Maire

(franc., ejtsd: mer), Franciaországban községi biró. A M.-t titkos szavazással abszolut szavazattöbbséggel választják 4 évre. Nagyobb községekben a M.-nek segédei vannak, az u. n. adjoint. A M. kezeli a községi vagyont, előterjeszti a községi költségvetést, s általában a községi pénzügyi igazgatásnak élén áll; vezetője a közmunkának, végrehajtója a községi tanács (conseil municipal) határozatainak s a biróság előtt a községnek képviselője. A M. egyúttal az állami közigazgatásnak is közege, s ily minőségben a helyi rendőrségnek feje. Máirie a. m. községi előjáróság és községháza is. - M. du palais a. m. major domus (l. o.).

Mairet

(ejtsd: méré) János de, francia szinműiró, szül. Besançonban 1604 jan. 4., megh. 1686 jan. 31. Párisban tanult, hol megnyerte La Valette és Richelieu kegyeit; ez utóbbi figyelmeztette M.-t a klasszikus hármas egységre s klasszikus szinművek irására buzdította. M. volt az első művelője a francia akademikus drámának, melyet Corneille és ennek követői a formai tökély oly magas fokára emeltek. Pásztori szinjátékai (3), tragédiái (5) és tragikomédiái (3) közül hiressé vált a Silvanire (pászt. vígj. 1625) és a Sophonisbe (trag. 1629); ez utóbbihoz, mely M. legkiválóbb alkotása, Trissino (1514) Sofonisba tragédiája szolgált mintául. V. ö. Brizos Étude sur la vie et les oeuvres de J. de M. (Páris 1877); Danheisser, Studien zu J. M's Leben u. Wirken (Ludwigshafen 1888).

Maison

(franc., ejtsd: mezon) a. m. ház, lakás; M. de santé, kórház: M. garnie, olyan bérház, melyben butorozott szobák (chambre garnie) adatnak ki huzamosabb tartózkodásra.

Maison

(ejtsd: mezon) Miklós József marquis, francia marsal, szül. Epinayben, St.-Denis közelében 1770 dec. 19., megh. 1840 febr. 13. A forradalom kitörése után belépvén a hadseregbe, 1799. Bernadotte hadügyminiszternek szárnysegéde, 1802. pedig Tanaro département főparancsnoka lett. Az 1806. porosz háboruban mint dandártábornok vett részt s a jenai csata után Lübeckig üldözte Blüchert. 1808. Spanyolországban harcolt Victor tábornok alatt s eldöntötte az Espinosa de los Monteros mellett vívott csatát (nov. 10.), Madrid bevételénél pedig súlyosan megsebesült. A polotzki csata után (1812) I. Napoleon hadosztály-tábornokká, a Berezina melletti csatatéren pedig báróvá tette. Oudinot megsebesülése után M. vette át a II. hadtest fővezérletét s ő fedezte a franciák visszavonulását a Visztula felé. A katzbachi csata után is födte a visszavonulást. A lipcsei csatában megint súlyosan megsebesült. Miután a császár a becsületrend főtisztjévé s gróffá nevezte ki, Belgiumba küldte, ahol Antwerpent védelmezte a szövetségesek ellen. Napoleon lemondása után M. is meghódolt XVIII. Lajosnak, aki őt Lajos-lovaggá s Páris kormányzójává nevezte ki. M. vezérelte a Páris előtt összegyüjtött királyi sereget az Elbáról visszatért Napoleon ellen; de a hadsereg zöme átpártolt a császárhoz, mire M. Gentbe, a király után menekült, aki őt a második restauráció után az 1. katonai hadosztály főparancsnokává nevezte ki. Miután a Ney marsal sorsa fölött itélendő hadi törvényszék tagságáról lemondott, Marseillebe küldték a 8. hadosztályhoz. 1817. marquisvá és pairré nevezték ki s mint ilyen szabadelvüsége által tünt ki. 1828. a Moreába indított francia expediciót vezényelte és a szept. 7. megegyezés alapján rákényszerité Ibrahim pasát, hogy Moreát elhagyja. 1829. visszatért Franciaországba, mire X. Károly marsallá nevezte ki. Az 1830. forradalom alkalmával az Orleans dinasztia mellett foglalt állást, amiért Lajos Fülöp őt nov. 2. egy pár hétre külügyminiszterré tette, azután mint követet Bécsbe, 1833. pedig Szt. Pétervárra küldötte. 1835 ápr. végétől 1836 szept. 19-ig hadügyminiszter volt, mire a közügyektől visszavonult.

Maison de France

(franc., ejtsd: mezon dö fransz) a. m. Franciaország háza, helyesebben: családja. Ezt a nevet viselte az Orleans-Bourbon uralkodó család. L. Orleans.

Maison du roi

(franc., ejtsd: mezon dü roá), maison militaire, a francia testőrség neve, melynek 1661 óta főbb csapatai voltak: a Garde de dedans (a Louvreben belső szolgálatot teljesítő őrség), továbbá a Mousquetaires, Gardes du Corps, Gentilhommes és Gensdarmes, amelyekbe csak nemeseket vettek föl; és a Garde de dehors (a Louvren kivül őrtálló csapat), meg a zsoldos katonákból álló svájci és francia gárdák. A forradalom a M.-t is elsöpörte, s a restauráció alatt is csak rövid ideig állott fenn; III. Napoleon ismét életbe léptette (I. Centgardes). A francia köztársaság elnökét megillető maison militaire (katonai kiséret) egy tábornokból, s a különböző fegyvernemek hat törzstisztjéből áll; ezek egyike végzi a katonai parancsnok tisztjét az elnöki palotában.

Maisons-Alfort

(ejtsd: mezonalfor), falu Seine francia départementban, 3 km.-nyire Charentonle-Ponttól, a Marne és vasút mellett, (1891) 7853 lak., vasöntéssel, papirgyártással; 1766. alapított hires állatorvosi iskolával. Ez iskola alapítójának, Bourgelatnak a falu szobrot állított.

Maiss

(Mais), kisközség Baranya vmegye mohácsi j.-ban, (1891) 1921 német és szerb lakossal; postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Maistre

(ejtsd: mesztr. v. metr), 1. József gróf, francia iró, szül. Chambéryben 1754 ápr. 1., eredetileg Languedocból származott családból, mely később Piemontban telepedett le. Meghalt Torinóban 1821 február 26. M. 1787. Chambéryben tanácsos lett és 1793., midőn hazáját a franciák megszállották, kiköltözött. Midőn 1799. a szárdiniai király kénytelen volt országát elhagyni, M. hű követője lett Szárdinia szigetére, ahol a királyi iroda vezetésével bizatott meg. 1803. mint teljhatalmu miniszter az orosz udvarhoz küldetett, ahonnan csak 1817. tért vissza és mint államminiszter és kancellár szerepelt Szárdiniában. Tagja volt a torinói tudományos akadémiának is. Kisebb művein kivül 4 nagyobb mű érdemli meg leginkább figyelmünket. Considérations sur la France, suivies d'un essai sur le principe générateur des constitutions politiques (Páris 1814); Du Pape (Lyon-Páris 1821., magyar nyelven is megjelent Pest 1867., kiadva a pesti növendék papság által); De l'église gallicane (Lyon és Páris 1821); Les soirées de St. Petersbourg (1821). Németországban Schlegel Frigyes és Lieber Mór terjesztették műveit.

2. M. Xaver, francia iró, szül. Chambéryben 1763 okt., megh. Szt. Pétervárt 1852 jun. 12. Kezdetben a szárd hadseregben szolgált, de az 1799-iki hadjárat után Szuvorov meghivására orosz katonai szolgálatba lépett. 1817. rangjáról lemondott, s felváltva Párisban és Szt. Pétervárban élt haláláig. Egyik műve: Voyage autourde ma chambre (magyarul is: Utazásom szobám körül, Budapest 1884) még ma is közkedveltségnek örvend. Egyéb nevezetesebb munkái: Le lépreux de la cité d'Aoste (Páris 1817); Prascovie, ou la jeune Sibérienne (u. o. 1815); Expédition nocturne autour de ma chambre (u. o. 1825) stb. V. ö. Ungewitter, Xavier de M. (Berlin 1892).

Maisz

(Megiste), Konia vilajethez tartozó sziget Kis-Ázsia D-i partján, mintegy 4000 lak., szivacshalászattal. Kikötője, Kasztellorizo vagy Castello Rosso jelentéktelen; mellette volt a rodusi lovagok egy erőssége.


Kezdőlap

˙