Marcellus

-család, eredetileg plebejusok, kik később patriciusi díszre jutottak; a hires Claudiusok egyik ága a régi Rómában; a család neve kicsinyités Marcusból (ugy mint Luciusból Lucullus, Latinusból Latellus); ismert nevü tagjai: 1.Marcus Claudius M., szül. Kr. e. 270., megh. 208. Róma legkiválóbb alakjainak egyike a második pún háboruban. Jellemére nagy hatással volt a görög műveltség, mely egész egyéniségét áthatotta, s melynek megnyilatkozásai nagy lovagiassága, tisztelete a tudomány férfiai iránt és erkölcsi ereje hazájának súlyos megpróbáltatásaiban. Első babérjait Sziciliában szerezte, majd 222. konzul lett és az insubrok ellen tüntette ki magát a Clastidium melletti ütközetben. Ezután visszavonultan élt, csak Cannae után lépett ki visszavonultságából, de akkor ő volt ama kevés számu rómaiak egyike, akik fejöket el nem veszítették. Rómát védelemre képes helyzetbe hozta, majd Nolát védelmezte Alsó-Itáliában. A Hannibal ellen folytatott passziv háboruban, melyben Fabius «Róma pajzsa» volt, M.-t nevezték Róma kardjának, ő adta vissza honának a félig elveszett önbizalmat. 214. lett harmadízben konzul, ugyanakkor Szicilia parancsnoka, aki Szirakuzát visszafoglalta (l. Archimedes) és a rendet a szigeten helyreállította. Ezentul (4. és 5. konzulsága idején) mindig többet és többet küzdött Hannibal ellen, de Venusia mellett vereséget szenvedett és egy lesben halálát lelte. 2. Marcus Claudius M., az arisztokraták hive és Caesar ellensége, kinek konzulkorában (Kr. 51.) ellenszegült. Pompejust elvből kisérte és bukása után (melyet előre megjósolt) Leszoboszban tartózkodott, ahol mint szónok is fellépett. Mivel Caesar kegyelmét keresni nem akarta, a diktátor pedig nem szivesen látta bujdosni a népszerü férfiut, a szenátus parancsot kapott, hogy kérjen kegyelmet M. részére, amit Caesar meg is adott. Csakhogy M. ennek már nem sok hasznát vette, mert hazatérőben Athénben orgyilkos kéztől elesett (Kr. e. 45.), - 3. Marcus Claudius M., Octavianus hugának Octavia minornak vérszerinti gyermeke ésa császárnak örökbe fogadott fia, szül. 41 körül; Octavianus nagy reményeket kötött hozzája, leányát, Juliát, adta hozzá feleségül és bizonyára őt szemelte ki örököséül a trónban, de már 22. megh. Bajacban, a közvélemény sejtelme szerint méreg folytán, melyet Livia, Augustus felesége adatott neki. Nővére Marcella, a hires Agrippa felesége, akitől azonban elvált és Antoniushoz, a triumvir fiához ment férjhez.

Marcellus

(Marcell), pápa (308-310). A megtértek megkeresztelésére és a bűnbánók bűneinek kihallgatására Rómában 25 papi állást szervezett. Maxentius császár őt száműzte, majd pedig, mivel pogány pappá nem akart lenni, a császári istállókba lovásznak küldte. Kilenc hónbap mulva innen kiszabadult. Lucina római hölgynek házában tartózkodott, ahol a hivek is összegyültek, hogy tanítását hallhassák és szentmise-áldozatán jelen lehessenek. A császár, mikor ezt megtudta Lucina házát istállóvá változtatta át és M.-t ismét lovásszá tette. Igy is halt meg. Az üldözés megszüntével Lucina házát a keresztények templommá alakították át és szt. M.-ról nevezték el. Emléknapja jan. 16. - Egy második M. 1555. volt pápa. Mindössze 22 napig uralkodott. Részt vett a tridenti zsinaton még mint bibornok. V. ö. Palestrina, Missa papae Marcelli.

Marcellus

1111. váci püspök, 1124. már esztergomi érsek volt. - Egy másik M. a domonkosok provinciálisa, a Margit-legendából nevezetes. eleinte le akarta beszélni szt. margitot az apácák közé való lépésről, utóbb azonban ő magavette föl Margitot a rendbe.

Marcellus

Nonius, latin iró, l. Nonius.

Márcfalva

(Marz), kisközség Sopron vmegye magyartoni j.-ban, (1891) 1527 német lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói sok gyümölcsöt és különösen kitűnő cseresznyét termelnek.

Marc-Fournier

l. Fournier (5).

Marcgravia

Plum. (növ.), a róla nevezett család génusza 15 fajjal Amerika tropikus vidékein. Külön ága van a kúszásra és másféle a virágzásra és gyümölcsözésre. Amazon tojásdad szívforma v. négyszögletü levelek sűrün vannak, a sziklához v. más fákhoz simulnak, s a visszájokról sűrü moholyféle kapaszkodó gyökret bocsátanak. A terméketlen ág a virágzótól annyira eltérő, hogy Aublet harasztnövénynek tartotta. A virágzó ág egyenes vagy csünbő (gyakran 10 m.-nire is), hengerded; levele többnyire lándsás, tojásdad vagy hosszas; virágzata ernyőforma a mézfejtőjével (nectarium) lefelé fordított csillárhoz hasonlít. Az ernyő szélén a virágok vannak, a közepén a nektariumok mkerítőféle kancsót ábrázolnak (lásd az ábrát) s virágzáskor mézzel vannak tele. Ezért a bogár szivesen látogatja, de pusztítására a kolibri és más apró madár is kerül ide s a lecsüngő virágok himporát magával más virágba viszi; l. Madárporozta-virág.

[ÁBRA] A Marcgravia picta merítőforma mézfejtői, fentebb a virágok.

Marcgraviaceae

(növ.), kétszikü, mintegy 36 fajt egyesítő család Amerikának tropikus őserdeiben, különösen Braziliában, a bodorrózsaképüek között, közelebbről a Ternströmlaceákkal rokon. A legtöbb kúszó v. más tehernövény, kúszó vagy más légi gyökere van. Mindegyik fajnak a virágtól különvált mézfejtője van (l. a Maregravita ábráját), V. ö. Wittmack, Flora Brasiliensis (81. füz.).

March

járás Schwyzsvájci kantonban, 173 km2 területtel, (1888) 11307 lak., Lachen (1669 lak.) székhellyel.

March

(ejtsd: marcs), város Cambridge (ettől 36 km.-nyire) angol grófságban, a Neu és vasút mellett, (1891) 6995 lak., szén-, fa- és gabonakereskedéssel.


Kezdőlap

˙