Kuopio

1. län, azaz tartomány Finnországban Uleaborg, Wasa, St. Michel és Olonez, közt, 42,731 km2 területtel (ebből 6984 km2 tó). Északi részében nagy kiterjedésű erdők vannak, de egyébként nem termékeny; a halászat, vadászat és erdőgazdálkodás a fő foglalkozások. 6 járásra oszlik; ezek: K., Idensalmi, Ilamants, Libelits, Pielis és Rautalampi. - 2. K., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, püspöki székhely a Kallavesi Ny-i partján, vasút mellett, (1892) 9154 lakossal, fa- és vajkereskedéssel; városi parkkal; székesegyházzal.

Kúp

(conus). Ha egy egyenes ugy mozog, hogy mozgása közben folyvást egy adott ponton megy keresztül, kúpfelületet ir le. Az adott pont e felület középpontjának vagy csúcspontjának neveztetik. A csúcspont és kúpfelületnek tetszőleges P pontja által meghatározott egyenes a kúp-alkotónak neveztetik, mert egész hosszában a kúpfelületen van. A kúpfelületen fekvő oly görbe, mely a kúpalkotók mindegyikét metszi - tehát egyebek között a felületnek bármely síkmetszése is - a kúpfelület vezérgörbéjének neveztetik. Egy vezérgörbe és a csúcspont teljesen meghatározza a kúpfelületet. Ha vezérgörbének egy kört választunk, akkor másodrendü kúpfelületet nyerünk. Minden másodrendü kúpfelülethez általában két valós parallel síksor tartozik, melynek minden síkja a felületből kört metsz ki. E körök középpontjai egy oly egyenesen vannak, mely keresztül megy a kúpfelület csúcspontján, és a kúp tengelyének neveztetik. A kört metsző síkok általában nem merőlegesek a tengelyre; az esetben a másodrendü kúpfelületet ferde körkúpnak is nevezzük. Ha a kört metsző parallel síksorok egyike merőleges a tengelyre, akkor a másik is merőleges arra, tehát a két síksor összeesik. Ez esetben a felületet egyenes körkúpnak is nevezzük. Szűkebb értelemben kúpnak azt a geometriai testet nevezzük, melyet egy másodrendü kúpfelületnek a csúcspontja és egy körmetszése közé eső része (kúppalást vagy kúpköpeny) és a síkmetszésnek körlapja (kúp alapja) határol. A csúcspontnak az alapsíktól való merőleges távolsága a kúp magasságának neveztetik. Ha a kúpot egy oly síkkal, mely az alapsíkhoz parallel, ketté szeljük, akkor a csúcs felé eső rész egy kisebb kúp, az alapsík felé eső rész pedig u. n. csonka kúp lesz. A csonka kúpot tehát két parallel körlap és egy kúpfelületnek e körlapok közé eső része (palást) határolja. A kúpot és csonka kúpot egyenesnek, illetőleg ferdének mondjuk aszerint, hogy palástjuk egy egyenes vagy ferde körkúpfelületnek képezi e részét. Egyenes kúp esetében az alkotóknak a csúcs és az alapsík közé eső részei egyenlők, egyenes csonka kúp esetében pedig az alkotóknak a két síklap közé eső részei egyenlők. Alkotók hosszusága alatt mindig a palást alkotóinak imént mondott részeinek hosszusága értendő. A kúp köbtartalma v = m/3r2p}, hol m a kúp magassága, r az alapkör sugara, p = 3,14159... A csonka kúp köbtartalma v = m/3(R2+Rr+r2)p, hol m a magasság, vagyis a párhuzamos körlapoknak egymástól való merőleges távolsága, R és r pedig e köröknek sugara. Az egyenes kúp és csonka kúp palástjának felszine lrp}, illetőleg l(R+r)p, hol l az alkotók hosszusága.

Kupa

általában folyadék tartására való edény, különféle anyagból, különösen 1. vizhordó edény, fából vagy pedig bádogból; 2. öntöző kanna; 3. folyadék mérésére használt ürmérték, némely vidéken két, máshol egy itce; 4. drágább anyagból készített ivóedény: arany K., ezüst K., födeles K. - K. az állattenyésztésben, a ló még nem v. alig koptatott metszőfogai koronavégén levő barnaszinü, haránt tojásdad-alaku mélyedés, mely a mellső metszőfogakon többnyire 6. a hátsókon 3 évig marad meg. A K. a ló korának meghatározására használtatik, mert rendesen a következő rendben tünik el a fogakról (l. I.):

a hátsó I1-ről 6 éves korban

a hátsó I2-ről 7 éves korban

a hátsó I3-ról 8 éves korban

a mellső I1-ről 9 éves korban

a mellső I2-ről 10 éves korban

a mellső I3-ról 11 éves korban

A K. eltünése után a rágólap közepén egy kis zománcfolt, a kupanyom látható, mely a ló 15 éves kora körül kopik le.

Kupa

vezér, l. Kopány.

Kupacs

(növ.) a. m. a tölgy makkcsészéje.

Kupak

általában véve födele vagy teteje valaminek, különösen a pipa fedele bádoglemezből, ezüstből stb. - K (operculum), botanikai értelemben rendesen a keresztben felrepedő gyümölcsök kisebb felső fele, mely éréskor pipakupak módjára válik és esik le, hogy a mag, illetőleg spóra kiszóródhasson. - Átvitten K.-tanács jelenti gúnyos értelemben az értelmetlen, szűrös atyafiakból álló falusi tanácsot, továbbá pletykázó társaságot.

Kupakgomba

(növ., Leotia Hill.), domboru, lábas, s a kalapos gombákhoz hasonló génusz a tányérgombák csoportjában; kalapja széles visszagörbül. A földön seregesen termő, ragadós nyálkás szervezetü, nagyobb fajta, nem ehető gombák. A L. lubrica Pers. árnyékos erdőben.

Kupakosak

(növ.), általában kupakkal nyiló termékes növények. Ilyenek p. a Stegocarpi, a lombos mohák osztályában. Kupakos tok (pyxidium, csalmás tok, dehiscentia circumscissa), általában az olyan többmagu, száraz gyümölcs, amely megéréskor keresztben reped fel, azaz a teteje kupak v. fedőcske képében esik le róla, p. útifű, paréj. L. Beléndfű.

Kupalo

(orosz) a. m. fürdő; népünnep déli és nyugati Oroszországban, melyet szt. István éjszakáján (jun. 24.) tartanak; a legények és leányok koszorukkal díszítik föl magukat és vidám dalokat énekelve, körültáncolják a rőzséből rakott tüzet; reggel pedig a folyóban fürdenek. Ez a népszokás megvan hazánkban is, sőt Olaszországban is.

Kupás téglakötés

a porosz süvegboltozatok elkészítésénél használatos szerkezet, mely futósorokból áll, melyeknek érintkező síkjai sugarasan állanak. A futósorok a boltozat tengelyével párhuzamosan esküsznek és kötőleg váltakoznak egymással


Kezdőlap

˙