Kutas

kisközség Somogy vmegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1289 magyar lakossal; van vasúti állomása, postahivatal és postatakarékpénztára.

Kutasy

János, esztergomi érsek, szül. a XVI. század első felében, megh. 1601 szept. 16. Nagyszombatban. Iskoláit Bécsben végezte, majd Nagyszombatban tanár, 1577-ben esztergomi kanonok, később nagyprépost, 1587-ben pécsi, 1592. győri megyés püspök lett. 1597 jan. 22-én esztergomi érsekké és kir. helytartóvá neveztetett ki. Többször követségben járt el a török ellen segélyt sürgetendő. Azonkivül az ország belső kormányzásában is nagy rész volt. Halála előtt visszaállította az esztergomi szemináriumot. Műve: Kutassi Joan. Episcopi Jaurin. ac Joannis Joo Personalis, Oratorum Regni Hungariae ad SS. et OO. Imperii (Regensburg 1594). V. ö. Zelliger A., Egyh. irók csarnoka.

Kutatás

a bányajogban ásványoknak műszerű felkeresése természeti fekvényeiben, l. Turzás.

Kutató

(kutasz), vékony, hengeralakú, 10-20 cm. hosszu sebészeti eszköz, mely fémből (ezüst, acél, újezüst, sárgaréz), ritkábban halcsontból készült, végein tompa vagy kis gombba végződik, néha füllel ellátva vagy vésőszerüen lelapítva. Ezzel szokás a sebek, fekélyek, sipolyok stb. irányát, mélységét, ürfogatát vizsgálni. ugyancsak ezen eszköz szolgál arra is, hogy a sebekbe, sipolyokba stb. kötöző anyagokat bevezessenek. Különös alaku K. szolgál arra, hogy mélyebb metszéseknél vagy óvatosságot kivánó metszéseknél a kés vezetőjéül szolgáljon. Ennek hosszában 0,5-1 mm. mélységű barázda van s vezető K.-nak neveztetik. Ezen K.-on kivül minden testüreg megvizsgálására megfelelő alaku, vastagságu és hosszuságu K.-kat használnak. Igy vannak: méh-K.-k, bárzsing-, húgycső-, gége-, könnycsatorna-, végbélkutatók stb.

Kutei

(Koti, Kuti), Borneo szigetének vidéke, a D-i és K-i residentie ÉK-i része, Bandsermasszin és a Mangkasszari-szoros közt. Az egész vidék síkság, a K. vagyis Mahakkam folyó lapálya. Főtermékei a rizs és cukornád. Lakóinak számát 136 000-re becsülik. Főhelye Szamarinda; a K. folyó jobbpartján.

Kuteramézga

kutira (növ.), l. Cochlospermum.

Kutesk

(Kötesk), a moldvai besenyők pogány vezére 1085., közhit szerint olykép akarta segíteni a Szt. Lászlótól szabadon bocsátott Salamont, ha Erdélyt átengedi, leányát pedig feleségül veszi. Erre betört Magyarországba, elpusztította a Szamos és Felső-Tisza mellékét; a Nyirség É-i részén azonban (talán Kis-Várda táján) Szent László tönkretette seregét. Salamon és K. «mint a karvaly körmétől megtépett rucák, futva menekültek». László a csata helyén templomot építetett. K. azontul nem háborgatta az országot.

Kútfalva

(Kutu), kisközség Alsó-Fehér vármegye kisenyedi j.-ban, (1891) 1642 oláh lak.

Kútfő

vagy kútforrás, általában véve jelenti ama helyet, hol a forrást képező vizmennyiség a föld felületét eléri; átvitten továbbá a segédeszközöket (könyveket, emlékeket gyüjteményeket), melyek valamely tudományos mű létrehozásában közreműködnek.

Kútgém

a kútágas gémtengelyén billenő, alsó végén inkább megterhelt gerenda, melynek felső vékonyabb végéhez a viz merítésére szolgáló tartó pózna, az u. n. kútostor van függesztve.


Kezdőlap

˙