Kufe

német sörmérték, Poroszországban 4,58, Szászországban 7,86 hl. ürtartalommal.

Kuferces

a magyar népies táncnak egyik régibb fajtája, melyet a Tisza-Duna közén és Bácskában országos vásárok alkalmával még e század első felében is táncoltak. Zenéje olyan volt mint a lassu magyaré, melyet azonban «ugrós nótával» toldtak meg, de koreográfiai része és táncfigurái inkább szláv, sokác jellegüek voltak. Ló- és marhakupecek és azok legényei táncolták rendesen nagy sokadalmak végeztével, ha jó vásárt csaptak, azért e táncot néha kupeces-nek is nevezték. Rendesen énekszó mellett járták e népies férfi szolótáncot, a lassuban egy-egy legény mutathatta táncbeli nagy ügyességét, azért is e részt számtalanszor ismételték és egyik legény váltotta fel a másikat, a rákövetkező frissben mindnyájan ugráltak.

Kuff

(franc. couffe), l. Hajó.

Kufra

(Kufara, El-Kofra), oázis-csoport a Libiai-sivatagban, Fezzantól K-re 17 824 km. területtel. A legnagyobb köztük Kebabo (8793,5 km2), azután Taizerbo, Zigen, Bu-Zeima és Erbena. A lakosok a szenuszi nevü fanatikus mohammedánus felekezethez tartoznak; a legnagyobb helységük Dsof a Kebabo oázison. V. ö. Rohlfs, K. (Lipcse 1881).

Kufstein

(Kopfstein), az ugyanily nevü tiroli kerületi kapitányság székhelye, egykori vár az Inn mellett, a bajor határon és vasút mellett, (1890) 3767 lak., hidraulikus mész- és portland-cementkészítéssel. A város tőszomszédságában az Inn jobbpartján, meredek sziklán van a részben sziklába vésett Geroldseck (606 méter) nevü vár, amely állami fogházul szolgált s különösen szomori hirnévre tett szert azzal, hogy a világosi fegyverletétel után számos magyar szabadságharcos volt benne, mint várfogoly elzárva. A várba csak egy meredek út vezet föl. Most kaszárnyául szolgál. A temetőben van List Frigyes síremléke. 1367. a bajorok foglalták el. 1504. I. Miksa császár kerítette hatalmába és védelmezőjét, Pienzenant lefejeztette. 1703-tól 1705-ig és 1805-1814. ismét bajor kézben volt. Itt volt bebörtönözve Kazinczy Ferenc és Wesselényi Miklós, 1893. ülte meg a város 500 éves fennállását mint város és árvaházat is alapítottak ez alkalommal. V. ö. Prem, Schicksale der Festung u. Stadt K., (1893); Mayr M., Die Freiheitsbriefe von K. (1893); Maretich, Die Feste K. (1895).

Kuftgari

az a japáni fémmunka, mely nagyobb felületek aranyozásában és ezüstözésében áll. A fém díszítendő helyét a rajz szerint lekaparják s a keletkező mélyedésbe papirvastagságu ezüst van aranylapot ragasztanak vagy dörzsölnek.

Kugler

1. Ferenc, szobrász, szül. 1836., meghalt 1875. Leginkább arcképet mintázásával tünt ki, melyek közül különösebben Liszt Ferenc mellszobra fehér márványban és Dank Agáp szentferencrendi házfőnök domborművü hasonmása válnak ki. K. készítette a Pulszky-család fehér márványba faragott domborművü síremlékét is. A renaissance-kori szobrászat alkotásainak hatása alatt áll, másik domborműve: Szt. István hitterjesztő útja, melyet Ormós Zsigmond temesvármegyei főispán megrendelésére készített.

2. K. Ferenc, német műtörténész, történetiró és költő, szül. Stettinben 1808 jan. 19., megh. 1858 márc. 18. Berlinben és Heidelbergában filologiát tanult, mellékesen műtörténeti tanulmányokkal foglalkozott, amelynek később életét szentelte. 1833. a berlini egyetemen a műtörténet magántanára lett, majd mint előadó tanácsos működött a porosz közoktatásógyi minisztériumban. Főművei, amelyek a műtörténelmi irodalomban úttörők voltak: Handbuch der Geschichte der Malerei, v. Konstantin d. Grossen bis auf die neuere Zeit (Berlint 1837); Geschichte Friedrichs des Grossen (Stettin 1840); Handbuch der Kunstgeschichte (Stuttgart 1841-42, amelyben először kisérlette meg az egész műtörténelmet egybefoglalni a világtörténelmi korszakokkal); Geschichte der Baukunst (Berlin 1855-60), amelyet nem fejezett be. Költői művei: Skizzenbuch (Berlin 1830); Gedichte (Stuttgart 1840). Irt drámákat és elbeszéléseket is.

Kuglizás

l. Tekézés.

Kuguár

(állat), l. Puma.

Kuh

Koh (persa), a. m. hegy, p. Hindukuh.


Kezdőlap

˙