Maratra

herceg, l. Cordova (3).

Maratta

(Maratti) Károly, olasz festő, szül. Camerinóban, Ancona közelében, 1625 márc. 13., megh. Rómában 1713 dec. 15., Rómában Sacchinak volt tanítványa, de visszament Rafael, a Carracciak, Reni művészeinek önálló tanulmányozására, és pedig olyan sikerrel, hogy művei modorosságuk mellett is kellemes hatást gyakorolnak külső bájuk, szabatosságuk, tisztaságuk által. Képeinek, nagyrészt vallásos tárgyuak, száma igen nagy. Rómában vannak p.: Krisztus megkeresztelése (S. Mária degli Angeli); Mária és a négy egyházatya (S. Mária del Popolo); Szt. Károly megdicsőülése (S. Carlo al Corso); Szt. Xavér halála (jezsuiták temploma); Madonna az alvó kisdeddel (Doria-palota; A festészet - leányának, Faustina festőnőnek vonásaival - (Corsini-palota) stb. Képei találhtók a szt. pétervári Eremitageban, a párisi Louvreban, a casseli képtárban, a müncheni és berlini képtárakban is. Igen ügyes restaurátor volt; többek közt Rafael freskóképeit a vatikáni stanzákban ő állította helyre. Rézkarcokat is készített.

Marattiaceae

(növ.), a harasztok rendje. Csinos, gumós, némelykor ágatlan faforma törzsük, nagyon nagy levelök, a tövén pedig húsos melléklevélpikkelyök van. Mind a két földségnek meleg tartományaiban, valamint a szigeteken is, öt génuszának Marattia Sw., Anglopteris Hoffm., Danaea Sm., Kaulfussia Bl., Alsophila R. Br. mintegy 30 faja nő; az igazi harasztoktól már jobban eltávolodik s a kigyónyelvfélékhez közeledik. A Marattia Sw. levele 2-3-szor szárnyalt, mintegy 10 faja közül több üvegházban díszlik.

Maraud

(franc., nálunk maródi-nak mondja a közkatona) a. m. gyengélkedő; a katonaságnál a valami könnyü betegség miatt nem a kórházban, hanem a cspatnál gyógykezelt ember v. ló. (L. Gyengélkedő szoba.) - Marodeur a. m. maradozó (l. o.).

Maravedi

a középkorban az a súly, mely szerint a móroktól elvett zsákmányt a katonák közt szétosztották, ezenfelül a mórok által forgalomba hozott arany-, ezüstpénz, 1747 óta rézpénz. Az 1848. megszünt M. real értékü volt = 0,7 fillér.

Marázsaháló

kéttükrös háló, melyet hosszu póznán zászlószerüen feszítenek ki. L. Halászat.

Marbach

az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Neckar-kerületben, a Murr és Neckar összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 2307 lak., fürészmalmokkal. M. Schiller szülővárosa; a házban, ahol született Schillerre és családjára vonatkozó ereklyéket s egy Schiller-könyvtárt állítottak ki. A Schiller-dombon a költő emléke látható. Emlékezetes még a város azon szövetségről (M.-er Bund), amelyet 1405 szept. 14. a sváb rendek és városok Pfalzi Ruprecht ellen kötöttek.

Marbach

1. János (Hans), német iró, M. Oszvald fia, szül. Lipcsében 1841 jan. 21. 1880 óta a Leipziger Zeitung tudományos mellékletének szerkesztője. Közzétett költeményeket Gedichte (1869), novellákat és drámákat, mint Timoleon (1869); Lorenzino von Medici (1873); Marius in Minturnae (1875); Ein Liebling der Götter (1877).

2. M. Oszvald, német iró, szül. Jauerben (Porosz-Szilézia) 1810 ápr. 13., megh. Lipcsében 1890 jul. 28. Bölcseleti és természettudományi tanulmányainak befejeztével gimnáziumi tanár lett Liegnitzben, utóbb 1833. lipcsei egyetemi magántanár 1848. a technologia rendes tanára. Igen sokoldalu működést fejtett ki. Irt tudományos műveket, továbbá költeményeket Silesius Minor álnéven, novellákat, drámákat fordított és szerkesztette 1848-52. a Leipziger Zeitungot, valamint a Jahreszeiten c. folyóiratot (1839-40, 5 köt.)

Marbella

város Malaga (ettől 50 km.-nyire) spanyol tartományban, a Földközi-tenger partján, a Sierra de Mijas lábánál, szőllőkkel, narancs- és olajfákkal beültetett vidéken, (1887) 8811 lakossal, környékén grafit- és vasércbányákkal, parti hajózással. M. az antik Munda, ahol Caesar legyőzte Pompeius fiait.

Marblehead

(ejtsd: marblhedd), kikötőváros Massachusetts É-amerikai állam Essex countyjában, 25 km.-nyire Bostontól, vasút mellett, (1890) 8202 lak. jelentékeny cipőgyártással és halászattal 1649. alapították.


Kezdőlap

˙