Marcasita

(spany.) a. m. bizmut (l. o.).

Marcato

(ol., ejtsd:-kato, franc. marqué), zeneelőadási műszó, a. m. erősen hangsúlyozva, kiemelve.

Marc Aurel

római császár, l. Marcus Aurelius.

Marceau

(ejtsd: marszó) Ferenc Séverin Desgraviers, a francia köztársaság tábornoka, szül. Chartresban 1769 márc. 1l, megh. Altenkirchenben 1796 szept. 23. Korán lépett a katonai pályára s a forradalom kitörésekor egy önkéntes csapat élén Verdunt védelmezé 1792 a poroszok ellen. A következő évben a Vendéebe küldték, ahol Sammur mellett küzdött; jutalmul dandártábornokká nevezték ki. Mint klébernek utóda a nyugati hadsereg élén fényes győzelmet vívott ki Le Mans mellett (1793 dec. 12.), de a legyőzöttek irányában tanusított nagylelküsége szemet szúrt a konventnek, mely őt visszahivta és az Ardennekbe küldte. Az 1796. hadjáratban Jourdan hadtestének jobb szárnyát vezérelte: körülzárolta Mainzot, Ehrenbreitensteint és Mannheimet; azonban az Amberg és Würzburg mellett vívott csaták után a Lahn-vonal felé vonult vissza s az Altenkirchen melletti szorosban szept. 19. egy tiroli vadász golyója által halálosan megsebesült. M. Hoche mellett a legnemesebb jellemü hadvezére volt a forradalomnak. Katonái azon a helyen, ahol megsebesült, emléket emeltek neki, melyet III.Napoleon 1863. megujíttatott. Tetemeit 1889. Párisban hozták és aug. 4. a Pantheonban helyezték nyugalomra. Életét megirták Maze H. (Páris 1888) és Dublet de Boisthibault (Chartres 1851).

Marcel

(ejtsd: marszell) István, a párisi céh-iparosok főnöke és népvezér, megöletett 1358 jul. 31. Midőn János francia király az u. n. 100 éves háboruban Politiers mellett az angolok fogságába esett (1356), Párisban zavarok törtek ki. M. mint nagy befolyásu férfiu e zavarokban szerepet játszott. A dölyfös őri osztályra haragos párisi polgárság, elkeseredve a nyomasztó adók miatt, felszólalt s több visszaélés orvoslását, több hivatalnok elbocsátását s a pénzügyeknek ellenőrzését követelte. Károly herceg, a trónörökös, előbb engedett, de később M. és pártjának újabb kivánságait elvetette. Erre a felkelés nagyobb erővel tört ki és M. Navarrai Károlyt (l. o.) hiván segélyül, a trónörökös tanácsosai közül Clermontot és Conflanst a dauphin szeme láttára megölette (1358 febr. 22.) Nemsokára azonban megváltozott a hangulat és ekkor 1358 jul. 31. M. maga öletett meg volt társai által. V. ö. Naudet, La conjuration d'Étienne M. (Páris 1815.); Perrens, Et. M. ou le gouv. de la bourgoisie (u. o. 1860); ugyanő, E. M., prévot des marchands (1875). M. J. Saint-Saëns egyik operájának a hőse.

Marcelháza

Marcalháza), kisközség Komárom vmegye udvardi j.-ban, (1891) 1777 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Marcelin

(ásv.), l. Braunit.

Marcelinus

Ammianus, l. Ammianus Marcellinus.

Marcello

Adele, Colonna de Castiglione (l. o.) művészi álneve.

Marcello

(ejtsd: -csello) Benedek, olasz zenész és költő, szül. Velencében 1686 aug. 1., megh. Bresciában 1739 jul. 24. Ügyvéd lett és 14 évig a 40-es tanács tagja, 1730-38. Polában felügyelő (provveditore), végre Bresciában kamarás, Zenében Gasparini és Lotti tanítványa; Giustiniani 50 első zsoltárának parafrázisa a legnagyobb műve: 8 kötet (1724-27) Estro poetico armonico címmel 4 énekszólam, orgona- v. zongorakisérettel, néhe gordonkával v. 2 hegedüvel is (újonnan kiadta Carli, Párisban, Mirecki zongoraátiratában). Zongorára és több hangszerre (együtt) irt szonátái, hangversenydarabjai, madrigáljai jelentek meg; Calisto in Orsa c. pásztori operája, Meghálált hűség (La fede riconosciuta). Maró szatira az Il teatro alla moda (1720 körül) a mondva csinált operák ellen. Egy Teoria musicale kéziratban maradt, valamint Gioas és Il trionfo della poesia e della musica nel celebrarsi la morte, la esaltazione e la coronazione di Maria c. oratoriumai és egyházi zeneművei. Irt M. más zeneszerzők számára is szövegeket. Velence leghiresebb konzervatoriumát (Liceo Benedetto Marcello) róla nevezték el.


Kezdőlap

˙