Marbles

l. Elgin Marbles.

Marbod

v. Maroboduus, a markomannok fejedelme, l. o. és Arminius.

Marburg

1. az ugyanily nevü stiriai kerületi kapitányság és egy püspöknek (a lavantinak) székhelye, a Posruck lábánál, a Dráva és a déli vasút mellett a M.-franzensfestei (tirol) vonal kezdőpontja, 4 külvárosával együtt (1890) 19899 lak., gép-, bőr-, sör-, butor-, hordó-, likőr-gyártással és gőzmalmokkal; bőr-, gyümölcs-, bor- és gabonakereskedéssel; vincellériskolával. A Tappeiner-Platzon van az 1827. itt született Tegetthoff admirálisnak, a Stadtpark mellett pedig II. József császárnak és János főhercegnek emléke. Legjelentékenyebb épületei a dom, a szinház, kaszinó és a posta-épület. Közelében van a leitersbergi alagút (670 m. hosszu) és a Dráván átvezető nagyszerü vasúti hid (208 m. hosszu, 31,6 m. magas, 4 pillérrel). V. ö. Mentzel E., M. (Marburg 1896).

2. M., az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz kerületben, a Lahn és vasút mellett, (1890) 14520 lak., agyagipargyártással, kirurgiai eszközök készítésével. A város nagyobb része a 3-szor áthidalt Lahn jobbpartján egy régi kastéllyal koronázott hegynek oldalán, a kisebb része a Lahn balpartján épült. Az 1235-83. épített és 1854-64. restaurált Szt. Erzsébet-templom a német korai gót-korszak egyik legremekebb alkotása, két 75 m. magas toronnyal, szt. Erzsébetnek szarkofágjával, a XIII. sz.-beli ötvösség egyik legszebb művével, a hesseni tartománygrófok síremlékeivel és egy gyönyörü oltárral. Az egykori tartománygrófok kastélyában őrzik a hesseni történelmi társulat régiséggyüjteményét; a lovagterem Marienburgon kivül Németországban a legnagyobb gótikus profán-épület. Történelmi jelentőségü a kastély, mivel 1529 okt. 1-3. közt itt folyt a vallási vita. Luther és Zwingli közt. A M.-i egyetemet 1527. Fjülöp hesseni tartománygróf alapította. 1893-1894. 94 docens működött benne, hallgatóinak száma 933. Az egyetemi könyvtárban van 106000 kötet, 450 inkunabulum, 110000 füzet és 700 kötet kézirat Közép-, szak- és népiskolái számosak. 1817 óta van természettudományi társulata. M. (latinul Marpurgum) a XII. sz.-ban kapott városi jogokat; 1229. szt. Erzsébetnek volt özvegyi székhelye és ekkor gyorsan kezdett emelkedni. 1458-1500. és 1567-1604. a tartománygrófoknak volt székhelye. A harminc- és a hétéves háboruban többszor ostromolták. 1806 és 1809. szinhelye volt a hesseni parasztok lázadásának, akik a franciák ellen fogtak fegyvert, amiért is ezek 1810. és 1811. az erődítményeket nagyobbrészt légberöpítették.

Marburgi Kolloquium

a németországi és németsvájci reformátorok között tartatott, főként Fülöp hesseni fejedelem sürgetésére, ki a két reformáció vezérférfiait szerette volna egyesíteni. Sikerült is Luther és Melanchton, másrészt Zwingli és Oecolampadius között 13 hittételre nézve az eltéréseket kiegyenlíteni, de az úrvacsorai tannál sem Luther nem tágított eredeti nézeteitől, sem Zwingli; ez ennek dacára békejobbot nyujtott Luthernek, de ez visszautasította azon ismert mondás kiséretében: Ihr habt einen anderen Geist, als wir. Ez idő óta egymástól eltérő irányban fejlődött a német és hevét reformáció.

Marc

mézeskalácsosok készítménye (Balatonmellék). L. Méhsör.

Marcal

A Rábának jobboldali mellékvize, a Bakonyban ered több patakból Zala vmegye É-i részében; leghosszab forráspatakja Nyirádtól D-re fakad s Ny-nak folyik, Kis-Vásárhely körül több D-felől jövő patakkal egyesül s É-nak véve útját, Veszprém és Vas vmegyék közt ahatárt képezi. Külső-Vatnál ÉK-re fordul s Marcaltőnél a Rába közvetlen szomszédságába jut; itt Győr vmegye földjére lépve, a Rába folyóval párhuzamosan folyik (tőle csak 1-3 km.-nyire) ÉÉK-felé, mig Gyirmót közelében vele egyesül, alsó folyása, mely a Rába medrével csatorna által közlekedik, mocsaras. Legjelentékenyebb mellékpatakjai jobbfelől a Kígyós, Hajagos, Bittva, Tapolca, Gerence és Bakonyér.

Marcali

csinos nagyközség Somogy vmegye M.-i j.-ban, (1891) 3704 magyar lak.; a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, kir. közjegyzősége, csendőrszakaszprancsnoksága, ipartestülete és iparostanonciskolája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói jó bort termelnek.

Marcaltő

kisközség Veszprém vmegye pápai j.-ban, (1891) 1271 magyar lak., van postahivatala és postatakarékpénztára. Szép kastélyát még az Amadé grófok építették.

Marcant

Mihály (blankenschwerti) báró, altábornagy, szül. Báthon 1752., megh. Szepsi-Szt.-Györgyön 1831 márc. 25. Egész életét a katonai pályán töltötte. Részt vett az 1789. török háboruban és Sabác előtt József császár jelenlétében tünt ki. 1796 óta a franciák ellen harcolt és Genola mellett (1799) oly hősiességgel küzdött, hogy a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét kapta. 1806. az I. székel yhatárőrvidéki ezred élére állították; 1809. nyugalomba vonult.

Marcantonio

XVI. sz.-beli rézmetsző, l. Raimondi.


Kezdőlap

˙