Maracay

város Miranda venezuelai államban, a Valenciai-tó ÉK-i partján, 88 km.-nyire Caracastól, vasút mellett, 8000 lak., gazdag kávé-, cukornád-, pamutültetvényekkel. egészséges éghajlatánál és termékeny környékénél fogva egyike Venezuela leggazdagabb városainak.

Maradékföldek

(fundi remanentiales), azok, amelyek az első úrbéri szabályozás alkalmával az egyes úrbéri birtokosoknál mértéken felül találtattak. Az 1836. évi törvényhozás szerint (hivatkozással az 1723. XVIII. t.-c. rendelkezésére) a M.-et új telkek felállítására, vagy a meglevő hiányos telkek kiegészítésére kellett fordítani. Az 1853 márc. 2. úrbéri nyilt parancs szerint a M. a földesuraknak adandó kárpótlás mellett a tényleges birtokosoknál maradtak. A M. címén azonban a volt jobbágy a legelő s erdő elkülönitésénél úrbéri telke után járó törvényszerü mértéket meghaladó illetményt nem követelhet. A kárpótlást az ország közrejárulása nélkül a birtokosok kötelesek fizetni. Ugyanigy szabályozza a kérdést az 1871. LIII. t.-c. azzal, hogy a birtokosok a megváltás könnyítésével az ország közvetitését vehetik igénybe. A kárpótlási összeg ugyanannyi, mint az úrbér váltság címén megállapított országos kárpótlás. A felek azonban akként is egyezhetnek meg, hogy készpénz-kárpótlás helyett a földesúr a M. egy részét kapja. A törvény által meghatározott bizonyos esetkben: felszámításának nincs helye. Nincs helye maradványnak zsellértelkek belsőségeinél sem. A volt jobbágyok érdekében különösen megtiltotta az 1841. LIII. t.-cikk, hogy az egyes váltságkötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak; hogy a különböző birtokosok kezén levő M. egyetemlegesen leköttessenek; hogy magánbirtokosok váltságtartozásaiért a községi vagyon jelzálogul leköttessék.

Maradik

politikai község Szerém vmegye irigi j.-ban (1891) 2018 horvát-szerb, magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Maradozók

eredetileg a hadi meneteken betegség vagy kimerültség miatt csapatjuktól elmaradt katonák, akik, mivel mig csapatjaikat utól nem érik, rendes élelmezésben nem részülnek, s igy rendesen a lakosságtól követelnek ennivalót. Gyakran azonban nemcsak a menésre képtelen, hanem ép, erős és egészséges katonák is elmaradoznak azért, hogy a fegyelem feszélyező hatásától távol, a lakosságot zsarolhassák, sőt hogy rabolhassanak is, ezért az ilyeneket is M.-nak nevezik. Valamennyi európai hadseregben szigoruan, háboruban többnyire halállal büntetik az utóbbiakat. L. még Háboru és Maraud.

Maragha

város Azerbaidsan persa tartományban, a Szebend Koh D-i lejtőjén, 13250 lak., nagy bazárral és szép nyilvános fürdővel. M. egykoron székhelye volt Hulagu tatár khánnak s a középkorban nagy tudományosság hirében állott. A XIII. sz.-ban itt élt Naszr-Eddin, akinek Hulagu egy obszervatoriumot építtetett. Közelében szép márványt szolgáltató bányák vannak.

Marais

(ejtsd: mare) a. m. mocsár, Páris egy része a Rue du Temple és Pace de la Bastille közt; itt volt a Théatre du M. (1600-73), amelyben Corneille első szindarabjait játszották. 1792. a komventben M. volt a girondeiak gúnyneve.

Maris de Dol

(franc., ejtsd: mare de dol), 15000 ha. terület Bretagneban, melyen 23 falu van. Illeet-Vilaine départementban a st.-malói arrondissementban; a XII. sz.-ban készült 36 km. hosszu gát védi a tenger árja ellen; a mély földön csak a 65 m. magas gránitdomb, Mont-Dol, s egy 12 m. magas dolmen (Champ dolent) az egyedüli emelkedés.

Marajo

(ejtsd: marazso) v. Ilha Grande do Joannes, 52800 km2 területü sziklás sziget az Amazon (l. o.) és a Para-Tocantins torkolata közt.

Marák

(ejtsd: marzsák) Gyula Ede, cseh festő, szül. Leitomischlben 1835 márc. 29. A prágai művészeti akadémián Haushofernek volt tanítványa, azután Münchenben és Bécsben folytatta tanulmányait. 1860. Bécsben telepedett le, 1887 óta pedig a prágai akadémia tanára. Olajfestményei többnyire hegyes, erdős tájakat ábrázolnak, közöttük felsőmagyarországi tájakat is. Kitünőbbek hangulatos, romantikus szénrajzai, mint p. A négy évszak; A nagy négy szaka (4-4 lap); Erdei magány (12 lap); Hallali; Ausztria fái (13 lap), melyek reprodukciókban is megjelentek. Rézkarcokat is készített.

Marakaibo

1. laguna Venezuela É-i partján, 160 km. hosszu és 90-95 km. széles belőle É-felé a Las Bocas de Oribono y Paijana nevü szoros visz a M.-öbölbe, vagyis Golfo de Veneziába. A lagunát nagyobbára hegyek környékezik és számos folyó (Motatan, Escalante, Santa Ana, Negro stb.) táplálja. - 2. M. Zulia venezuelai állam fővárosa, a M. laguna É-i végében, (18889) 34284 lak., tégla-, rum-, bőr-, cukor- és csokoládégyártással; biztos kikötővel, amelybe azonban a nagy hajók az előtte elterülő zátony miatt nem juthatnak el. A város Venezuela egyik legfontosabb kikötője; a legfőbb kiviteli cikk a káv-, azután állati bőrök, festékfák. A csinosan épült városnak van hajósiskolája, jezsuita-kollégiuma; Bolivar emlékszobra ékesíti. Vízhiányban szenved.


Kezdőlap

˙