Lúdzsír

l. Zsír.

Lueder

Károly, német jogtudós, szül. Celleben (Hannovera) 1834 szept. 2. Göttingában, Berlinben és Párisban tanult, Halléban habilitáltatta magát és 1867. a lipcsei egyetemen kapott tanszéket, mint jogtanár; 1874 óta a bűnfenyítő jog és eljárás tanára az erlangeni egyetemen. Főbb művei: Das Souveränitätsrecht der Begnadigung (Lipcse 1860); Die Vermögensbeschädigung (u. o. 1867); Die Genfer Convention (Erlangen 1876); Recht und Grenze der Humanität im Kriege (u. o. 1880); Krieg und Kriegsrecht (Hamburg 1889).

Lueg

(Pass L.), a Tennen- és Hagengebirge közt elnyuló, 9 km. hosszu szűk hegyszoros Salzburgban, amelyen át a Salzach folyó folyik. A sziklafalakban üstszerü mélyedések láthatók, amelyeket a viz mosott ki; ezek az «Öfen d. Salzach» nevet viselik. A szoros D-i részén a vasút visz keresztül; legkeskenyebb részében 928 m. hosszu alagút visz át. A szorost 1809. a Haspinger vezérelte tiroliak a francia-bajor hadak ellen sikeresen védték.

Lueger

Károly, bécsi ügyvéd és politikus, szül. Bécsben 1844 okt. 24. Jogot végzett és 1874. ügyvédi irodát nyitott. 1875. az akkoriban befolyásos Mandl ügyvéd pártfogása mellett a Landstrasse kerületben a községi tanácsba választották. 1876. pedig három évre került a városi tanácsba; de nemsokára Felder polgármester viszályba keveredvén a demokrata párttal, a községtanácsot feloszlatták és az új választásban L. és demokrata párthivei elbuktak. 1878. azonban a Landstrassen újra megválasztották, még pedig liberális programm alapján és ezóta állandóan a községtanács tagja. Eleintén az u. n. «Egyesült Baloldal»-nak volt tagja, majd feje, és ebben az állásban a községi közigazgatásba belopódzott visszaélések kinyomozásában lelte kedvét, minek az lett a következménye, hogy Felder állásáról lemondott. Utóda, Newald polgármester, nemsokára szintén beleunt tövises állásába (1882) és erre az «Egyesült Baloldal» is felbomlott. L. most a demokrata párthoz csatlakozott és az alpolgármesteri állásért folyamodott, de Prixszel szemben kisebbségben maradt. 1885. azonban L. kibuktatta Margarethen városrészben Steudelt és ugyanez a kerület 1890. a birodalmi tanácsba is beválasztotta a népszerü demagogot. Ekkor mint az «Egyesült Keresztények» antisemita programmjának hódolt, melynek jeligéi a sokféle okból elégületlen és anyagi válsággal küszködő kisiparosok soraiban, részben a Taaffe-kabinet hibájából, mind jobban és jobban tért foglaltak. 1893. a városi tanácsba is beválasztották, melynek többsége azután 1895 május 14-én Bécs első alpolgármesterévé választotta. Midőn pedig a szabadelvü Grübl polgármester e választás miatt állásáról lemondott, a kormány a községi tanácsot (több meddő eredménytelen választás után) május 30-án feloszlatta és Friebeis tisztviselőt bizta meg az adminisztráció ideiglenes vezetésével. Az 1895 szeptember 15-iki községi választásokban az antisemiták győztek, akik azután október 29-én L.-t emelték a polgármester székébe (93 szavazattal 44 ellenében). A Badeni-kormány indítványára azonban a császár L. megválasztatását nem erősítette meg, ami arra szolgáltatott okot, hogy az antisemiták nov. 8. a birodalmi tanácsban kiméletlen támadást intéztek a kormány és a kormányt támogató német szabadelvüek, sőt még - állítólagos befolyásolása miatt - a magyar kormány ellen is; maga L. pedig a szerinte elzsidósodott Magyarország ellen kelt ki. A többség azonban 118 szavazattal 84 ellenében elvetette az antisemiták indítványát és Badeni miniszterelnök indokait elegendőknek találta. Erre roppant választási mozgalom után a községtanács nov. 13. újra a polgármesterválasztáshoz fogott és ez ízben is L. nyerte el a polgármesteri állást kétharmad többséggel (92:45) L. hajlandónak is nyilatkozott az állás elfogadására, de Friebeis a kormány megbizásából a községi tanácsot feloszlatta. L. 1881 óta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét birja.

Luegg

(Predjama), Arenowitz községhez tartozó falu Adelsberg (ettől 8 km.-nyire) krajnai kerületi kapitányságban, (1890) 274 lak. Ismeretes több emeletet alkotó barlangjairól; ezek a Lokva-, a nagybarlang, a belvedere, a várbarlang, amelyben egy középkori vár, a Höhlenschloss L. épült és a felső barlang. Az elsőben elvész a Lokva folyó, az egyetlen Európában, amelyről nem tudni biztosan, hogy hová jut. Valószinü, hogy a Wippach felső folyása, amely az Isonzóval egyesül.

Luegloch

(Lueloch, Lugloch, Lurloch), nagy mészkőbarlang Stajerben, Semriach mellett. A barlangon patak folyik át, mely a Murába ömlik. A patak néha annyira felduzzad, hogy a barlangot teljesen elárasztja. 1894 májusban ilyen elárasztás idején a barlangba hét turista szorult, kiket csak egy heti kínos munka után tudtak kiszabadítani.

Lues

(lat.) a. m. ragály, járványos nyavalya.

Luetk.

természetrajzi nevek mellett a Lütken Kristóf Frigyes dán zoologus nevének rövidítése, aki 1885 óta a kopenhágai egyetem tanára s az állattani muzeum igazgatója.

Luffa

Tourn. (növ., szivacstök), a tökfélék iszalagfüve, levele karéjos, érdes; virága egy v. kétlaki, a himes virág fürtös, a termő virág magános; gyümölcse hengerded, száraz rostos szövet van benne. 7 faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A L. Aegyptiaca L. Egyiptomban és Arábiában honos, de Észak-Amerikában is termesztik. Belőle való a növényszivacs, vagyis szép fehér természetes fonadék. Kiforrázva szárazon kemény és érdes, de a vizben megpuhul és mosdó szivacs helyett a bőrt dörzsölik vele. Cipőtalpnak, képrámának és kosárnak is használatos. A gyümölcs húsát az arab megeszi. Kertbe mint dísztököt ültetik.

Lufft

Hans, vittenbergai könyvnyomtató és könyvkereskedő, szül. 1495., megh. 1584. Kezdetben mint nyomdász-segéd vándorolgatott ide-oda, mignem 1524. saját nyomdára tett szert. Luther 1534. ő vele nyomatta hires bibliafordítását s ezért őt általában «biblia-nyomtató»-nak nevezik. Életrajzát megirta Zeltner G. G. (Altdorf 1727).


Kezdőlap

˙