Mamelukok

vagy mamlukok (arab) a. m. rabszolgák, az ázsiai uralkodók testőrsége, a kelet pretoriánusai. Már Almutasszim khalifa (833-842) 70 ezer emberből álló mameluksereggel rendelkezett, mely hadseregének java volt. A XIII. században Nedsem Eddig (Ejub) egyiptomi szultán a mongoloktól 12000, Turánból s a Kaukázusból származott hadifoglyot vásárolt, kik harcias tulajdonságaik miatt hirnévnek örvendettek s kikből a M. félelmetes csapatát alkotá. De amily rettentő volt e csapat az ellenségre nézve, nem kevésbbé félelmetessé lőn gyakran tulajdon urainak, a szultánoknak nyugtalan s fékezetlen, zendülésre hajlandó tulajdonságai következtében. Midőn III. Moadham Turan sab 1250. IX. Lajos francia királlyal és keresztes vitézeivel egyezséget kötött anélkül, hogy elébb a M. tanácsát meghallgatta volna, az utóbbiak megölték s helyébe soraikbólk Moosz Ibegh (Eibek) emirt választották szultánnak, ki a M. uralmát Egyiptomban megalapította. A Baharidák dinasztiáját 1382. a Bordsitáké követte. Midőn I. Szelim török szultán 1517. Egyiptomot elfoglalá, az új tartomány kormányzásával egy török pasát bizott ugyan meg, de amellett kénytelen volt egy 24 M. főnökből álló helytartóságot megtürni, kik azután rövid idő alatt a hatalmat magukhoz ragadták. A XVIII. század közepe óta a M. nagy számuknál és mérhetetlen gazdaságuknál fogva oly nagy befolyást gyakoroltak az ország közügyeire, hogy a szultán által kinevezett pasák egészen hatalmuk alatt állottak. Minden magasabb vagy jövedelmezőbb hivatalt a M. viseltek s a törökök teljesen háttérbe szorultak. Ali bej alatt (1763-1773) a M. korlátlan urai voltak Egyiptomnak. A M. száma Egyiptomban akkoriban mintegy 10-12 ezerre ment; számukat növelték azok a jövevények, kiket a Kaukázusból hivtak meg időről időre, hogy megritkult soraikat kiegészítsék. I. Napoleon egyiptomi hadjárata végzetessé vált rájuk nézve. Az 1798-99. hadjárat végkép megtörte erejüket; miután leghiresebb vezéreik: Ibrahim és Murad bej alatt ismételve megverettek, az 1798 jul. 21. a gúlák szomszédságában vívott, emlékezetes ütközet után letették a fegyvert. Napoleon egy szakasz M.-t szolgálatába fogadott és magával vitt Franciaországba, hol a császárság megalapításától egész annak bukásáig a császári testőrség egyik festői csapatját alkották. A francia uralom végével a M. Egyiptomban vissza akarták állítani régi befolyásukat, de a török helytartó és későbbi alkirály, Mehemed Ali pasa eréllyel állotta útjokat s meghódolásra kényszeríté a nyugtalan elemet. Hogy pedig a veszélyes zendülőktől végkép megszabaduljon, nagy vendégségre hivta össze a M. törzsfőket, kik közül 470-et hűtlenül lemészároltatott (1811 márc. 1.). Ettől fogva a M. hatalma és befolyásuk végkép eltünt. V. ö. Quatremére. Histoire des sultans mamlouks, traduite de Makrizi (Páris 1837-41, 4 köt.).

Mamers

(ejtsd: mamer), az ugyanily nevü járás székhelye Sarthe francia départementban, 41 km.-nyire Manstól, a Dive és vasút mellett, (1891) 6016 lak., vászon- és pamutszövéssel, lenfonással, sörgyártással; nyilvános könyvtárral (5000 kötet) és geologiai gyüjtménnyel.

Mamers

itáliai istenség, l. Mars.

Mamertinok

Mamertium városnak Mamers szabin istenségtől elnevezett lakói Bruttiumban, kik utóbb mint kóbor zsoldosok Messana (az ókori Messzina) felett úrrá lettek.

Mamiani

Terenzio, della Rovere gróf, olasz filozof és államférfiu, szül. Pesaróban 1799 szept. 29., megh. Rómában 1885 máj. 25. Ő is részt vett az 1831. évi politikai zavarokban, miért is az osztrákok elől menekülnie kellett. Párisban ment, ahol az irodalomnak szentelte idejét. IX. Pius közbenjárására amnesztiát kapott, visszatért Olaszországba (1846) és Rómában telepedett le, mire a pápa belügyminiszterré nevezte ki, azonban az újabb zavarok miatt már aug. lemondott állásáról és Torinóba költözött, hol Gioberti és más hazafiak közreműködésével azt a társaságot alapította, mely Itália egyesítését tűzte ki céljának. Rossi (l. o.) megöletése után visszatért Rómába (1848 nov.) és a Galetti-kabinetben a külügyminiszteri tárcát vállalta magára. A francia intervenció következtében azonban otthagyta Rómát és Genovába költözött. Ugyanitt 1856. a képviselőházba választották. 1860 jan. 21. közoktatásügyi miniszter lett a Cavour-minisztériumban; 1861. Athénbe, 1865. pedig Bernbe ment mint követ, ahonnan 1867. visszatért. Ebben az évben az olasz szenátus alelnökévé választotta. Számos bölcsészeti és szépirodalmi munkái közül említendők: Rinnovamento della filosofia antica italiana (Páris 1834); Poeti dell' etá media (Páris 1842); Dialoghi di scienza prima (u. o. 1844); Del papato (u. o. 1851); Scritti politici (Firenze 1853); Confessioni d'un metafisico (u. o. 2 köt. 1865); Teorica della religione et dello stato (u. o. 1868); Prose letterarie (u. o. 1867); Compendio di sintesi della progria filosofia (Torino 1878); Psicologia di Kant (Róma 1877); La religione dell' avvenire (Milano 1879); Critica della rivelizioni (u. o. 1880.); Questioni sociali (Róma 1882); Novelle e favole (Nápoly 1883); Il papato nei trei ultimo secoli (Milano 1885); Megjegyzendő, hogy M. mint elvrokonai, Rosmini és Gioberti, erősen bizott a modern tudományok és a katolikus egyház közötti kibékülés lehetőségében. V. ö. Gaspari, Vita di T. M. (1887).

Mamlukok

l. Mamelukok.

Mammae

(lat.) a. m. emlők (l. o.). - Mammalia a. m. emlősök (l. o.). - Mammaliolitok, az emlősállatok fosszil maradványai.

Mammea

L. (növ., mammeifa), a Clusiaceák faja Amerikában és Afrikában (5 faj). Levele pettyegetett,, átellenes, pálhátlan; virága a levél tövében magános. A M. Ameriacana L. szép, magas (18-22 m.) nyugatindiai fa. Levele tojásdad, átellenes, csaknem lábnyi hosszuságu; virága nagy fehér v. halavány rózsaszin, szépszagu. Sárga, 20 cm. átmérős gyümölcsét (mammei-alma, dél-amerikai v. s. domingói kajszin) nagyra becsülik. Bőrnemü, keserü bőre alatt sárga, füszeres, jóizü húsa van. Cukorral elkészítve, gyomorerősítő orvosság. Magvát féreg ellen használják. Virágjával desztillált borszeszéből lesz a liqueur aux créoles, Nyugat-Indiában a legjobb szeszes italnak tartják. Fájából házat építenek, az asztalos is feldolgozza. Ázsia és Afrika forró vidékein termesztik.

Mammillaria

Haw. (növ., bimbókaktusz), a kaktuszok génusza 360 fajjal Amerikáában, törzse gömbölyded, bunkó- vagy oszlopforma, húsos, bibircsós s a bibircsókon gyapjunemü szőrrel vagy tüskével. Virága többnyire rózsaszin, néha sárga vagy fehér. Sokmagu bogyója hosszas, sima, többnyire karminszinü, édes és eszik. Leginkább Mexikóban terem. A M.simplexD Haw. v. Cactus mammillaris L. törzse visszás tojásdad (gömbkaktusz), 16-24 cm. magas, 5-8 cm. vastag, bibircsója csúcsán gyapjas molyhos szőre és finom tüskéje vn. D.-Amerika szikláin nő, virága lángszinü, nálunk is díszlik.

Mammon

(eredetileg arameus szó, pénz, nyereség értelemmel, tulajdonképen az, amiben valaki bízik; gör. mamonasz), az újszövetségi szentirásban (Máté 6, 24 és Lukács 16, 9, 11, 13) fordul elő, mint a gazdaság megjelölése, melyet személyes hatalomként megjelenítve, az istennel szembeállítanak; a Károli-fordítás (Luk. 16, 13) M.-nak irja, innen használatos nyelvünkben, megvető, kicsinylő értelmezéssel, mint a gazdagság gyüjtő fogalma.


Kezdőlap

˙