Kunduz

vidék Közép-Ázsiában, a Pamirtól Dny-ra Khulm és Badaksan közt; É-on az Amudarjáig nyulik. Lakóinak számát, akik nagyobbára tadsikok, 400 000-re becsülik. Főhelye K., mintegy 60 km.-nyire az Amutól, körülbelül 600 sárkunyhóból áll.

Kunene

1200 km. hosszu folyó Angola portugál afrikai gyarmatban; a Kuanza és Kubango forrásai közelében, 1600 m. magasban Biha felföldjén ered, számos mellékfolyót vesz föl; a Sella-hegységben eredő Kakulovar fölvétele után Humbénél medre nagy mocsárrá szélesedik ki. Innen Ny-ra fordul, a damarék földje felől határul szolgál és az Atlanti-oceánba torkollik. Nem hajózható. Torkolatát 1824. Chapman angol kapitány fedezte föl; a szárazföldi folyásával először Magyar László ismerkedett meg.

Kunersdorf

porosz helyiség az Odera melletti Frankfurttól 6 km.-nyire K-re; van (1890) 125 lakosa, evang. plébánia-temploma; nevezetes az itt 1759 aug. 12. vívott csata miatt. Miután jul. 23. Wedel tábornokot az oroszok Kay mellett megverték, a király Henrik herceget megbizta, hogy 48 000 emberével tartsa sakkban a nagy osztrák sereget, ő maga pedig átkelt az Oderán és megtámadta a 60 000 főnyi szövetséges hadakat. Noha kezdetben a poroszok visszanyomták az orosz sereg balszárnyát, mégis midőn Laudon tábornok egy lovas rohammal huszársága zömét rávetette a már fáradt porosz gyalogságra, a poroszok vad futásban kerestek menedéket és a győzelem a szövetségeseké lett. A poroszok 18 500 embert és csaknem minden ágyujokat elvesztették; a szövetségesek hadából elesett 15 000 ember. V. ö. Hahn, K. am 12. Aug. 1759 (Berlin 1876); Die Schlacht von K. (1 melléklet a Militär-Wochenblatt-hoz 1860).

Kunfalva

(Konszka), kisközség Trencsén vármegye zsolnai j.-ban, (1891) 658 tót lak. Hozzátartozik Rajec-Teplic fürdő (l. o.).

Kunfélegyháza

l. Félegyháza.

Kung

khinai herceg és államférfiu, a mostani császár nagybátyja, született 1831-ben. 1860., a bátyja halálát követő zavargásokban sok ellenfele támadt; azzal vádolták, hogy a trónra vágyódik és merényletet is intéztek ellene. Mégis ő lett a birodalmi kormányzó és erélyes kézzel verte le a Taiping-felkelést. A mostani császár trónraléptekor azonban az özvegy császárné, Li-Hung-Csang a mások háttérbe szorították; K. kegyvesztessé lett a gyermek császárnál és ekkor vonult vissza egy távoli tartományba. De midőn az 1894. nyarán kitört khinai-japáni háboru Khinára nézve egyre veszedelmesebb alakot öltött, a császár visszahivta, a kormány élére állította, nov. diktátorrá, dec. havában a nagy tanács fejévé tette. K. eréllyel lépett fel a tunya és gyáva tábornokok ellen és néhányat le is nyakaztatott; de belátván, hogy a teljesen demoralizált hadsereg nem képes a japánoknak ellentállani, a béke minél előbbi megkötését ajánlott a császárnak, ami 1895 ápr. meg is történt. Azóta ugy látszik K. befolyása Li-Hung-Csanggal szemben megint csökkenőben van.

Kungur

az ugyanily nevü járás székh. Perm orosz kormányzóságban a Szilva és a nagy szibériai út mellett, 12 106 lak., gép- és bőrgyártással.

Kunhalmok

igy nevezi a magyarság több vidéken az olyan, rendszerint nagyobb számban előforduló, kisebbszerü halmokat, melyeket szemmel láthatólag emberi kéz alkotott s mint a bennük található hamu, égett csontok, edények stb. tanusítják, régi sírhalmok. XIII. sz.-beli irók, mint Rubruquis, Alberichus Monachus trois-fontainesi cisztercita és Joinville egyformán amellett tanuskodnak, hogy a kunok nagy halmot emeltek a halott fölé s az ilyen sírhalmot kurgánnak nevezték, mely korhány, korgán stb. alakban nálunk is gyakran előfordul halomnévként, különösen az alföldön, amerre a kunok megfordultak, mint Bihar, Békés, Csongrád, Jászkun-Szolnok stb. vármegyékben. Az utóbbi halmok általában véve magánosan szoktak előfordulni s tulajdonkép ezek az igazi K. A dunántuliak (Érd-Batta, Pátka, Alsó-Szt.-Ivány, Bakony stb.), melyek sűrün egymás mellett százával találhatók, a nevük dacára sem származnak a kunoktól. A régészeti kutatások kiderítették, hogy e halmok azon kelta s keltával vegyült, talán illir népségtől valól, mely a Kr. e. századokban szállta meg Pannoniát s a római uralom alatt is sok időn át fenntartotta magát. Mig a valódi K.-ban, a kurgánokban lovastul s néha leghivebb szolgájával együtt temették el a vitézt, a kelta eredetü sírhalmokat az jellemzi, hogy belsejük ki volt deszkázva, s oda kisebb-nagyobb urnákat s egyéb edényt helyeztek, az urnába az elhunyt hamvait tették, az edényekbe pedig ételt a halott számára.

Kunhegyes

nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vmegye tiszai felső j.-ban, (1891) 1902 házzal és 8465 magyar lakossal (közte 701 r. kat., 7508 helv. és 226 izr.), ipartestülettel. K.-nek igen szép kéttornyu temploma van. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Termékeny határa 14 473 ha.

Kunia

sziget, l. Pins, Ile des.


Kezdőlap

˙