Maatschappij

(holl., ejtsd: mátcsapáj), általában társulat, különösen kereskedelmi társulat; ugyszintén valamely hajó legénysége.

Mab

Shakespeare Romeo és Juliá-jában, s a XVII. sz. több angol költőjénél a tündérek királynője (Queen Mab).

Maba

Forst. (növ.), az ébenfafélék fája v. cserjéje, 59 fajjal, mind a két földségnekmelegebbtájain. A Diospyrosszal közelről rokon. Levele váltakozó, hasítatlan, apró virága a levél tövében nő, hármastagu. A M. Ebenus Spr. (Ebenoxylon verum Lour.) magas, karcsu termetü fa, levele lándsás, kopasz, bogyója tojásdad-gömbölyü, 3-5 magu, ehető. A Molukki szigeteken terem, kemény faja a fekete ébenfa.

Mábejn

arab eredetü török szó, jelenti a török lakóháznak azt a helyiségét, mely a férfitrmeket a női lakosztálytól, a háremtől elválasztja. Átvitten jelenti mai nap a szultán lakosztályát, főleg pedig azokat a helyiségeket, ahol audienciákat tart. Teljes török neve M.-ihumájun, vagyis császári lakosztály. Innen mábejndsi v. mábejn müsiri, a szultán főudvarmestere.

Mabille

Jardin (ejtsd: zsarden mabij), a félvilági nők hirhedt mulatókertje és nyári tánchelyisége volt Párisban.

Mabille-féle borsajtó

E sajtó francia találmány ugyan, de most már mindenütt készítik, mert a legjobb borsajtók egyike. A sajtónak két részből álló s igy szétszedhető préskosara van és az orsós prések közé tartozik. Hatalmas nyomásra képes, gyorsan dolgozik, kevés helyet igényel, s ugy kisebb mint nagyobb méretekben készítve minden jogos igényt teljesen kielégít.

Mabillon

(ejtsd: -bijon) János, francia tudós, szül. Saint Pierremontban (Champagne) 1632 nov. 23., megh. Párisban 1707 dec. 27-én. 1653 szept. 5. a benedekrendiek rendjébe és pedig a szt. Mórról nevezett Maurinusok kongregációjába lépett, melynek egyik kiváló dísze lett. Fiatal éveiben sokat betegeskedett. 1660 márc. 27. Amiensben pappá szentelték. 1663. St. Denisben a műemlékek felügyelőjének nevezték ki. 1664. Párisba küldték elüljárói, hol a Saint Germain-apátság könyvtárnokának, D'Achéry Lukácsnak segédkezett. Párisban adta ki 1667. első nagyobb művét: Opera s. Bernardi. 1668. adta ki az I. kötetet a szt. Benedek-rend szenteinek életrajzából, mely 1702-ig 8 kötetettel megszaporodott. A francia király meghagyásából nagyobb tudományos utazásokat tett Franciaországban. 1680-ban beutazta Német- és Olaszországot irattári kutatások végett, keresve főképen adatokat Franciaország történetéhez. A királyi könyvtárt több mint 3000 igen becses könyvvelés kéziratokkal gazdagította. Legnagyobb dicsőséget szerzett neki és rendjének 1681. irt műve: De re diplomatica; amiért is őt joggal a diplomatika megalapítójának nevezik. Művei a következők: Acta sanctorum ordini S. Benedicti (Páris 1668-1702); Vetera analecta etc. (u. o. 1675-85); De re diplomatica libri VI. (u. o. 1681); De liturgia Gallicana libri III. (u. o. 1685); Museum Italicum (u. o. 1687-89); Traité des études monastiques (u. o. 1691); Annales Ordinis S. Benedicti (u. o. 1703); La mort chrétienne (u. o. 1702); Oeuvres posthumes. Életrajzát és számos munkáinak jegyzékét kiadta tanítványa Ruinart. Irtak még róla Chavin, Emil de Malan, Tassin, Seback és Jadart. V. ö. Horvát Á., M. J., a diplomatika megalapítója (Budapest 1885).

Mabinôgion

(kymri nyelven) a. m. a mabinog (dalnok ifju) elbeszélései; ezen a néven ismeretes négy wallisi (welsh) mese a Hergest-vörös könyv címü kymri kéziratban (l. Wales). Több közép-kymri monda-szöveget is neveznek igy, de helytelenül. A M.-t eredeti alakjában kiadta Rhys és Ewans (Oxford 1887), angolra fordította Lady Guest: The M. from the Llyfr Coch o Hergest stb. (London 1838-39).

Mably

Gábor Bonnet de, francia publicista, szül. Grenobleban 1709 márc. 14., megh. Párisban 1785 ápr. 23. Condillac bölcsész testvére volt, s miután Lyonban tanulmányait elvégezte, az egyházi rendbe lépett. 1743. de Tencin kardinális és miniszter titkára lett, s 1771., midőn őt és Rousseaut egy lengyel alkotmány kidolgozására fölszólították, Lengyelországba ment. M. demokratikus érzelmü politikus volt, de ezen meggyőződését első művében: Paralléle des Romains et des Français par rapport au gouvernement (Páris 1740), még nem látjuk. Későbbi iratai: Droit public de l'Europe fondé sur les traités depuis la paix de Westphalie (Amsterdam 1748); nagyhirre vergődött Entretiens de Phocion (u. o. 1763) címü művével, melyben azt hangsúlyozza, hogy a politikának nem szabad a morál törvényei ellen vétenie; ugyanily szellemü: De la législation, ou principes des lois (u. o. 1776); irt továbbá: Du gouvernement de Pologne (Páris 1781) stb. Összegyüjtött munkáit Arnoux adta ki Párisban 1794. Oeuvres posthumes 1790-94. jelentek meg. V. ö. Barthélemy, L'abbé de M. (Páris 1791); Guerrier, L'abbé de M. (u. o. 1886).

Mabunda

l. Maruce-Mabunda.


Kezdőlap

˙