Küszöbgerenda

v. küszöbfa, favázas (l. o.) szerkezetekben az a vizszintes gerenda, mely az alapfalon v. közvetlenül a földön nyugszik, alul a szárfákatés dúcokat foglalja össze és a fal nyomását egyenletesen osztja el az alapon. A K. magassága 0,13-0,20., szélessége 0,15-0,24 m.; jó, hogy ha tölgyfából készül.

Küsztendil

(Kösztendil, Kiösztendil), az ugyanily nevü bolgár kerületnek (4680 km2, 162 939 lakossal) és egy metropolitának székhelye, a K.-i medencében, közel a Sztruma jobbpartjához, kies szép vidéken, (1889) 10 689 lak., gyümölcs-, különösen szilvatermeléssel, ólommal fedett mecsetekkel, karavánszerájjal, vámházzal; 68-75°-os kéntartalmu meleg forrásokkal, amiért a környék lakói a várost egyszerüen csak bánja-nak (fürdő) is nevezik. Az ókorban Pautalia-nak hivták; benne már ekkor pénzverő volt; a középkorban Velbuzsd néven ismerték. 1330 jun. 28. Mihály bolgár cár itt megütközött III. Uroz szerb királlyal és a csatában maga is elesett. E városban és környékén indult meg 1895 jul. a bolgár kormány titkos támogatásával a Macedonia felszabadítására irányuló szabadságharc.

Küsztendse

(Constanta), az ugyanily nevü járásnak, egy osztrák-magyar alkonzulnak székhelye Romániában a Fekete-tenger partján, a Dobrudsa egy meredek földnyelvén, vasút mellett, (1890) 7994 lakossal, tengeri fürdővel és kikötővel, amelyet 1861. kezdtek építeni, amelynek 1891. kivitele 91/2, bevitele 51/2 millió frank értékü volt. A Messageries maritimes és az osztrák-magyar Lloyd K.-ből Konstantinápolyba rendes hajójáratokat tart fenn. A Traján-sáncoknak és genovai erődítményeknek maradványai máig is láthatók. K. az ókori omi helyén áll, ahová Ovidiust száműzték.

Küteg

l. Enantéma.

Kützing

Frigyes Traugott, német botanikus, szül. Ritteburgban (Türingia) 1807 dec. 8. Eleinte patikás volt, azután Halleban a természettudományokra szánta magát. Beutazta a tengerpartot, Dalmáciát, az Alpeseket és Olaszországot, 1848. a nordhauseni reáliskolában a terméktudományok tanítója, 1843. professzora lett, 1883. nyugalomba vonult. K. a moszatflórának új korszakát nyitotta meg. Species algarum (Lipcse 1849) címü munkájával valamennyi addig felderített moszatfajt ismertette. Más algologiai munkája: Synopsis Diatomearum (Halle 1833); Tabulae phycologiae (Nordh. 1845-70, 20 köt. 2000 szines tábl.); Phycologia generalis, v. Anatomie, Physiologie und Systemkunde der Tange» (Lipcse 1843., 80 szines tábl.); Die kieselschaligen Bacillarien oder Diatomeen (Nordh. 1844, 30 tábl., 2 kiadás 1865); Phycologia Germanica = u. o. 1845). K. Alga aquae dulcis (Halle 1833-36, 1-16 füz.) címen az édesvizi moszatoknak szárított példáit adta ki. Nevezetes munkája továbbá: Die Naturwissenschaften in den Schulen als Beförderer des christlichen Humanismus (Nordhausen 1850); Grundzüge der philosophischen Botanik (Lipcse 1851-62, 2 köt.). Utóbbi munkájában az őstermelődést védelmezi s a fajok állandóságának hirdetése ellen küzd.

Küzdelem a létért

(az angol eredetinek: struggle for life szóról-szóra fordítása). Az élőnek az élet föltételeiért a vele versenyzők ellen folytatott küzdelme. L. Életküzdelem.

Küzdő snepf

(Machetes pugnax Cuv.), l. Bajnok libuc.

K. V.

mint pénzverdei jegy annyi mint Kolozsvár. Előfordul Báthory Gábor 1613-iki aranyán, Apaffy Mihály 1667. és 1671-iki tallérjain. I. Lipót erdélyi aranyain és 3 krajcárosain 1695-1699. és II. Rákóczi Ferenc 1705-iki veretü aranyán.

Kva

folyó, l. Kasszai.

Kvacsala

János, történetiró, szül. Petrovácon (Bács-Bodrod) 1862 febr. 9. Középiskolai tanulmányait a szarvasi ev. gimnáziumban, teologiai és bölcsészeti tanulmányait a pozsonyi teologiai akadémián, illetőleg a pozsonyi kir. jogakadémián, továbbá a lipcsei egyetemen végezte. Középiskolai tanári oklevelet szerezvén, 1886-93. a pozsonyi ev. liceumnál működött. A szünidőkben bejárta Németországot, Angliát, Hollandiát, mindenütt Comeniusra vonatkozó adatokat kutatva. E mellett szorgalmasan gyüjtögette a külföldi levéltárakban a magyar vonatkozásu kéziratokat, melyeket a Századokban, Történelmi Tárban közlött. Comenius születésének 300-ik évfordulója alkalmával egy vaskos kötetben értékesítette Comeniusra vonatkozó tanulmányait német nyelven. 1893. a jurjevi (hajdan dorpati) orosz csász. egyetemhez hivták meg az egyháztörténelem ny. r. tanárának. Tudományos kutatás céljából tett utazásainak eredményéről beszámol egy felolvasásban: Kurzer Bericht über meine Forschungsreisen (Acta et commentationes Imp. universitatis Juriviensis, 1895).


Kezdőlap

˙