepias). Az egyiptomi Solenostemma Arghel levelével a szennalevelet hamisítják, l. Kondurango, Folyondár. V. ö. Decaisne, Asclepiadeae (De Cand. Prodromus, VIII. kötet).

Krepinfű

v. selyemfű (növ., Asclepias L.), a róla nevezett családnak tejelő, többnyári füve, mintegy 60 faja többnyire amerikai. Levele átellenes v. örves, ritkán váltakozó, virágzata ernyős, a szárat és ágat tetőzi v. a levél tövéből ered, sokvirágu. Virága apró v. középnagyságu, tüszőgyümölcse vastag, kihegyesedő. Az A. syriaca L. (A. Cornuti Dcne), a hazánkban is elvadult selyemkóró; Linné sziriainak gondolta, de azután kiderült, hogy E.-amerikai, 1-11/2 m. magas, kurta szürkeszerü; levele átellenes, hosszas tojásdad, meglehetős nagy, virága lila rózsaszin, tüszője 10-13 cm. hosszu, tele van magvakkal, melyeknek hosszu fehér selyemfényü szőre van. Magvában 25% kövér olaj van, magva szőre 2-2,8 cm. hosszu, nagyon könnyü, sima, nem göndör, de merev. E növény termesztését a selyméért ismételten ajánlgatták. Bár a szövete szép selyemfényü, de nem tartós, törékeny, ha pedig pamuttal vegyítik, mosáskor a selyemszőr kihull belőle, tehát csak vattának, párnázónak és mesterséges virág készítésére használatos. Merev hársszövetével is tettek próbát, de eredménytelenül, legfeljebb tapétának használatos. Legtöbb figyelmet érdemel mint méheleség. Sok csípős fehér teje, benne pedig az aszklepion van. Amerikában a gyökere kérgét orvosságnak használják, gyenge hajtását pedig spárgának készítik el. V. ö. Meitzen, Über den Wert der A. Cornuti (Göttinga 1862); Schuch J., A kéthegyü levelek (Tanár-Közlöny 1878-79). Mint fonószövő növény magva szőreért nevezetesebb az A. curassavica L. és A. volubilis L. Ny.-Indiában és D.-Amerikában. Az A. asthmatica L. (Cynanchum vomitorium Lam.) K.-Indiában és Cejlonon terem; gyökere a fehér ipekakuanha néven heves hánytató. Hársrostja, valamint az A. spinosáé Arrab. is szövésre használatos. Az A. tincturia Roxb. és A. tingens Roxb. É.-indiai, zöldre festenek vel. Több faja szép kerti virág. Ilyen az A. Mexicana Cav., mexikói félcserje, levele örves, lándsás, virága fehérpiros.


Kezdőlap

˙